Akárhogy csűri-csavarja az ember, Romániában egyszerűen több a szegény, kisebbek a keresetek, de még a születéskor várható élettartam is alacsonyabb, mint hazánkban.
Nyitókép: Kirill KUDRYAVTSEV / AFP
Kijöttek hétfőn az új KSH-adatok, most épp a hazai keresetekről. A bruttó átlagkereset 2024 júniusában 642.000 forint volt, 13,3%-kal több, mint egy évvel korábban. (A nettó átlagkereset pedig 427.000 forint volt.) Persze lehet azt mondani, hogy „hazudik a KSH”, de mivel ők egyrészt uniós sztenderdek szerint dolgoznak, mint az összes többi EU-s ország statisztikai hivatala, másrészt pedig NAV-os fizetési adatokból számolják az átlagaikat, így ezt a vitát még a megkezdése előtt lezárnám.
Kezdjük a legkézenfekvőbbel: a román nettó átlagkereset nemes egyszerűséggel kevesebb volt, mint a magyar, júniusban is.
410.870 forint (5176 lej) 427.000 forint ellenében.
Kicsit távolabbról vizsgálva a kérdéskört: az Eurostat adatai szerint Romániában az uniós csatlakozásuk óta minden egyes évben kevesebb volt a nettó kereset, mint a magyar. A munkanélküliség is nagyobb volt Romániában, az egy főre eső GDP pedig kisebb – utóbbi egészen 2000-ig visszamenőleg volt nagyobb hazánkban, s valószínűleg csak azért nem korábbig, mert ennél régebbről már nem elérhetőek az Eurostat adatai.
Az Eurostatnak van egy nagyon praktikus mutatója az életszínvonalak összehasonlítására. Ez az AROPE, amely a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők arányát méri. Egyetlen számba sűrít bele jóformán mindent.
És hogy mi derül ki belőle? Sajnos az, hogy Románia hosszú évek óta a legszegényebb ország az EU-ban.
Amióta az indikátor elérhető (2014-es referenciaévtől), Románia a legszegényebb ország. Javult a rátájuk, persze, 46%-ról 32%-ra, de ez még mindig azt jelenti, hogy minden harmadik román hivatalosan, objektíven szegény. A magyar arány pedig jobb, mint az EU27 átlaga.
Sőt: ennek az AROPE mutatónak az egyik al-verziója, amely azt mutatja, hogy a foglalkoztatottak mekkora aránya szegény, még lesújtóbb képet mutat. Minden hatodik dolgozó román szegény – igen, ebben a mutatóban is jobb a magyar, mint az EU27 átlaga.
Persze pár gazdasági adat „feldobása” nem egy mélyreható gazdasági elemzés, ez tiszta sor. Ahogy az is tiszta sor, hogy a sokat hangoztatott inflációban például 2022-ben és 2023-ban jócskán vertük a románokat – sajnos.
Sőt, az is tiszta sor, hogy itthon sincs kolbászból a kerítés, nyilvánvaló. Itthon is vannak gondok, tagadhatatlan; ha pedig nem lennének, valószínűleg akkor is találnánk valamit, amiben fejlődni kéne – mert ez a magyar virtus, s mert emiatt tudunk fejlődni, így van ez rendjén.
Csak egy dolgot kérek.
Felejtsük már el a „bezzegromániázást”!
Két okból is: egyrészt, nincs mire bezzegezni. Akárhogy is csűri-csavarja az ember, Romániában egyszerűen több a szegény, kisebbek a keresetek, de még a születéskor várható élettartam is alacsonyabb, mint hazánkban – csak hogy az olyan „átlagos” mutatókra, mint a foglalkoztatottság, ki se térjünk. (Ebben szintén előzzük keleti szomszédunkat, mi a hatodik legjobbak vagyunk az Unióban, ők pedig hátulról a harmadikak, de ez már tényleg csak lábjegyzet.)
Másrészt pedig ha Románia felől jó hírek érkeznek, véletlenül se búsuljunk. Inkább keresztényi szeretetből örüljünk, hogy kicsit jobb az ott élő közel húszmillió embernek; nem utolsósorban pedig annak, hogy az ott élő egymillió magyarnak kicsit jobban megy a sora.
Mert sajnos bőven van hová javulniuk.
Ha pedig nekik jobb, akkor nekünk is jobb lesz, így van ez a fránya Unió összerakva.
A kormányfő szerint még nem lehet pontosan felmérni, hogy a határ menti régiókban lakó román és magyar emberek számára milyen nagy jelentősége van ennek a változásnak.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is szkeptikusabbá vált.
„Az osztrákokra még várni kell, mi már megvagyunk” – írta a magyar miniszterelnök.
A schengeni övezethez való csatlakozás megszünteti a határellenőrzést, ami különösen a magyar–román határ menti vállalkozások számára hozhat jelentős könnyítéseket. Az adminisztratív akadályok csökkenése új piacokat és gazdasági lehetőségeket teremt, miközben a verseny is fokozódik – véli a Makronóm Intézet elemzője. Bulgária csatlakozása kisebb mértékben, de szintén hozzájárulhat a magyar gazdasági kapcsolatok bővüléséhez.
„Élj érdekes időkben” – állítólag így szól az ősi kínai átok. Idén, úgy fest, meg is fogant, főképp ideát, az úgymond Nyugaton.
A termelés hozza létre a fogyasztót – ez pedig ugyanúgy igaz a szexuális szükségletekre, vágyakra és habitusokra is.
Volt korábban olyan érzésed, hogy nem mehetsz el valahova, nem nézhetsz meg valamit, vagy nem olvashatsz el egy cikket, esetleg könyvet? Nekünk volt.
