Újabb pofon a német választóknak: a baloldal kapja a legfontosabb miniszteri pozíciót

Lars Klingbeil, az SPD vezetője a koalícióhoz csatlakozva Németország legbefolyásosabb minisztériumának élére áll.

Még hivatalba se lépett az új kormány, de máris előrehozott választásról beszélnek a németek.
Közel 900 keresetet nyújtottak be a Bundestag-választás eredményeit és jogszerűségét megkérdőjelezve különböző pártok és szervezetek. Az egyik legmélyrehatóbb és legkiterjedtebb panaszt Marcel Luthe, a berlini képviselőház korábbi tagja és a Good Governance szakszervezet alapító elnöke nyújtotta be a 2025. február 23-i Bundestag-választás jogszerűségével kapcsolatban. Aggályaival egy 80 oldalas dokumentumban fordult a szövetségi parlament választásokat felülvizsgáló bizottságához. Marcel Luthe kritikája nem csak a 2025. február 23-i előrehozott választásra vonatkoztatható, hanem általánosságban látja sértve az állampolgárok választói szabadságát és jogait a német választási törvények és előírások gyakorlatai miatt.
A külföldön élő németek választási részvétele/hátránya: A 2.493.000 választásra jogosult külföldön élő német állampolgár közül a becslések szerint csak 213.000-en vetették fel magukat a választói névjegyzékbe. Az automatikus névjegyzékbe vétel hiánya jelentősen csökkenti a választási részvételi szándékot. Ez az eljárás a külföldön élő németeket objektív ok nélkül hátrányos helyzetbe hozza a Németországban élő németekkel szemben.
A szavazási dokumentumok kiküldése: Az eljárási mód és a rövid határidők ahhoz vezettek, hogy a választási iratokat túl későn küldték ki. Ezért sok kitöltött dokumentum már csak a választás időpontja után érkezett meg Németországba, vagy csak a választás időpontja után jutott el egyáltalán a kérelmezőhöz. Nem kapta meg például a londoni német nagykövet sem időben a választási dokumentumokat, amelyeket megigényelt.
Az illetékes hatóságok szervezeti mulasztása: A választásokért felelős szövetségi, tartományi és helyi hatóságok szervezési hibája még világosabbá válik, ha figyelembe vesszük, hogy a Német Posta saját információi szerint a választási iratok általában nem érkeztek meg időben, ami értelemszerűen lehetetlenné tette határidő szerinti visszaküldésüket is.
Hatás a választási eredményre: Ha abból indulunk ki, hogy a BSW-re a külföldön élő német választópolgárok hasonló arányban szavaztak volna, mint tették azt Németországban, akkor az 5 százalékos bejutási küszöböt a hivatalos eredmények szerint 4,981 százalékkal, összesen 9529 szavazattal elbukó BSW bejuthatna a német törvényhozásba. Ez azt jelentené, hogy a Bundestag erőviszonyai nagyban eltolódnának.
Szervezési hibák a leadott szavazatok ellenőrzése során: A benyújtott dokumentumban kifogásolják, hogy regionális különbségek vannak a választásra jogosult személyek személyazonosságának ellenőrzése során, valójában a gyakorlat még településenként is teljesen eltérő néha. Stuttgart városa például arról tájékoztatta a választási bizottságokat, hogy a választói értesítőt – egy postán küldött, hamisításbiztosítási jellemzők nélküli levelet – bemutató személyt „csak kétség esetén kell személyazonosító igazolvánnyal ellenőrizni”. Más szóval a személyazonosságot csak „kétséges esetekben” ellenőrizték, nem pedig minden urnához járuló választópolgár esetében. Ez a gyakorlat jelentős visszaélésekre ad lehetőséget, mivel a választási értesítőket jogosulatlan harmadik személyek is felhasználhatják. Vannak olyan települések, mint például Berlin városa, melyek nem is vezetnek statisztikát arról, hogy összesen hány választási értesítőt készítettek és küldtek ki. Több olyan szavazóhelység is volt, ahol több szavazólap volt az urnákban, mint ahány választópolgárt a választási bizottság „adminisztrált”.
Választási értesítők elhunytaknak: A választási értesítők tömeges kiküldése előtt továbbra sem vizsgálják a halotti névjegyzéket. Példának okáért 1991 óta csak Berlinben mintegy 200.000 olyan szavazatot adhattak le szervezési hibák következtében, amelyeket korábban elhalálozott személyek nevében töltöttek ki. Ennek oka, hogy minden olyan esetben, amikor a választási értesítőket elhunyt személyeknek küldik ki, harmadik személyek – például az ugyanazon a címen élő hozzátartozók, de a későbbi bérlők, szomszédok stb. is – megkaphatták azokat. Magukkal a választási értesítőkkel illetéktelen személyek is szavazhattak – mint a fentebbi stuttgarti példa is mutatja.
A választási eredményeket megkérdőjelező keresetek komoly politikai hullámokat vethetnek Németországban. Az ügy lehetséges belpolitikai hatásairól, a pártok reakcióiról és a nemzetközi visszhangról Bauer Bence a Magyar-Német Intézet igazgatója nyilatkozott a Mandinernek.
A Németországban benyújtott választási keresetek középpontjában a külföldi német szavazatok meghiúsulása, az érvénytelen szavazatok kérdése és a szavazatok újraszámlálásának igénye áll. Bauer Bence szerint
Ha komolyan kivizsgálják ezeket a problémákat, és újraszámlálják a szavazatokat, kiderülhet, hogy a Bündnis Sahra Wagenknecht (BSW) mégis bejutott a Bundestagba”.
Ez alapjaiban rengethetné meg a jelenleg még csak kialakulóban lévő kormánykoalíciót. A kereszténydemokraták (CDU/CSU) és a szociáldemokraták (SPD) által alkotott fekete-vörös koalíció jelenleg 13 mandátumos többséggel rendelkezik. Ha a BSW bejutna, a koalíció elveszítené többségét, és egy harmadik párt, valószínűleg a Zöldek bevonására lenne szükség a kormányzáshoz. „Ez a beadványok központi kérdése, és jelentős hatással lehet a kormányalakításra” – hangsúlyozta Bauer.
Ezt is ajánljuk a témában
Lars Klingbeil, az SPD vezetője a koalícióhoz csatlakozva Németország legbefolyásosabb minisztériumának élére áll.
Arra a kérdésre, hogy a kereseteket komolyan veszik-e, vagy megpróbálják eltussolni, Bauer óvatosan fogalmazott: „Kétesélyes a helyzet.”
Németország azon ritka országok közé tartozik, ahol a parlament maga dönt a választási beadványokról, ami érdekellentétet szül
– magyarázta. „A Bundestag ellenérdekelt abban, hogy egy újabb párt bejusson, hiszen a jelenlegi pártok összesen több mint 30 mandátumot veszítenének a BSW javára” – mutatott rá a szakértő. Ez különösen kényes, mivel a koalíció többsége veszélybe kerülne.
Ha a Bundestag elutasítja a kereseteket, az ügy az Alkotmánybíróság elé kerülhet, ám ez a folyamat akár másfél-két évig is elhúzódhat.
Ha ennyi idő után kiderül, hogy a BSW mégis bejutott, az a kormánykoalíció összeomlásához és új választások kiírásához vezethet”
– véli Bauer. A Zöldek bevonása a kormányba ebben az esetben nem valószínű, mivel az hosszú távú politikai átrendeződést igényelne.
A keresetek ügye megosztja a német politikai pártokat. Az Alternatíva Németországnak (AfD) például ellentmondásos helyzetben van. Rövid távon az AfD veszítene mandátumokat a BSW javára, ám középtávon profitálhat abból, hogy nem ők lennének az egyetlen „pária” párt a parlamentben. „Az AfD-nek stratégiai előnye lehet, ha a BSW bejut, mert így nem egyedül képviselnék a korrupcióellenes és elitellenes narratívát” – magyarázta Bauer. „A jelenlegi nagykoalíciót a Zöldek és a Balpárt (Die Linke) is támogatja az 500 milliárd eurós adósságcsomag kapcsán.” Az AfD és a tartományi parlamentekben jelen lévő Szabad Demokrata Párt (FDP) azonban élesen ellenzi ezt a csomagot.
A BSW esetleges parlamenti megjelenése így további borsot törhet a politikai elit orra alá, és rávilágíthat a német demokrácia problémáira, ez egyértelműen az AfD érdeke lenne.
Bauer szerint az ügy nemzetközi szinten nem valószínű, hogy jelentős figyelmet kap, mivel Németország az elmúlt évtizedekben sikeresen építette fel a „tökéletes demokrácia” imázsát. „Az európaiak nem feltételezik, hogy Németországban szisztematikus problémák lehetnek a demokráciával” – jegyezte meg. Az elavult rendszerek, például a levélszavazatok postai kézbesítése vagy a faxon dolgozó hivatalnokok azonban nem felelnek meg a modern demokratikus elvárásoknak.
Magyarországon például szigorúbb garanciák vannak a szavazatok számlálására, akár a konzulátusokon, akár személyes szavazás esetén.
„Németországban a levélszavazatok esetében semmi sem garantálja, hogy a szavazat valóban megérkezik és megszámlálják” – mutatott rá Bauer. A magyar választók szkepticizmusa miatt sokan inkább személyesen adják fel szavazatukat, míg a németek naiv bizalommal viszonyulnak a saját rendszerükhöz.
Az Európai Unió szintjén az ügy valószínűleg nem válik témává, mivel a „27 különböző mérce” miatt az uniós intézmények nem szívesen kritizálják a német demokráciát.
Németország sikeresen fenntartja a makulátlan demokrácia képét, így ez a kérdés nem fog napirendre kerülni”
– zárta gondolatait Bauer.
A német választási anomáliák ügye tehát komoly kihívást jelenthet a jelenlegi kormánykoalíció számára, és akár új választásokhoz is vezethet, ha a BSW parlamenti bejutása bebizonyosodik. A Bundestag érdekeltsége és a lassú alkotmánybírósági eljárások azonban megnehezítik az igazság kiderítését. Az ügy a német demokrácia elavult rendszereire is rávilágít, ám nemzetközi szinten nem várható jelentős visszhang. Bauer Bence szerint a történtek hosszú távon mégis változásokat hozhatnak a német politikai gondolkodásban, különösen az ellenzéki pártok stratégiáiban.
Nyitókép: MICHAEL KAPPELER / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Legújabb elemzésében a németországi politikai átrendeződést tekintette át a Faktum.
***