Puskaporos hordón ülünk 2025-ben is
![](https://cdn.mandiner.hu/2025/02/_AXgy8BE4C62o0Dh3ZPbD8QJxBJKLNoyBDYaGNqLjVA/fill/276/155/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2QxZWNkNmI5NTBlMjQ1ZDc4OTQwYTYxODA0MGRkMjNj.jpg)
Új világrend vagy globális káosz: példátlanul sok konfliktus zajlik a világban. Akár Magyarországra is hatással lehetnek.
![](https://cdn.mandiner.hu/2025/02/_AXgy8BE4C62o0Dh3ZPbD8QJxBJKLNoyBDYaGNqLjVA/fill/276/155/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2QxZWNkNmI5NTBlMjQ1ZDc4OTQwYTYxODA0MGRkMjNj.jpg)
Az albán nacionalista vezér fényes jövőt jósol Európa legszegényebb szegletének.
Koszovó miniszterelnöke, Albin Kurti megnyerte a választásokat, miközben fokozódik a feszültség Brüsszellel és Washingtonnal – számol be a Politico.
Azonban Kurti kormányzó pártja, a baloldali-populista Önrendelkezés (VVL) nem szerzett többséget, így koalíciós partnert kell találnia a hatalomban maradáshoz.
Az előzetes eredmények szerint a VVL a szavazatok 41,3 százalékát szerezte meg, míg a jobboldali Koszovói Demokrata Párt (PDK) 21,8 százalékkal a második, a jobbközép Koszovói Demokratikus Liga (LDK) pedig 18,1 százalékkal a harmadik helyen végzett. A baloldali-nacionalista AAK-Nisma koalíció 7,6 százalékot kapott.
A választási eredmények késve kerültek nyilvánosságra, miután a Központi Választási Bizottság honlapja órákra elérhetetlenné vált.
Kurti a választási győzelmet követően kijelentette, hogy „minden a terv szerint alakult”, és megerősítette, hogy a kormány sikeres és demokratikus volt. Koszovó, amely 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától egy véres 1990-es évekbeli háború után,
először tapasztalta meg, hogy egy párt teljes négyéves ciklust végigkormányozott, miután a VVL 2021-ben 50,3 százalékkal megnyerte a választásokat.
Kurti azonban éles kritikával illette politikai ellenfeleit, akik szerinte oligarchák és külföldi érdekcsoportok támogatásával próbálták megbuktatni kormányát. „Ők ismét vesztettek, és továbbra is ellenzékben maradnak, mert nem a nép és az ország érdekét tartják szem előtt” – jelentette ki.
Ezt is ajánljuk a témában
Új világrend vagy globális káosz: példátlanul sok konfliktus zajlik a világban. Akár Magyarországra is hatással lehetnek.
Kurti kormányzása óta fokozott nyomást gyakorolt Koszovó északi, szerb többségű közösségeire, amely mintegy 50 ezer főt számlál Koszovó 1,6 milliós lakosságából.
Intézkedései között szerepelt a szerb bankok és párhuzamos kormányzati intézmények bezárása, valamint a koszovói rendszámtáblák kötelező használata.
Emellett elutasította a 2013-as megállapodást, amely lehetővé tette volna a szerb többségű önkormányzatok számára, hogy autonóm oktatási, egészségügyi és gazdasági társulásokat hozzanak létre. Február 1-jén egy politikai gyűlésen kijelentette, hogy „a mi kormányunk soha nem fog igent mondani” ilyen társulásokra.
Bár Kurti ezeket az intézkedéseket a jogállamiság védelmével indokolta, az EU 2023 júniusában pénzügyi támogatások felfüggesztésével reagált, és Koszovó uniós csatlakozási folyamata is elakadt.
Ezt is ajánljuk a témában
Nemcsak Aleksandar Vučić, hanem az egész politikai berendezkedés nyomás alatt van Szerbiában. Hetek óta tömegek tüntetnek az elnöki rendszer és kísérőjelenségei ellen. Kohán Mátyás írása.
Pristina és Washington viszonya szintén feszültté vált.
Az Egyesült Államok 1999 óta több mint egymilliárd dollárt fektetett be Koszovó fejlesztésébe, de Donald Trump kormánya nemrég három hónapra befagyasztotta a külföldi segélyeket, amelyek részben Koszovó nyugati integrációját támogatták.
Még ha a támogatás folytatódik is, Kurti számára egyértelmű, hogy politikai kapcsolatokat kell helyreállítania Washingtonban. Richard Grenell, Trump volt különmegbízottja, aki most visszatért a balkáni különleges küldetések élére, február 3-án az X-en írta, hogy a Trump-kormányzatnak „megbízható partnerekre” van szüksége a Balkánon.
Grenell élesen bírálta Kurtit, és kijelentette, hogy sem a Trump-, sem a Biden-kormányzat nem tartotta megbízhatónak Koszovó vezetőjét, mivel „egyoldalú intézkedései destabilizálták a térséget”, és az EU, valamint a NATO is kritikával illette politikáját.
Nyitókép: Armend NIMANI / AFP