Vámháború: Trump új gazdasági csatája mindenkinek fájni fog

Donald Trump politikai és gazdasági stratégiái gyakran tűnnek meglepőnek, sőt, ötletszerűnek (meg persze irracionálisnak és provokatívnak azok számára, akik nem feltétlenül állnak az újraválasztott elnök mellett stratégiai kérdésekben).

Az elmúlt években Trump maga például többször felvetette Grönland megvásárlásának ötletét, amelyet nemzetbiztonsági és gazdasági érdekekkel indokolt. S mint akkor is többen kifejtették, ez Washington számára egy logikus lépés, hiszen Északi-sarkvidék egyre nagyobb geopolitikai jelentőséggel bír, és az Egyesült Államok számára stratégiai fontosságú lehet Kína és Oroszország térnyerésének megakadályozása érdekében. 

Panama esetében pedig Trump úgy véli, hogy az Egyesült Államoknak vissza kellene szereznie a teljes ellenőrzést a csatorna felett, amely létfontosságú globális kereskedelmi útvonal.

Mindez jól illeszkedik Trump gazdasági nacionalista politikájához, amely az „America First” (Amerika az első) elv alapján épül fel. 

Trump legújabb vámintézkedései komoly feszültséget keltenek nemcsak az érintett országokban, hanem az amerikai gazdaságban is. A bevezetett, illetve bevezetni tervezett vámok a következő kulcsfontosságú elemekből állnak:

• Kanadai árukra kivetett 25%-os vám, amely főként az olaj-, gáz- és villamosenergia-exportot érinti.
• 10%-os vám az európai termékekre, amely különösen az autóipart és a luxuscikkeket sújtja.
• Kínai árukra vonatkozó további szankciók, amelyek az elektronikai termékeket és az ipari alkatrészeket érintik.
• Mexikóra kivetett vámok, amelyek célja a bevándorlás visszaszorítása és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem.

Az elnök az intézkedéseket azzal indokolja, hogy az Egyesült Államokat „kizsákmányolják” a kereskedelmi partnerei. Állítása szerint az amerikai gazdaság régóta kereskedelmi hátrányban van, és ezzel a stratégiával az ország visszaszerezheti vezető szerepét a globális piacon.

Hogyan érinti ez az amerikaiakat?

A vámháború közvetlen hatásai már rövid távon is érzékelhetők. Az amerikai fogyasztók és vállalatok egyaránt szembesülnek az alábbi következményekkel:

1. Emelkedő árak és infláció

A vámok bevezetése következtében számos termék ára emelkedik, különösen az elektronikai cikkek, az autók és az élelmiszerek esetében. Egy Yale Egyetemen végzett kutatás szerint a vámok akár évi 1 245 dolláros többletköltséget is jelenthetnek az átlagos amerikai háztartás számára.

Azt is tudni lehet, körülbelül mely termékek árában jelenik majd meg először az áremelkedés: az AP News számításai szerint 

• az elektronikai cikkek – például laptopok és mobiltelefonok – jelentős része Kínából származik, így ezeket közvetlenül érinti az új vámtarifa
• a fast fashion ruházati termékek nagy része is kínai import, lásd: Temu, Shein, és társai
• számos gyermekjátékra is igaz ugyanez
• a személyautók árában is érzékelhető lesz a változás, lévén az autóipar erősen támaszkodik a Mexikóból és Kanadából származó alkatrészekre és járművekre
• és nem utolsósorban a friss zöldségek és gyümölcsök egy jókora része is mexikói import, köztük a liberális jelképnek számító avocado latte avokádója.

2. Munkahelyek elvesztése

Bár Trump azt állítja, hogy a vámok az amerikai ipart védik, számos elemzés szerint ezek a lépések éppen ellenkező hatást váltanak ki. A feldolgozóipari vállalatok, amelyek importált alkatrészekre támaszkodnak, magasabb költségekkel szembesülnek, ami munkahelyek megszűnéséhez vezethet. 

3. Retorziók és az amerikai export visszaesése

Az Egyesült Államok kereskedelmi partnerei nem hagyják válasz nélkül a vámokat. Kanada és az Európai Unió már bejelentette saját ellenintézkedéseit, amelyek az amerikai mezőgazdasági termékeket és ipari árukat sújtják. Ez különösen súlyosan érinti az amerikai farmereket, akik egyik legnagyobb exportpiacukat veszíthetik el.

4. Pénzügyi piacok bizonytalansága

A globális kereskedelmi feszültségek hatására a tőzsdék is ingadozni kezdtek. A Goldman Sachs elemzése szerint a piacok bizonytalansága miatt csökkenhet a befektetési kedv, ami lassíthatja az amerikai gazdaság növekedését.

Mégis megéri ez az amerikaiaknak?

Trump és támogatói szerint a vámháború hosszú távon előnyös lehet az Egyesült Államok számára. Az alábbi érvek szólnak mellette:

• Hazai ipar védelme: A vámok ösztönözhetik az amerikai vállalatokat, hogy hazai beszállítókat válasszanak, csökkentve ezzel az importfüggőséget.
• Kereskedelmi egyensúly helyreállítása: Trump célja, hogy csökkentse az USA kereskedelmi deficitjét, amely évek óta magas Kínával és az EU-val szemben.
• Politikai támogatottság növekedése: Az ipari államok, például Michigan és Pennsylvania szavazói kedvezően fogadhatják a védővámokat, ami erősítheti Trump választási esélyeit.

Ugyanakkor az ellenzők szerint a vámháború többet árthat, mint amennyit segít. A gazdasági elemzők és egyes politikai vezetők arra figyelmeztetnek, hogy az emelkedő árak és a visszaeső export miatt az amerikai gazdaság hosszú távon gyengülhet. 

A Kongresszus egyes tagjai már jelezték, hogy megpróbálják visszacsinálni Trump döntését, amennyiben az túlzott károkat okoz.

Bár az elnök azt ígéri, hogy ezek az intézkedések hosszú távon Amerika gazdasági érdekeit szolgálják, a rövid távú hatások már most is jelentősek. Az amerikai fogyasztók és vállalkozások egyaránt érzik a vámok következményeit, és a nemzetközi piacok is reagálnak a kereskedelmi háború eszkalálódására.

A következő hónapok kulcsfontosságúak lesznek annak eldöntésében, hogy Trump stratégiája sikeres lesz-e, vagy inkább egy gazdasági visszaesés felé sodorja az Egyesült Államokat.

Nyitókép: a szerző saját képe

A vámháború témájáról egy adást itt hallgathat meg: