Az ukrajnai háborúban elveszett és civil kézbe került fegyverek megjelentek a feketepiacon, és nem csak Európába, de Amerikába is jutott már belőlük. A háború után korábban nem látott mértékű kockázatot fog jelenteni a fekete kereskedelem, hiszen nemcsak a fegyverek mennyisége, de azok hatékonysága és korszerűsége is kiemelkedő.
Az ukrajnai háború során – akárcsak minden fegyveres konfliktus esetében – rengeteg fegyver lepte el Ukrajna területét. A háborús helyzetben az érintett államok sokkal nehezebben tudják szabályozni és ellenőrizni a fegyverbirtoklást a lakosság körében, ami óhatatlanul fellendíti az illegális fegyverkereskedelmet és munícióval szolgál a különféle terrorista és fegyveres szervezeteknek. Ukrajna esetében tovább fokozza a nehézségeket, hogy az elmúlt évek alatt külföldről is rengeteg fegyver áramlott az országba, amelyek ráadásul a legkorszerűbb technikával működnek, és nagyobb hatást képesek kiváltani, mint az egyszerű kézifegyverek.
A Nemzetközi Szervezett Bűnözés Elleni Globális Kezdeményezés (GI-TOC) tavaly júniusban tanulmányban vizsgálta az ukrajnai fegyverek terjedését a feketepiacon, amelyeknek a száma akkor közel 600 ezer volt.
Nem sokkal később Ukrajna előkészített egy törvényjavaslatot, amellyel a civil lakosság fegyverbirtoklását szabályoznák, abban bízva, hogy így csökkenni fog az illegálisan tartott fegyverek száma.
A GI-TOC 2023-as és 2024-es évre vonatkozó vizsgálata arra az eredményre jutott, hogy az illegálisan árusított fegyverek nagy része továbbra is Ukrajna területén van, és eddig nem tártak fel olyan esetet, ami arra utal, hogy szervezett fegyverkereskedelem indult volna az Európai Unió országaiba.
Ennek ellenére már most több országban megjelentek az ukrajnai fegyverek, a Balkán országai mellett többek között Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában és Svédországban is rajtaütöttek már a kereskedőkön. A jelentésben kiemelik, más európai országban is lehetnek fegyverek. Forrásaik szerint többször felmerültek az olaszországi bűnszervezetek, mint lehetséges vásárlók, de Spanyolországban, Németországban, Horvátországban és Ausztriában is folyamatban vannak a kutatások.
Cikkünkben Siklósi Péter biztonságpolitikai szakértő segítségével elemeztük GI-TOC jelentésében foglaltakat, és arra kerestük a választ, vajon a háború után milyen belbiztonsági helyzet vár Ukrajnára és Európára – beleértve Magyarországot is –, illetve mekkora veszélyt tartogat a háború során eltűnt, és a feketepiacon megjelenő fegyverek terjedése.
A 2022 februárja óta Ukrajnába áramló fegyverek jelenléte nem fogja markánsan felbolygatni a fegyverpiacot, de várhatóan jelentős mértékben fel fogja lendíteni a már működő alvilági rendszert – olvashatjuk a GI-TOC jelentésben. Ukrajnában már az ország 1991-es függetlenedése óta nehézségeket okoz a fegyvertartás szabályozása, amit csak fokozott a 2014-ben kirobbant kelet-ukrajnai háború.
Jelenleg legálisan is lehet félautomata fegyvert vásárolni vadászati célra, amennyiben az illető tudja bizonyítani, hogy mentálisan egészséges és nem büntetett előéletű. De ezek a kritériumok könnyedén kijátszhatóak, mert a fekete piacon beszerezhetőek a szükséges hamis dokumentumok. Ráadásul automata fegyvert is meglehetősen könnyű szerezni, annak ellenére, hogy illegális.
Siklósi Péter szerint egyáltalán nem meglepő, hogy Ukrajnában felütötte a fejét az illegális fegyverkereskedelem, hiszen ez minden háborús helyzetben így van.
„Háborúk idején a fegyvereket nem biztonságos raktárakban őrzik, hanem kiosztják a katonáknak, a civileknek, vagy a milicistáknak. Ilyenkor sokkal nehezebb felügyelni azok mozgását”
– magyarázza a szakértő. Hozzáteszi, szintén problémát jelent, hogy a háborúban rengetegszer előfordul, hogy egy fegyver elvész vagy megsérül, amit a katonák saját bevallása alapján kell elhinni, és biztosítani kell nekik újat a harchoz.
„Tehát a fegyvereknek a kezelése a békeidőhöz képest szükségszerűen sokkal lazább egy háborús helyzetben. Egyfelől a fegyverek megnövekedett száma, másfelől a fegyverek kezelésének fellazulása eredményezi azt, hogy rengeteg fegyver megjelenik a feketepiacon, mert a katonák vagy a civilek ebben üzletet látnak, és elkezdik árulni” – foglalja össze.
Siklósi továbbá felvetette, hogy a fegyverek megjelenése mellett szintén problémát okozhat a háború után a kiképzett, katonaviselt férfiak magas arányú jelenléte, akik munkalehetőség híján hajlamosak bűnözői csoportokhoz csatlakozni.
Ezzel pedig el is jutottunk az illegális fegyverkereskedelem másik mozgatórugójához, a felvásárló piachoz.
A fegyverpiacon meglehetősen széles skálán találhatók meg a vásárlók.
A bűnözők mellett vásárolnak még a biztonságukat féltő civilek, terrorszervezetek, anarchisták és fegyvergyűjtők is. Ahány féle vásárló, annyiféle igény
– írja a GI-TOC.
Siklósi Péter hangsúlyozza, Ukrajna esetében nem elhanyagolható szempont az sem, hogy amennyiben a háború után Ukrajna vesztes pozícióban lesz – vagy legalábbis a lakosság abban érzi magát –, a leszerelt katonák között biztosan lesznek, akik erőszakos célra fogják használni a fegyvereket. A szakértő szerint legalábbis ez szokott történni hasonló helyzetben.
Az ilyenkor megalakuló fegyveres csoportoknak két motivációjuk van: a relatíve könnyű vagyonszerzés és a gyűlölet. Ez utóbbi súlyos fenyegetést jelenthet a kárpátaljai magyar lakosságra nézve, akik ki lesznek szolgáltatva „az állami kontroll alól kicsúszott fegyveres csoportoknak”. Hozzáteszi, a nacionalista érzelmű, hazaengedett katonák feltehetően nem az ukrán nemzetiségűeken, hanem a nemzeti kisebbségeken élik majd ki a frusztrációjukat.
Egy másik gyakran felmerülő kérdés, hogy az ukrajnai háború után vajon ugyanarra a jelenségre számíthatunk-e, mint a délszláv háború után, amikor rengeteg fegyver maradt a lakosság körében és került a feketepiacra, és megnövekedett a fegyveres szervezetek aránya is.
A GI-TOC jelentése szerint ebből a szempontból rengeteg eltérés van Ukrajna és a délszláv államok helyzete között. Egyrészt Ukrajna jobb helyzetben van, mert a délszláv háborúban rengeteg milícia és bűnszervezet vett rész, akik a nemzetközi szabályozásokra fittyet hányva juttatták fegyverekhez Boszniát. A háború után pedig ezek a bűnözők sok esetben politikai hatalmat szereztek, és nekik köszönhetően virágozni kezdett a korrupció. Emellett a szervezett bűnözés is felütötte a fejét a háború után.
Ukrajnában ezzel szemben minimális szerepet játszanak a bűnszervezetek a háborúban, és a jelentés szerint nem valószínű, hogy később politikai szerephez jussanak. Bár a korrupció itt is jelentős mértéket öltött.
Ugyanakkor a biztonsági kockázat sokkal nagyobb Ukrajna esetében, mivel a jelenleg is zajló háborúban sokkal több fegyver van használatban, amelyek sokkal változatosabbak és korszerűbbek.
Ráadásul, a GI-TOC jelentése szerint a feketepiacon is megjelentek a kézifegyverek mellett a sokkal korszerűbb és összetettebb technikával rendelkező amerikai és más nyugati fegyverek. Köztük egy légvédelmi ágyú, egy amerikai géppuska és egy nagy teljesítményű amerikai automata puska is, amelyet kizárólag a különleges erők használnak. Ezeknek az ára is sokkal magasabb, így sokkal valószínűbb, hogy nem egyénekhez, hanem terrorista szervezetekhez kerülhetnek. A jelentésből az is kiderül, hogy Ukrajnában szervezettebben működhet a kereskedelem, mivel több kereskedőnél is jelentős készleteket találtak. Egy szeptemberi kijevi rajtaütés során például 132 darab gránátvetőhöz való lőszert foglaltak le, más fegyverek és lőszerek mellett.
A fegyverek mellett a katonai kiképzésben részesült személyek aránya is sokkal nagyobb, mint a Nyugat-Balkánon, ami szintén növeli a biztonsági kockázatot.
Mind a szakértő, mind a jelentés szerint Európára nézve is veszélyt jelenthet az ukrajnai fegyverek illegális kereskedelme. Természetesen a földrajzi közelség jelentős szempont, másrészt pedig Siklósi Péter szerint
„logikus, hogy ott van a piac, ahol nehéz fegyverekhez jutni. Mivel Ukrajnában rengeteg fegyver van, ezért ott túladni is nehezebb rajtuk, ezért olyan országokba kell vinni őket, ahol jó árat fizetnek érte.”
Kijelenti, ez alapján Magyarország lehet az egyik célország, vagy legalábbis tranzit ország a többi európai állam felé.
A 2023-as és 2024-es évre vonatkozó jelentés szerint a fegyverek többsége egyelőre Ukrajna keleti részén található, és a kereskedelem is többnyire ott burjánzik. Európával kapcsolatban a GI-TOC azt írja, eddig sikeresen védekeztek, köszönhetően a szigorú szabályozásoknak és biztonsági intézkedéseknek. A jelentés rámutat, a határellenőrzés az egyik legfontosabb visszatartó erő, de sok Ukrajnával határos országban – Romániában, Magyarországon és Szlovákiában – a szigorú börtönbüntetés és az alacsony profit a legnagyobb elrettentő erő.
A jelentés hangsúlyozza, a Schengeni övezet határán nagyon fontos a szigorú ellenőrzés, hiszen, ha a fegyverek bejutnak az övezetbe, gyakorlatilag átláthatatlanul mozoghatnak az országok között.
Siklósi Péter szerint Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatban az illegális fegyverkereskedelem sem elhanyagolható kérdés, hiszen, ha Ukrajna uniós tag lesz, a határellenőrzés sem lesz olyan komoly. A szakértő úgy látja, Brüsszelben egyelőre nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel, pedig erre is muszáj lesz megoldást találni, ha Ukrajna EU tag akar lenni.
Végezetül, nem lehet elmenni amellett a kérdés mellett sem, hogy mit jelent Ukrajnára nézve, ha a támogatók által küldött fegyverek a feketepiacon keresztül visszajutnak a kiindulási országokba, ahol ellenük fordítják őket.
A Magyar Nemzetnek nyilatkozva Nógrádi György arról beszélt, hogy a mexikói drogkartellekben már megjelentek az USA fegyverei, amelyeket Ukrajnának küldtek, és az Egyesült Államok ellen használják őket.
Siklósi Péter elmondta, nem tud olyan esetről, hogy Európában terroristák kezébe kerültek volna a nyugati fegyverek, de nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a jövőben halljunk ilyenről. Szerinte ennek akkor lesznek következményei Ukrajnára nézve, ha történik egy fegyveres merénylet, ahol bizonyíthatóan Ukrajnából származó fegyvereket használtak.
A szakértő szerint a háború után az ukrán kormánynak nehéz dolga lesz, de meg kell próbálnia a lehető legmagasabb arányban visszagyűjteni a civil lakosságnak és a katonáknak kiszolgáltatott fegyvereket, hiszen ez lenne a legmegfelelőbb végkifejlet egész Európa biztonságára nézve.
Nyitókép: Thomas Krych / ANADOLU / Anadolu via AFP
Ezt is ajánljuk a témában
A tárgyalások zajlanak, de még messze a béke. A tűzszünet átmeneti megoldást jelenthet, azonban ennek tartós fennállására kevés az esély. Ukrajna támogatás nélkül képtelen tovább harcolni.
Mit taníthat nekünk néhány brit értelmiségi délszláv-álma a mai Ukrajna-politikáról? Szeghő Patrik történelmi könyvéből kiderül: a brit külpolitikai gondolkodás sokkal következetesebb, mint gondolnánk.
A ukrán elnöke bevételének több mint fele állami kötvényekből származik, emellett tartalmazza az elnöki fizetést, banki kamatokat és ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmet.
A fideszes politikus kijelentette, nem hagyhatjuk, hogy Weber és hazai végrehajtója, Brüsszel Péter döntsenek helyettünk.
Az első igazán hideg tél, amióta Európa a legtöbb orosz vezetéken nem kap gázt, gyorsabban kimerítette a tartalékokat, mint általában, ráadásul a fennmaradó ukrán tranzit januárban leállt.
Interjút adott a német NIUS-nak a miniszterelnök politikai igazgatója.
Szászország CDU-s miniszterelnöke gyakorlatilag elismerte: újfent igaza volt Orbán Viktornak.
A magyaroknak és az íreknek ugyanazok a problémái, mondta lapunknak a Gript nevű, független, migrációkritikus ír portál főszerkesztő-helyettese, aki bírálta az ír kormányt és az EU-t is.
Nála minden több, mindennek súlya van – és mégis, ez a súly nem nyom össze, hanem a magasba röpít.
