A francia elnök szerint az Egyesült Államoknak nem áll érdekében „kiszállni” az ukrajnai konfliktusból. De leporolta a közös európai haderőről szóló elképzelést is.
Emmanuel Macron francia államfő annak a reményének adott hangot egy szombati interjúban, hogy az Európai Unió tagállamai gyorsan meg tudnak majd egyezni egy nagyszabású és együttes, több száz milliárd eurós nagyságrendű finanszírozásról a közös védelmi képességek létrehozására.
A Le Tribune Dimanche, a JDD, a Le Parisien és a Ouest-France című francia lapoknak adott interjúban közölte: a jövő csütörtöki EU-csúcson felkérik majd az Európai Bizottságot, hogy mérje fel a kapacitási szükségleteket.
Macron szerint a NATO-hoz képest autonómnak mondható európai védelem kiépítése „5-10 évet vehet igénybe, de ez nem vészes”. Hozzátette: úgy látja, „egy stratégiai eszmélés pillanatában” vagyunk, mert minden ország érez egyfajta bizonytalanságot az amerikai támogatás tartósságát illetően.
Ezt is ajánljuk a témában
„Egyre jobban kezd formát önteni az az elképzelés, hogy európai csapatok jelenjek meg Ukrajnában az oroszok elrettentésére” – jelentette ki az ukrán elnök az Ap Newsnak adott interjújában.
A francia elnök arról is beszélt: Franciaországot erősítené, ha stratégiai párbeszédet kezdenének azokkal az európai államokkal, amelyeknek nincs atomfegyverük.
Nekünk van védőpajzsunk, nekik nincs, és nem hagyatkozhatnak tovább az amerikai nukleáris elrettentésre”
– mutatott rá.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Macron kijelentette: „ha nem állítják meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt, bizonyosan eljut Moldováig, sőt talán azon túl akár Romániáig is”.
Az Egyesült Államoknak nem áll érdekében „kiszállni” az ukrajnai konfliktusból, mert
amit Washington három éve csinál, az teljes összhangban van az amerikai diplomáciai és katonai hagyománnyal
– mondta.
Ha Washington belemegy abba, hogy Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciák nélkül írjanak alá egy tűzszünetet, akkor ugyanazon a napon meg is szűnik geostratégiai elrettentési képessége Oroszországgal, Kínával és másokkal szemben – vélekedett a francia elnök.
Macron egyúttal „nyugalomra és egymás tiszteletére” kérte az amerikai és az ukrán elnököt annak érdekében, hogy konkrét előrelépést tudjanak elérni.
(MTI)
Nyitókép: Ludovic MARIN / AFP
***
Ezt is ajánljuk a témában
Demkó Attila biztonságpolitikai szakértővel és Koskovics Zoltánnal, az Alapjogokért Központ elemzőjével tekinttettük át a fejleményeket a Trump-Zelenszkij-csörte kapcsán.
***
A pénteki megbeszélés Amerikában végül kudarcba fulladt, és az ukrán delegációnak hamarabb kellett távoznia.
Szerinte az Ukrajna háborúját támogató vezetők ténykedése szélsőséges esetben a NATO széteséséhez vezethet.
A Hamász szerint Izrael döntése olcsó zsarolásnak és háborús bűncselekménynek minősül, és felszólította a közvetítőket, gyakoroljanak nyomást a zsidó államra.
Mike Johnson, az amerikai képviselőház republikánus párti elnöke szerint Zelenszkijnek vagy észhez kell térnie s hálásan visszajönnie a tárgyalóasztalhoz, vagy másvalakinek kell vezetnie az országot.
Az Egyesült Királyság újabb hatalmas összegeket tervez küldeni Ukrajnának rakéták vásárlására.
Michael McCune azt is megírta, hogy mi akadályozná meg Oroszországot abban, hogy újabb inváziót indítson.
A pénteki megbeszélés Amerikában végül kudarcba fulladt, és az ukrán delegációnak hamarabb kellett távoznia.
Magyarország marad a béke pártján! – fogalmazott a Facebook-oldalán a magyar miniszterelnök.
