Magyarország továbbra is nyomás alatt: katonai múlttal rendelkező migránsok veszik célba hazánkat

Egyre szervezettebb embercsempész-hálózatok és macska-egér harc a határvédők, illetve a migránsok között.

Az illegális bevándorlók öt fő útvonalon közelítik meg a kontinenst.
A legfrissebb Frontex-adatok szerint 2024-ben 221 625 illegális határátlépés történt Európába – áll a Századvég Intézet legújabb kutatásában.
Az illegális migránsok az elmúlt években kialakult öt útvonalat – nyugat-balkáni, kelet-mediterrán, közép-mediterrán, nyugat-mediterrán és nyugat-afrikai – használták, eltérő intenzitással.
Mint írták, az európai gazdasági válság és az európai gazdaságokban rejlő migrációs ösztönzők hiánya ellenére az illegális migránsok száma viszonylag magas.
A Frontex 2024-es európai illegális migrációról szóló jelentése szerint 2024-ben 21 520 illegális határátlépés történt a nyugat-balkáni útvonalon.
A migránsok főbb származási országai
Horvátország és Magyarország korlátozó politikája és erőfeszítései ellenére ez a szám továbbra is magas marad – áll a kutatásban.
Úgy tűnik ugyanakkor, hogy
Törökország még mindig nem tudja teljesen felszámolni azokat az embercsempész-hálózatokat, amelyek kihasználják a török-görög határellenőrzés gyenge pontjait (Észak-Macedónia és Albánia irányában).
Írásában az intézet hangsúlyozza: a balkáni illegális határátlépések fő forrása továbbra is a törökországi szírek vagy törökök (vélhetően részben kurdok) voltak, akik közül néhány szíriai török állampolgársággal rendelkezik. 2024-ben az Aszad-kormányzat alatt Szíriában nem volt remény békére vagy újjáépítésre, és a kötelező katonai szolgálat jelentős szerepet játszhatott a fiatal szírek kivándorlásában.
A kelet-mediterrán útvonalon 69 436 illegális határátlépést regisztráltak, ahol a származási országok első öt helyén Szíria (25,179), Afganisztán (14,876), Egyiptom (6537), Törökország (3207) és Eritrea (2194) szerepelt.
Törökország egyszerre tranzit- és forrásországa az illegális migrációnak, a migránsok többsége szíriai vagy török származású. Ez olyan jellemző, ami a nyugat-balkáni útvonallal közös. A két útvonal közötti különbség az, hogy a nyugat-balkáni útvonallal ellentétben, itt az afgánok száma jóval jelentősebb. Afganisztánt a tálibok irányítják, és bár politikai stabilitást értek el, az ország gazdasági helyzete katasztrofális, vallási nézeteik pedig szélsőségesek – írták.
Az illegális migránsok jelentős része, akik a kelet-mediterrán útvonalat választják, Egyiptom és Kelet-Afrika irányából, elsősorban Eritreából származik.
Ezt is ajánljuk a témában
Egyre szervezettebb embercsempész-hálózatok és macska-egér harc a határvédők, illetve a migránsok között.
Egyiptom és Eritrea autoriter katonai kormányzás alatt politikai stabilitást mutat. A két állam gazdasága azonban hanyatlik, és az Öböl-menti országok nem tudják befogadni az összes egyiptomi és kelet-afrikai bevándorlót, mivel szakképzett munkaerőre van inkább szükségük.
Líbia romló gazdasági helyzete, amely korábban az illegális egyiptomi bevándorlók fő célországa volt, szintén hozzájárult az Európába illegálisan bejutni kívánó egyiptomiak számának növekedéséhez. Még ha az EU kötött is megállapodásokat Kairóval az illegális bevándorlás kezelésére, az ország hanyatló gazdasága, amelynek 114 millió embert kell eltartania és évente 1,6 millió fővel növekszik, jelentős kockázati tényező az illegális migráció szempontjából.
A közép-mediterrán útvonalon 2024-ben 66 766 illegális határátlépést regisztráltak. A migránsok származási országai közül az első öt helyen Banglades (13,974), Szíria (12,550), Tunézia (7679), Egyiptom (4339) és Guinea (3552) szerepelt. Jelentős számú szíriai illegális migráns használja ezt az útvonalat is, de az észak- és szubszaharai afrikaiak, valamint a délkelet-ázsiaiak is fontos szerepet játszanak, különösen a bangladesiek – áll a tanulmányban.
Ezt is ajánljuk a témában
Interjút adott a német NIUS-nak a miniszterelnök politikai igazgatója.
Az utóbbi években Olaszország volt a bangladesi illegális migránsok első számú úti célja, kihasználva a szervezett embercsempész-hálózatokat.
2024-ben 17 026 illegális határátlépés történt a nyugat-mediterrán útvonalon. A migránsok származási országai Algéria (9630) és Marokkó (4629) voltak.
Ezt az útvonalat szubszaharai afrikai migránsok is használják, különösen Maliból (503) és Guineából (332).
Algéria és Marokkó a hajóutak kiindulópontjai, és elég közel vannak a spanyol partokhoz ahhoz, hogy mind a csempészeket, mind az illegális migránsokat arra ösztönözzék, hogy kihasználják ezt a lehetőséget.
Ezt is ajánljuk a témában
Mást akarnak a frontországok és mást a tranzitországok – mondta Kalas Vivien.
2024-ben 46 877 illegális határátlépés történt a nyugat-afrikai útvonalon. A migránsok ezt a viszonylag új útvonalat használják arra, hogy Marokkóból vagy Mauritániából eljussanak a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetekre, amelyek az Atlanti-óceánon, Marokkó előtt helyezkednek el.
Többnyire nyugat-afrikai országokból (Mali: 13 530, Szenegál: 9554, Guinea: 2953) és Marokkóból (3892) utaznak ezen az útvonalon.
Ami a tanulmányból kiderül, hogy 2024-ben az illegális migránsok többsége Szíria és Afganisztán állampolgára volt.
Nyitókép:Dan Kitwood/Getty Images