Ki ez a Samantha Power, és mit akart Budapesten?
![](https://cdn.mandiner.hu/2023/02/31CejaEduRrme4nkL3UDB8glrSruJajnF8krtnA0O_w/fill/276/155/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2I0N2NmZGU5MjY3ZjQzNmRhOTViN2Y3OWZlNTA2OTZk.jpg)
A USAID vezére sokat látott az Obama-adminisztráció héja tanácsadójaként, és most sem csak lángosozni érkezett a magyar fővárosba. Portré és háttér.
![](https://cdn.mandiner.hu/2023/02/31CejaEduRrme4nkL3UDB8glrSruJajnF8krtnA0O_w/fill/276/155/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2I0N2NmZGU5MjY3ZjQzNmRhOTViN2Y3OWZlNTA2OTZk.jpg)
Samantha Power a The New York Times hasábjain kelt ki Trumpék döntése ellen, hogy visszavágják a világot behálózó amerikai szervezetet.
Hosszú véleménycikkben kelt ki a Trump-kormányzat ellen a USAID-et korábban négy esztendeig vezető Samantha Power.
A diplomata asszony neve nem véletlenül lehet ismerős a magyar olvasóknak: mint korábban megírtuk, ő volt az, aki az amerikai katonai fellépést szorgalmazta az úgynevezett arab tavasz idején, s ő volt az, aki két éve személyesen jött Magyarországra, miután Joe Biden a USAID élére nevezte ki, s az ő ideje alatt indítottak „közép-európai projekteket” a „független” média és civil világ erősítésére.
Ezt is ajánljuk a témában
A USAID vezére sokat látott az Obama-adminisztráció héja tanácsadójaként, és most sem csak lángosozni érkezett a magyar fővárosba. Portré és háttér.
Most értelemszerűen kifakadt az ellen, hogy Donald Trump kormányzata felfüggesztette az 1961-ben eredetileg a katasztrófák utáni elhárítás és a világ elmaradott, nehéz sorsú régióinak felzárkóztatása céljából létrejött szervezetet, amely szoros kapcsolatban állt a CIA-val, s a mindenkori amerikai kormány indirekt hatalmi eszközeként is működött. Mindez a demokrata uralom alatt nem jelentett mást, mint woke ideológiai célokra és a nem baloldali kormányok megdöntését segítő szervezetekre, médiára elszórt dollármilliárdokat.
Ezt is ajánljuk a témában
Például 5,5 millió dollárt költöttek az ugandai melegek jogaira, illetve 25 milliót a zöld közlekedés előmozdítására Grúziában.
Hogy ezt az egész kócerájt végül Trump leállítja, azt Power természetesen nem másként írja le, mint
„az Egyesült Államok történetének egyik legrosszabb és legköltségesebb külpolitikai baklövésének”.
Szerinte „életek millióit, amerikai munkahelyek ezreit és több milliárd dolláros befektetést tettek ki veszélynek”, és csak az autokraták örülnek a lépésnek, szerinte „Moszkva és Peking ujjong”, mert a USAID Amerika határain átnyúló „csodafegyvere volt”, és hát a költségvetés alig 1 százalékából működött (hogy ez amúgy 40 milliárd (!) dollár, az kimaradt a véleménycikkből).
Majd felsorol néhány USAID-programot (HIV-fertőzött gyerekek segítése, éhezők megsegítése, betegségek visszaszorítása, helyi gazdaság támogatása, nők munkaerőpiacra segítése, terrorsújtotta vidékek újjáépítése), aminek a felszámolásának árát „a jövő generációi fizetik meg” – írja.
Hevesen tagadja Power azt is, hogy az ügynökség „radikális baloldali fantom” lenne, hiszen gondosan dokumentáltak minden centet (valóban, innen tudjuk, hogy ugandai meleg közösség támogatására is elköltöttek például egy kisebb település költségvetését).
S itt jön a lényeg.
„Valójában a USAID hatalmas politikai tőkét teremtett abban a több mint 100 országban, ahol működik, s ahol így valószínűbb volt, hogy amikor az Egyesült Államok kemény kéréseket intéz a vezetőiktől – például küldjenek békefenntartókat egy háborús övezetbe, segítsenek egy amerikai cégnek új piacra jutni, vagy egy bűnözőt adjanak ki az Egyesült Államoknak –, akkor igent mondanak”.
Vagyis pontosan: Power elismeri, hogy az egész USAID egyik elsődleges célja nem más, mint amerikai zsaroló pozíciókat kiépíteni világszerte. Persze a USAID által támogatott média az a „független” címkét kapja, az ügynökséget bíráló cikkek – az említett száz országban, ahol nem fogadták kitörő lelkesedéssel az amerikai beavatkozást – pedig a „propagandakampányt”.
Power felemlegeti, hogy a program korábban mindkét párt támogatását élvezte, és Trump hiába próbálta lejjebb tekerni a USAID költségvetését, saját republikánus ellenzéke nem engedte – őket a volt USAID-vezér meg is dicsérte. Ezzel szemben Marco Rubio külügyminisztert elmarasztalta, aki a USAID egyes részeinek megtartását szorgalmazta, ám 14 ezer alkalmazott helyett csak mintegy háromszázzal. „A USAID amerikai stábja és családjaik, akiket hirtelen lehívnak a pályáról, sokkal jobbat érdemelnek” – érvel kollégái mellett Power, aki szerint sürgősen fel kell függeszteni a USAID beszántását.
***
Nyitókép: ATTILA KISBENEDEK / AFP