Trump ráfordult erre az országra, súlyos konfliktus közeledhet

Donald Trump amerikai elnök kedden megismételte ígéretét, hogy Iránra „maximális nyomást” tervez gyakorolni, amely magában foglalja az Irán olajexportjának „nullára való csökkentését”, s hogy Teherán ne juthasson atomfegyverhez – írja a Reuters.

A hírügynökség szerint Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel folytatott találkozója előtt Trump aláírt egy elnöki memorandumot, amely újra érvényre juttatja Washington Iránnal szembeni kemény politikáját, amelyet még első hivatali ideje alatt gyakorolt.

A memorandum aláírása közben Trump „nagyon keménynek” nevezte azt, és azt mondta, hogy tépelődött, hogy megtegye-e a lépést. Elmondta, hogy nyitott az Iránnal kötendő megállapodásra, és kifejezte hajlandóságát arra, hogy tárgyaljon az iráni vezetővel.

Mi ennek a háttere?

Bár 2015-ben nukleáris megállapodást kötött a nagyhatalmakkal, azóta

csökkentve ezzel azt az időt, amelyre szüksége lenne egy atombomba megépítéséhez – bár a siíta diktatúra azt állítja, nincsenek ilyen tervei, „pusztán” arról beszélnek, hogy a jövőben készek felülvizsgálni „nukleáris doktrínájukat” Izraellel szemben.

A 2015-ös megállapodás egyébként korlátozásokat vezetett be Irán nukleáris programjára, cserébe a Teheránnal szembeni nemzetközi szankciók feloldásáért. A megállapodás csökkentette Irán dúsított uránkészletét, ám a cél már akkor is deklaráltan az volt, hogy Irán csak lassan állítson elő elegendő hasadóanyagot egy atombomba előállításához. 

Jöhet a háború Iránnal?

Az amerikai-iráni kapcsolatokat nyilván nem erősíti, hogy egy tavaly novemberi hír szerint az iráni kormány megbízott egy ügynököt, hogy még a 2024-es választások előtt végezzen Donald Trumppal – legalábbis ezt állították a manhattani szövetségi ügyészek. Az iráni elnök idén januárban már arról nyilatkozott, hogy „amennyire ő tudja”, nem volt terv Trump megölésére, és a jövőben sem lesz.

Ezt Trump nyilván mérsékelten vette komolyan, hiszen a napokban arról beszélt, hogy azt az utasítást adta a tanácsadóinak, hogy „semmisítsék meg Iránt”, ha az merényletet követ el ellene.

 – mondta Trump egy újságírókkal folytatott beszélgetés során az AP News szerint. „Nem marad semmi.” A lap hozzáteszi, hogy ha Trumpot meggyilkolnák, JD Vance alelnök lenne az elnök, akit nem feltétlenül kötnének az elődje által hátrahagyott utasítások.

 „Irán már most is súlyos amerikai szankciók alatt áll, de az új végrehajtási rendeletet követő irányelvek inkább a szankciók minőségére, mint a mennyiségére és a már érvényben lévő szankciók végrehajtására helyezik a hangsúlyt” – mondta Gabriel Noronha, Trump korábbi Irán-szakértője a Politicónak. Noronha szerint a cél az, hogy „elzárja Teheránt a bevételektől, amelyeket a terrorizmusra és a nukleáris programja folytatására és támogatására használ”.

Az elemző szerint „Irán az 1980-as évekbeli iráni-iraki háború óta soha nem volt gyengébb. Négy fő proxyja közül három megtizedelődött vagy eltűnt - a Hamász, a Hezbollah és Szíria -, így az egész regionális stratégiájuk, hogy Izraelt bekerítsék, mára összeomlott”. Azonban proxyjai még megmaradtak, és Irán egyéb módon is tud fájdalmat okozni ellenfeleinek, így a hurráoptimizmus sem tűnik indokoltnak.

Hideg zuhany a „be nem avatkozás” híveinek

Eközben olvasható, hogy Trump izolacionista hívei megdöbbenve konstatálják, hogy a régi-új amerikai elnök nem dobja oda a teljes Közel-Keletet Iránnak, sőt, úgymond cselekedni is hajlandó. Ezen hangvétel egyik fontos amerikai fóruma ilyen című cikkel fogadta Trump ötletét a gázaiak kitelepítéséről: „Ez meg mégis mi volt?” Európai szemmel persze nem kell különösebben érvelni amellett, hogy

2023. október 7-én Irán megmutatta, mik a tervei a Közel-Kelettel, ráadásul az utóbbi években-évtizedben a siíta diktatúra olyan terjeszkedésbe kezdett, amely destabilizálta a régió számos országát. A 2015-ös migrációs válság megmutatta, hogy a Közel-Keleten keletkezett kalamajka igen hamar a megkopog a Keleti pályaudvaron. Arról nem is beszélve, hogy Irán kihasználja a muszlim diaszpóra és bűnszervezetek által adott lehetőségeket, és már élénk destabilizációs tevékenységet végez nyugati demokráciákban is. Egy „megállapodás” Iránnal pusztán felbátorítani a siíta diktatúrát, a mullahok a „béke kereséséből” annyit értenek, hogy az adott nyugati vezető gyenge. Trump politikája a jelek szerint a „béke erőn keresztül”-elv lesz, nem pedig a teljes kivonulás és be nem avatkozás a Közel-Keleten.

Nyitókép: Morteza Nikoubazl / NurPhoto / NurPhoto via AFP