Pápaválasztás magyar szemmel: most mindenki a Vatikánra figyel (VIDEÓ)

Napok óta a Vatikánon a világ szeme. A Szentszéki Sajtóközpont február 25-én, kedden reggel valamivel 8 óra után újabb rövid közleményt adott ki Ferenc pápa állapotáról, akit a római Gemelli-klinikán kezelnek február 14-e óta.

– írták.

A sorban immár a 266. pápa azonban, mint az egy spanyol lapnak adott interjúból kiderült, előrelátó volt. Nem sokkal 2013-as megválasztása után alá is írta a lemondási nyilatkozatát, a dokumentumot pedig átadta Tarcisio Bertone akkori vatikáni államtitkárnak azzal az utasítással, hogy ha az állapota miatt képtelenné válna a feladatai ellátására, vegye elő a papírt.

A Blikk cikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy Ferenc pápa elődje, XVI. Benedek volt az első egyházfő hatszáz év után, aki önszántából mondott le 2013-ban, arra hivatkozva, hogy az idős kora miatt már nem tudja ellátni a pápai feladatokat, végül 2022 szilveszterén hunyt el. Rajta kívül VI. Pál és XII. Piusz pápa is hagyott hátra lemondólevelet arra az esetre, ha egészségügyi okokból képtelenné válnának a hivataluk ellátására.

Mindig fokozott figyelem övezte a pápaválasztást

A pápa lemondását és a választásokat a múltban is fokozott figyelem és esélylatolgatások övezték. A Rubicon Intézet történészei, Varga Dániel és Antalffy Péter annak jártak utána bő egy évvel ezelőtt a Reflexió című műsorban, hogy milyen szabályok mentén történik a pápaválasztás, másrészt pedig a történelem folyamán melyek voltak azok az esetek, amikor szabályokat áthágva, olykor botrányt is okozva kerültek olyan személyek a pápai trónra, akikre az egyház később nem lehetett túl büszke.

Csupán csak mesebeszéd a női pápa legendája

Varga Dániel megjegyezte, hogy folyamatosan változott, hogy hogy választották meg a pápát. Elmondta, hogy a pápaválasztó testület 240 főből, bíborosokból áll. A történelem folyamán volt, hogy ez a grémium mindössze 50 főt számolt, majd a reneszánsz korában nőtt meg 70 főre, majd a 20. századra érte el ezt a jelentős létszámot különböző intézkedések nyomán.

A történész azt is megjegyezte, hogy ugyanakkor csak ritkán volt teljes ez a testület. „Számos olyan pápaválasztásról tudunk, amikor nem ült és állt ott az összes bíboros, aki ebben részt vehetett.”  Ezután Antalffy Péter arra a szabályra hívta fel a figyelmet, hogy 

További érdekességként említette, hogy hölgyekből soha nem lehet pápa. Igaz, él egy legenda, – Johannáé – amely a XIII. században bukkant fel, és azóta is ez az egyik legismertebb epizódja a pápaság történetének. „A fáma szerint IV. Leó halála után egy Johanna nevű hölgyet választottak meg pápává, aki VIII. János néven állt az egyház élén 858 és 857 között. S ez az igen okos nő férfinek adta ki magát, amíg pápa volt”. A történész hozzátette, hogy a legenda szerint azonban egy körmenet során vajúdni kezdett, a feljegyzések szerint a szülésbe pedig mind Johanna, mind a gyermek belehalt. „Azonban fontos tudni, hogy ennek a történetnek semmi valóság alapja nincs” – húzta alá a szakértő.

Bármilyen náció szülötte lehet az egyház feje

Varga ugyanakkor azzal folytatta, hogy nemzetiségi megkötés nincs a pápaválasztásban, bármely nemzet tagja lehet a katolikus egyház feje. A történész itt rámutatott, hogy ha megnézzük a pápák sorát, akkor itáliai túlsúlyt tapasztalunk. Hozzáfűzte, hogy a kora keresztény időszakban ez egyértelmű volt, mivel ez akkoriban egy itáliai püspöki cím volt, és a pápák nagyon gyakran a római patrícius családokból kerültek ki.

Majd elhangzott, hogy a gótika kora már hozott változás e téren, hiszen a mi István királyunknak is koronát adó II. Szilveszter pápa is francia volt. De a XV. századtól spanyol pápák is megjelentek a sorban, sőt, nyilván tartanak egy angol pápát is.

De Varga Dániel

Ennél a pontnál a történész hangsúlyozta, hogy a pápák történetének ismertetése Magyarországon nem lenne teljes, ha nem beszélnének Bakócz Tamásról, aki 1513-ban lett majdnem pápa: őt a bíborosok gyűlése, a konklávé nem választotta meg. Helyette egy Medici, X. Leó lépett a pápai trónra. „Itt nagyon komoly lobbik voltak, forintra pontosan nem tudjuk, mennyit költött minderre Bakócz Tamás. Ez itt már a történelmi legendárium része” – jelentette ki a Rubicon szakértője.

A teljes beszélgetést alább tekintheti meg:

Nyitókép: Tiziana FABI / AFP