Romániában nem arról folyik a vita, hogy a béreket és a nyugdíjakat mennyivel emeljék, hanem hogy egyáltalán ki tudják-e majd fizetni.
Aligha lesz könnyű dolga a hazai liberális ellenzéknek, ha az idén is folytatni akarja majd a „bezzegromániázást”.
Február 5-én ugyanis elfogadta a parlament a román költségvetést, amelyre sok mindent lehet mondani, de hogy bizakodásra adna okot, azt nem. A Maszol.ro összefoglalója szerint
a büdzsé mindössze 2,5 százalékos gazdasági növekedést irányoz elő, ezzel szemben viszont igen magas 7 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol.
Ezt is ajánljuk a témában
Akárhogy csűri-csavarja az ember, Romániában egyszerűen több a szegény, kisebbek a keresetek, de még a születéskor várható élettartam is alacsonyabb, mint hazánkban. Varga Mátyás Zsolt írása.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a költségvetés elfogadását követően így fogalmazott: „A költségvetés nem tud annyit adni, amennyit szeretnénk, de nem vesz el senkitől. Biztosítjuk a bérek, nyugdíjak kifizetését, folyatjuk a fejlesztéseket, diétára fogjuk az államot”.
Érdemes kiemelni, hogy
Romániában nem arról folyik a vita, hogy a béreket és a nyugdíjakat mennyivel emeljék, hanem hogy egyáltalán ki tudják-e majd fizetni.
Miközben Magyarország 3 százalékos GDP bővülést vár, és 4,9 százalékos hiánycélt irányzott elő a magyar költségvetés.
Ezt is ajánljuk a témában
Oroszországot, Szlovákiát és Görögországot is megelőzte hazánk.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke szerint a jelenlegi kormány romba döntötte az országot, és demagógnak nevezte Marcel Ciolacu miniszterelnököt. Hozzátette, a „Klaus Iohannis vezette rezsim” „szemétté változtatta” az országot.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, Claudiu Năsui szerint a kabinet évről évre ugyanazokkal a hazugságokkal áll elő a büdzsé kidolgozásakor, ugyanúgy eltúlozza a bevételeket, csak hogy igazolja a magasabb kiadásokat. A politikus megvan győződve arról, hogy az elnökválasztást követően a kormány további adóemeléseket fog bejelenteni.
A Fiatal Emberek Pártja (POT) frakcióvezetője szerint Románia belefullad az adósságba, miközben az románok külföldre vándorolnak.
A költségcsökkentés létfontosságú lenne Bukarest számára, mivel az Európai Bizottság felé vállalt hétéves deficitcsökkentési terv értelmében a hiányt már 2022-re 3 százalékra kellett volna csökkenteni, Románia most azt kockáztatja, hogy az ország elesik az uniós forrásoktól és veszélybe kerülhet a helyreállítási alap is.
Az egyik legfőbb ok, hogy idejutott a román költségvetés a tavalyi „szuperválasztási év” volt, hiszen az országban négy választást is tartottak, a kormány pedig ritkán látható mértékű osztogatásba kezdett.
Megszorításokról már korábban is döntöttek:
befagyasztották a közalkalmazotti béreket és nyugdíjakat, emelték az adókat és csökkentették a kisvállalkozások adózási küszöbét, és eltörölték az informatikai ágazatban, az építőiparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozók adókedvezményeit.
Romániában várhatóan a költségvetési hiány mellett fennmarad a kereskedelmi hiány is. Az elemzések szerint a most elfogadott költségvetés csak rövid ideig tudja stabilizálni a helyzetet, ezért az idén még további költségvetési módosítások jöhetnek majd.
Az S&P Global nemzetközi hitelminősítő januárban stabilról negatívra változtatta az adósbesorolás kilátását – írta a Maszol.ro. A Fitch hitelminősítő pedig december közepén módosította stabilról negatívra Románia hosszú lejáratú adósságának (IDR) kilátását, többek között politikai kockázati tényezőkre és a fenntarthatatlan kiadásokra hivatkozva.
Nyitókép: Daniel MIHAILESCU / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Nincs szükség megszorító intézkedésekre – nem úgy a szomszédoknál.
***
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Románia a kormányozhatatlanság határán – lassan egy hónapja tart a bukaresti politikai bénultság, nem látszik a kiút, a magyargyűlölő szélsőségesek előretörése és eurómilliárdok elvesztése a tét.
A galaci incidens után Bukarest egy olyan rendelkezésre hivatkozott, amely rendkívüli egyeztetést tesz lehetővé a tagállamok között.
Az orosz vezető hangsúlyozta, hogy a történtek körülményeinek feltárásához szakértői munka szükséges.
Bekérették a román külügyiminisztériumba Oroszország bukaresti nagykövetét.
Az orosz-ukrán háború mielőbbi befejezését sürgette a köztársasági elnök.
Magyarország korábbi miniszterelnöke a Romániában történt incidens kapcsán a Tisza-kormánynak is üzent.
Az egyik kesztyűt a Tisza sikerrel vette fel helyettünk: visszaszerezte az elrabolt nemzeti jelképeket.
Ennyi volt.
