Orbán Balázs: Reméljük, Németországnak olyan kormánya lesz, ami felismeri, hogy ez így nem mehet tovább

Ralf Schulernek, a német NIUS hírportál politikai rovatvezetőjének adott interjút Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója.

A németországi aktualitásokról, a védelmi költések emelésének céljából történő nagy német eladósodási döntésről Orbán elmondta: ez a lépés

Hozzátette: Magyarország álláspontja hasonló Németországéhoz, hiszen „a magyar miniszterelnök beszélt először arról, hogy ha Európa stratégiailag autonómmá kíván válni, akkor képesnek kell lennie a saját biztonságát garantálni”, s bár az amerikaiak a szövetségeseink, nem várhatjuk, hogy ők védjenek meg bennünket. Emlékeztetett: „Magyarország már évekkel ezelőtt, az orosz invázió előtt elkezdte a saját költési szintjét emelni”. A német eladósodás jelentette impulzus kapcsán Orbán reményét fejezte ki a sikeres német-magyar hadiipari együttműködés folytatása kapcsán, és leszögezte: Magyarország az európai hadseregek erősítésére igent mond, EU-n és NATO-n kívüli hadseregek erősítésében viszont nem szeretne részt venni, ahogy a lopakodó föderalizációt és a közös hitelfelvételt is ellenzi.

Az Amerika és Európa közötti csörtékről elmondta: „számunkra a NATO-együttműködés egy fontos együttműködés, a NATO jó dolog, ami az európai biztonságot szolgálja”.

hiszen ha ez bekövetkezne, „több autonómiánk lenne, több szuverenitásunk lenne”, sőt: egy stratégiailag autonóm Európában Joe Biden kormányának Ukrajna-politikájával is több tagállam mert volna szembeszállni. A politikai nyomás, amit Trumpék most kifejtenek, Európa javára szolgál – fogalmazott a politikai igazgató.

Az orosz-ukrán háborúról Orbán Balázs elmondta: „Magyarország számára nem jó a háború, rossz dolog, értelmetlen, rengeteg szenvedést okoz a magyar emberek, a magyar gazdaság számára”,

Emellett úgy látja: tarthatatlan az európai politikusok azon két, egyszerre megfogalmazott állítása, hogy Oroszország ahhoz is gyenge, hogy elfoglalja Ukrajnát, illetve hogy Oroszország fenyegetést jelent Ukrajna és az egész EU számára. A két állítás egyszerre nem lehet igaz, ez „háborús propaganda” – fogalmazott Orbán Balázs. A politikai igazgató szerint „lehet olyan megállapodást kötni Oroszországgal, amelynek eredményeképpen – ha ráadásul Európa képes saját védelmének garantálására – Oroszország hosszú távon nem jelent fenyegetést Európa biztonságára”, s ez a magyar megközelítés közel áll az amerikaihoz.

Schuler azon kérdésére, hogy nem kellene-e figyelembe venni azt, hogy Ukrajna maga is a Nyugathoz szeretne tartozni, Orbán leszögezte: „Ukrajna egy része ezt akarta”, de ő a magyarok érdekére van tekintettel, s a magyaroknak nem érdeke integrálni Ukrajnát a NATO-ba, ezzel közvetlen NATO-Oroszország konfliktust alakítva ki. A politikus szerint van ugyan felelősségünk az emberiség sorsáért, 

Magyarország és az EU kapcsolatáról elmondta: nem szeretné azt a látszatot kelteni, mintha Magyarország mindent jobban tudna, de „több visszafogottságot” javasol azoknak, akik szerint attól, hogy 26, 25, 24 ország egyetért valamiben, az rögtön igazzá válik. „Az igazság nem többségi alapon dől el”, a migráció vagy a háború ügyében pedig nekünk lett igazunk – szögezte le. Ugyanakkor világossá tette azt is, hogy az EU-ba „nem kifelé megyünk, hanem befelé”, Európát meg kell változtatni, hiszen az európai választópolgárok többsége nem kér az ideológiai nyomásgyakorlásból, s 

Zárásul Schuler afelől érdeklődött, hogy Magyarország is Friedrich Merzbe veti-e a bizalmát Európa sorsának jobbra fordítása érdekében. Orbán Balázs erre azt válaszolta: „mi, magyarok érdekeltek vagyunk Németország sikerében”, s mivel Németország saját döntései okozták a német recessziót, „azt reméljük, hogy Németországnak lesz egy olyan kormánya, ami felismeri, hogy ez így nem mehet tovább”. „Részben egy hajóban evezünk” – fogalmazott Orbán Balázs. 

Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert