Foreign Policy: A háború befejezése nagyobb válságot okozhat Oroszországban, mint a háború folytatása

A neves külpoltikai lap elemzése szerint Putyin nem engedheti meg magának, hogy véget vessen az általa indított háborúnak.

A neves külpolitikai lap elemzése szerint hamarosan felül fogja vizsgálni az új adminisztráció, hogy a világ különböző részein hány katonát állomásoztat. Az első nagy újragondolás Európát érintheti.
Donald Trump amerikai elnök első hivatali idejének politikája – és második hivatali idejének korai retorikája – arra utal, hogy az amerikai katonai jelenlét Európában valószínűleg alapvetően megváltozik – olvasható a Foreign Policy elemzésében.
Az elmúlt 80 évben az Egyesült Államok vezető szerepet játszott Európában a védelemben és az elrettentésben. A Trump-kormányzat azonban világossá tette, hogy az európaiaknak kell átvenniük az elsődleges felelősséget a kontinens védelméért – jegyzi meg a cikk szerzője.
A Foreign Policy szerint ennek a lépésnek létezik racionális magyarázata: először is, az amerikai védelmi minisztérium nem mentes a szövetségi kormányzat egészében kibontakozó költségcsökkentő intézkedések alól.
Egyes amerikai tisztviselők körében egyre inkább az nézet terjed, hogy az Egyesült Államok egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy fenntartsa európai kötelezettségvállalásait, ha a Kína által jelentett fenyegetésre akar összpontosítani.
A cikk szerint azzal is magyarázható a kivonulás, hogy Amerika jobb kapcsolatot akar Oroszországgal.
A Foreign Policy elemzése szerint a Trump-kormányzat egyértelműen ellenfélként tekint az Európai Unióra.
A lap elemzése szerint több lehetséges opció van arra, hogy a miként csökkentsék az amerikai katonai jelenlétet Európában.
A Foreign Policy cikke elsőször is felveti azt, hogy ha Tajvan megvédése a célja az új Pentagonnak, akkor meg kell vizsgálni, hogy mit lenne érdemes áthelyezni Európából a csendes-óceáni térségbe.
A lap szerint ezek közé tartozhatnak a tengeri és szárazföldi légvédelmi eszközök, például a Spanyolországban állomásozó Aegis rombolók vagy a Németországban állomásozó Patriot légvédelmi egységek. Ebben az esetben a lap szerint a szárazföldi csapatok áthelyezésére nem feltétlenül lenne szükség.
Megjegyzi az elemzés, hogy ha az amerikai csapatok áthelyezése nem Kínáról szól, akkor az amerikai erők leépítése sokkal szélesebb körű lehet.
Az elemzés szerint gyakorlati szempontból az amerikai katonai jelenlét nagymértékű csökkentése Európában azonnal akadályokba ütközhet. Az európai előretolt amerikai jelenlét csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra, mivel az amerikai katonai létesítmények átadása a fogadó országoknak, például Németországnak, Olaszországnak vagy Romániának évekig tartó tárgyalásokat igényelne – olvasható a cikkben.
Az elemzés szerint a legkézenfekvőbb lehetőség a kontinensen rotációs jelleggel állomásozó amerikai erők számának csökkentése – azoké a katonáké, akiket kilenc hónapos rotációra küldenek Európába, családtagok nélkül.
Oroszország 2014-es ukrajnai inváziója óta az Egyesült Államok több ezer amerikai katonát küldött rotációs alapon Európába, elsősorban Észtországba, Lettországba, Litvániába, Lengyelországba, Romániába és Bulgáriába. Ezeknek a rotációknak a megszüntetése gyorsan, esetleg heteken belül megtörténhet, ha Trump erre utasítja a Pentagont.
A Foreign Policy szerzője aggódik, hogy mi történne egy teljes kivonás esetén: szerinte ezzel Amerika azt üzenné, hogy nem számíthatnak rá a szövetségesei.
Nyitókép: Ben Hodges altábornagy az amerikai hadsereg európai parancsnoka amerikai katonákkal beszélget a NATO Saber Strike hadgyakorlat után a lengyelországi Orzyszban 2017. június 16-án. Fotó: AFP
Ezt is ajánljuk a témában
A neves külpoltikai lap elemzése szerint Putyin nem engedheti meg magának, hogy véget vessen az általa indított háborúnak.
***