Zuhan a CDU, megállíthatatlan az AfD menetelése – mi áll a német belpolitikai átrendeződés hátterében?

A legutóbbi német szövetségi választásokon az AfD történelmi sikert könyvelhetett el, ugyanis minden hátráltató körülmény és politikai ellenszél dacára második helyen végzett a jobboldali formáció – mutat rá elemzésében a Faktum tényellenőrző portál. A párt gyakorlatilag megkétszerezte szavazati arányát a korábbi eredményéhez képest. Míg 2021-ben 10,4 százalékot ért el, addig ez az arány februárra 20,8 százalékra emelkedett, amivel Németország második legnagyobb politikai pártjává vált. Ennek kapcsán a Faktum azt tekintette át, milyen tényezők állhatnak az AfD látványos megerősödése mögött, miért nem tudja a CDU kihasználni azt a momentumot, amit a választások megnyerése jelent.

A Faktum szerint ezek után sokan azt hitték, hogy az AfD elérte támogatásának csúcsát, ám ezt cáfolta az Ipsos friss kutatása, amely szerint az AfD fennállása óta első alkalommal, megelőzte a CDU/CSU pártszövetséget. A tényellenőrző oldal szerint ez rávilágít a német társadalomban meglévő mélyebb feszültségekre is, amelyeket a jelek szerint a választások sem tudtak enyhíteni, pláne, hogy a létrejött kormánykoalíció sokak szemében a választók elárulásának számított. 

A migrációs politika 2015 óta tartó hibái és következményei

Emlékeztettek rá, Angela Merkel 2015-ben bevezetett „Willkommenskultur” politikája óta Németország migrációs stratégiája folyamatosan komoly kritikák kereszttüzében áll. A csaknem tíz éve tartó menekültválság kezelése során elkövetett hibák jelentősen meggyengítették a hagyományos kormányzó pártok, különösen a szociáldemokrata SPD és a kereszténydemokrata CDU/CSU népszerűségét. Mivel Merkel a CDU színeiben hajtotta végre ezt a jobboldali gondolkodással meglehetősen szembehelyezkedő politikát, lépése alapvetően megingatta a jobbközép párt hitelességét ezen a téren. 

Míg 2015-ben a „Refugees Welcome” szlogen széles társadalmi támogatást élvezett, mára a lakosság nagy része elutasítóvá vált. Egy 2025 elején készült felmérés szerint a németek 68 százaléka ellenzi újabb menedékkérők befogadását, szemben a 2022-ben mért 55 százalékkal. A bevándorlás ügye mára a választók egyik legfontosabb problémájává nőtte ki magát. Ez könnyen összefüggésben állhat az AfD megerősödésével is, hiszen megjelent a színen egy olyan politikai erő, amely hitelesebben képes képviselni a migrációval kapcsolatos kritikai attitűdöt, másrészt pedig a „Merkeli örökség” révén, a hagyományos jobbközép pártok veszítettek a témát érintő hitelességükből.

Az utóbbi években több településen tiltakozások robbantak ki a menedékkérők elhelyezése miatt. Például a bajorországi Rottam Inn faluban a tervezett menekültszállás ellen tucatnyi demonstráció, petíció és perek indultak, miután bejelentették 300 migráns betelepítését egy használaton kívüli üzemcsarnokba​. Hasonló helyi ellenállás országszerte tapasztalható, és nemcsak a hagyományosan bevándorlás-szkeptikus területeken. A Reuters értesülése szerint német önkormányzatok 40 százaléka már „vészhelyzetként” vagy „krízisként” írja le a helyi menekülthelyzetet​, kapacitásaik kimerültek a több mint 2 millió új menekült (köztük jelentős ukrán hullám) 2022 óta tartó befogadása miatt. Mindez az utóbbi években folyamatosan növelte a társadalmi feszültséget. A polgárok pedig részéről egyre erőteljesebb az az igény, hogy a kormány szigorúbban korlátozza az illegális migrációt és hatékonyabban integrálja a már ott lévőket.

Mindezen folyamatok hatására az SPD és a CDU/CSU népszerűsége évek óta erodálódik, ami 2025-ben drámai mélyponthoz vezetett. Az SPD a szövetségi választáson mindössze 16,4 százalékot szerzett. 

A kereszténydemokraták ugyan első helyen végeztek, de támogatottságuk jócskán elmaradt a Merkel-korszakban megszokottól, és a jobboldali tábort pedig megosztotta az AfD felemelkedése. Az AfD profitált a kormányellenes közhangulatból, így több korábbi CDU/CSU- és SPD-szavazó is átpártolt hozzájuk, tiltakozva a szerintük elhibázott bevándorlási politika ellen. Összességében a 2015 óta tartó migrációs válság hibái közvetlenül hozzájárultak a társadalmi elégedetlenség fokozódásához, ami megalapozta az AfD mostani választási áttörését.

Friedrich Merz be nem tartott kampányígéretei és hitelességvesztése

A CDU új vezetője, Friedrich Merz a kampány során éles hangon ígért változást a migrációs politika terén. A politikus radikális irányváltást hirdetett és több alkalommal is beszélt a német határok biztosításáról, az illegális migráció megállításáról, valamint arról is, hogy a menedékkérőket adott esetben vissza kell fordítani a határon. A „Merkeli örökség” fényében azonban sokan szkeptikusan fogadták a politikus olyan ígéreteit, mint a „határok lezárása” vagy a migrációs szabályok drasztikus szigorítása. Merz kampányretorikájának célja egyértelműen az volt, hogy visszacsábítsa azokat a jobboldali választókat, akik a 2015 óta tartó migrációs káosz miatt érezhetően elpártoljak a CDU/CSU pártszövetségtől.

A választás után azonban Merz gyorsan kompromisszumokra kényszerült. Ígéretei jelentős részét nem tudta megvalósítani. Már a szavazás másnapján egyértelművé tette, hogy nem lesz szó teljes határzárról. „Senki sem beszél közülünk határlezárásokról. Senki. Bár a kampányban ezt időnként állították” – jelentette ki Merz, jelentősen finomítva korábbi kijelentéseit​. 

A ZDF Politbarometer felmérése szerint a megkérdezettek 73%-a úgy véli, hogy Merz megtévesztette a választókat, és még a CDU szavazóinak 44 százaléka is osztja ezt a nézetet.​ Mindez tovább rombolva a CDU elnökének hitelességét.

Nyitókép: JENS SCHLUETER / AFP