Az egész európai jobboldal bojkottálta a Magyarországra érkező európai parlamenti delegációt

Ismét európai parlamenti küldöttség utazott hazánkba a magyar jogállamiság iránti pártatlan érdeklődéséről jól ismert Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) tagjaiból, hogy tájékozódjon az „uniós értékek védelmére irányuló eljárás továbbvitelének módjára” való javaslattétel előtt a hazai helyzetről.

Magyarország barátai bojkottálnak

A LIBE előző, 2021-es látogatásakor még mind a hét európai parlamenti frakcióból érkeztek Magyarországra képviselők;

Az ötfős delegációt Tineke Strik holland zöld képviselő vezette, ő lett Gwendoline Delbos-Corfield francia zöld képviselő utódja; emellett a delegációban helyett kapott még Belgium korábbi miniszterelnöke, Sophie Wilmès, aki jelenleg a liberális Renew frakció képviseletében ül az EP-ben, s a parlament alelnöke is; Pernando Barrena Arza, a szélsőbaloldali frakcióban helyet foglaló baszk szeparatista EH Bildu párt képviselője; valamint a jelenlegi lengyel kormánykoalícióhoz tartozó két EP-képviselő, a szociáldemokrata Krzysztof Śmiszek és a Tusk-párti Michał Wawrykiewicz. Újdonság, hogy ezúttal távolmaradásával Magyarország mellé ált a Giorgia Meloni és a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) vezette Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciója is;

például a svéd, a finn, a cseh vagy a belga tagpártéi. Távolmaradt a delegációtól a Fidesz pártcsaládja, az EP harmadik legnagyobb képviselőcsoportja, a Patrióták Európáért, valamint a Mi Hazánkot és az Alternatíva Németországért (AfD) pártot magában foglaló Szuverén Nemzetek Európája (ESN) képviselőcsoport is.

Agresszió és Brüsszel-Tisza paktum

A képviselők hétfőn érkeztek és ma távoznak, s az Európai Parlament sajótközleménye szerint „az igazságszolgáltatás függetlenségét, a média szabadságát, a tudományos szabadságot, az átláthatóságot és a korrupcióellenes intézkedéseket, a civil társadalom helyzetét, illetve az LMBTIQ személyek jogait” vizsgálták, találkozva a kormányzat, az Országgyűlés, az igazságszolgáltatás, az önkormányzatok és az NGO-k képviselőivel. A kormányoldal részéről végül az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának miniszterhelyettese, Zsigmond Barna Pál fogadta a képviselőket, ám ez a találkozó nem sikerülhetett túl jól – a képviselők a sajtótájékoztatón a kormány agresszív fellépésére panaszkodtak,

A kormánypárti képviselők közül Vejkey Imre, az Országgyűlés igazságügyi bizottságának elnöke folytatott velük – az utólagos kommunikáció szerint szintén nem kimondottan konstruktív – megbeszélést; az Igazságügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium nem fogadta a delegációt. A képviselők emellett Karácsony Gergely főpolgármesterrel és ellenzéki civilekkel is egyeztettek.

A képviselők által felkeresett ellenzéki civilek listája árulkodó: találkoztak a Magyar Helsinki Bizottsággal, az Ökotárs Alapítvánnyal, a TASZ-szal, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesülettel és a Transparency Internationallel – azaz csupa külföldről finanszírozott Soros- és USAID-szervezettel, melyek civil jellegét erősen megkérdőjelezi, hogy költségvetésüknek a valódi civil finanszírozási forma, a hús-vér magyar emberek szja 1%-os felajánlásai elenyésző részét teszi ki.

Képviselők komoly priusszal

A hazánkba érkező képviselőknek Magyarország szidalmazása terén komoly priuszuk van. Tineke Strik delegációvezető az Európai Parlamentben a magyar európai tanácsi szavazati jog felfüggesztésének egyik leghangosabb követelője, de ellenzi a csak nőket és férfiakat elismerő Alaptörvényt és a gyermekvédelmi törvényt is. Ezen túlmenően súlyos antiszemita kirohanásokkal is vádolható, X-oldalán bejegyzéseinek jó része arról szól, hogy a Hamász által megtámadott Izraelt szankciók alá kellene venni, és kizárni az ENSZ-ből, mert „népirtást” követ el. Strik az EP április 2-i Magyarország-vitáján úgy fogalmazott: a Pride betiltásával Orbán „a putyini forgatókönyv következő fejezetét követi”, s

A miniszterelnök „Magyarországot autoriter rendőrállammá teszi” – fogalmazott Strik amellett érvelve, hogy az Európai Tanácsnak végre valóban használnia kellene a hetes cikk szerinti eljárást, hogy „most megállítsuk Orbánt, és megakadályozzuk, hogy tovább blokkolja és zsarolja az EU-t”. „Nem szabad többé engedni, hogy az EU-t és a magyar embereket túszul ejtse Orbán” – fogalmazott akkor a most „tényfeltáró kiküldetésre” érkező képviselő.

Strik az áprilisi kirohanásai mellett igen aktív volt az Európai Unió Tanácsának magyar elnökségét bemutató tavaly október 9-i vitán is, ahol leszögezte: „demokráciánk háza most épp Orbán miniszterelnök propagandájának platformjaként szolgált”, s az igazság az, hogy a miniszterelnök „korrupt, illojális, és az EU legalapvetőbb jogainak gátlástalan megsértője”. A holland zöld képviselő akkor is szavazati jogunk elvétele mellett kardoskodott, azzal érvelve, hogy „ha nem tudjuk megvédeni az EU-s állampolgárainkat az autokratáktól, akkor az EU-s demokráciánk bukásra van ítélve”.

Sophie Wilmès még ennél is tovább ment: nem csak a Magyarországról szóló vitákat,

Akkor azért kritizálta a lengyel elnökséget, hogy mivel „Lengyelország megmutatta” hét évnyi hetes cikk szerinti eljárás után „más út is lehetésges, ha van politikai akarat, olyan út, amely összehozza az európai projektünk szívében található értékeket”, így különösen érthetetlen, miért nem hallgat a Tanács a Parlamentre, és miért nem lép végre tovább a Magyarország szavazati jogának elvonásával végződő eljárás.

A két lengyel képviselő látszólag egymással is ellentétbe került a magyarországi helyzet megítélése kapcsán: míg a szocialista Krzysztof Śmiszek leginkább Magyar Pétert kritizálta az április 2-i Magyarország-vitán, megjegyezve, hogy a Pride betiltása kapcsán „a legnagyobb magyar ellenzéki pártok egyike, a Tisza egyáltalán semmit sem tesz”, s felkérdezve Magyart azzal, hogy vajon „Orbán zsarnokságának ellenpontja-e, vagy a replikája jobb hajjal és menőbb öltönnyel”. Michał Wawrykiewicz, a Tusk-párt képviselője, aki a Tisza tavaly október 23-i rendezvényén is beszédet mondott, s korábban a lengyelországi Soros-szervezeteknél, illetve a USAID szervezeteinél is dolgozott, inkább támogatta Magyar Pétert. Szerinte a magyaroknak „15 év után végre elegük van, elegük van az arrogáns rezsimből, az autokratikus, brutális autokráciából (sic!) vett hatalmi eszközökből, a hazugságból és manipulatív propagandából, a kleptokráciából és a korrupcióból, és Magyarországnak a nyugati civilizációtól való elfordításából”.

Pernando Barrena Arza különösebben nem mondott még semmit sem Magyarország-ügyben,

Sajtótájékoztató: Minden rossz és még rosszabb

Mindennek tükrében nem meglepő, hogy a képviselők nem találták kielégítőnek a magyarországi jogállamisági helyzetet. Tineke Strik sajtótájékoztatóján elmondta: „számos aggasztó fejleményt lát”, számos minisztériumban nem fogadták őket, s a magyar kormány nem fogadja meg a jogállamisági ajánlások többségét. Kritizálta a Szuverenitásvédelmi Hivatalt is, amely szerinte nem a szuverenitásvédelem helyes célját, hanem a független média és civil szervezetek megbélyegzését szolgálja. A Pride betiltásának ügyében pedig azt ígérte:

Kiküldetésükről emellett jelentést készítenek az Európai Parlamentnek, melyet várhatóan ősszel fogadnak majd el egy újabb Magyarország-vitát követően, akárcsak egykoron Judith Sargentini és Gwendoline Delbos-Corfield hasonlóan alapos és pártatlan jelentéseit.

Nyitókép: EP/Brigitte HASE