Lázadás Brüsszel ellen: Európa országai egymás után fordítanak hátat a migrációs kvótáknak

Az Európai Unió migrációs politikájában jelentős átalakulás kezdődött – írta meg Kalas Vivien, az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet kutatója. 

A közösségi szabályozás – élén a 2026-ra tervezett új menekültügyi és migrációs paktummal – egyre kevésbé találkozik a tagállamok nemzeti érdekeivel, a hangsúly pedig egyértelműen az illegális bevándorlók számának csökkentésére és a kiutasítások felgyorsítására helyeződik.

Lengyelország frissen elfogadott jogszabályai alapján ideiglenesen felfüggesztheti a menedékkérelmek benyújtását, miközben Donald Tusk miniszterelnök világossá tette: nem kívánják végrehajtani a dublini rendelet visszafogadási kötelezettségeit. A lengyel kormány üzenete egyértelmű: nem hajlandók más országok migrációs döntéseinek következményeit viselni. 

Ausztria is hasonló álláspontra helyezkedett, miután 2023-ban közel 17 500 dublini kérelem érkezett az ország felé. A családegyesítések ideiglenes felfüggesztése mellett érvelő kormánykoalíció a parlament támogatásával újabb szigorításokat vezethet be.

Németországban a politikai konszenzus körvonalazódik: a CDU/CSU–SPD-tengely a családegyesítések két évre történő szüneteltetésében, a biztonságos harmadik országok listájának bővítésében, valamint a kitoloncolási eljárások megerősítésében látja a megoldást. 

Ezek a tendenciák alapjaiban kérdőjelezik meg a kötelező kvótákon alapuló uniós mechanizmus jövőjét – miközben a tagállamok egyre határozottabban visszakövetelik szuverenitásukat a migráció kezelésében.

Nyitókép: HENRY NICHOLLS / AFP