Nem véletlen Trump érdeklődése: elképesztő, mi minden van Grönland jege alatt

Sok az ásvány, kevés a bányász Grönlandon – legalábbis az Euractiv új elemzése szerint. Mint írták, Grönland jégpáncélja alatt olyan kiaknázatlan ásványkincsek rejtőznek, amelyek kulcsfontosságúak a zöld átállás és a Dániától való pénzügyi függetlenség szempontjából.

Azóta, hogy Donald Trump azt javasolta, hogy az Egyesült Államok vásárolja meg Grönlandot „gazdasági biztonság” érdekében – vagy akár erővel is megszerezze –, az amerikai érdeklődés új lendületet kapott.

Az Euractiv felemlegette, hogy Trump alelnöke, JD Vance szintén meg van győződve arról, hogy Grönland egy „hihetetlenül bőséges ország”, de a dánokat hibáztatja: „Nem engedik, hogy a grönlandiak fejlesszenek és kutassanak.”

Szerintük – mármint az Euractiv szerint – Trump és JD Vance is téved, ugyanis Grönland, nem Dánia ellenőrzi az ásványkincseit. 2009 óta a sziget kormánya birtokolja a felszín alatti erőforrásokat, akik nem tétlenkedtek azóta, hanem igyekeztek a bányászai iparág fejlesztését elősegíteni, engedélyeket adtak ki annak érdekében, hogy diverzifikálják a gazdaságot, amely továbbra is nagymértékben függ a halászattól, turizmustól és építőipartól.

Azt is leszögezte az Euractiv, hogy semmi sem akadályozza az amerikai vállalatokat abban, hogy befektessenek a grönlandi bányászatban. 

 – mondta Naaja Nathanielsen, Grönland ásványkincsekért felelős minisztere az Euractivnak a nuuki irodájában. Viszont az amerikai vállalatok nem éltek a lehetőséggel, jelenleg a miniszter szerint csak egy amerikai tulajdonú kutatás engedély van érvényben, Kanada és az Egyesült Királyság együttesen 28-at birtokol.

Európa felé is nyitna a „zöld terület”

Naaja Nathanielsen európai nyitásról is beszélt, arra akarta bátorítani az uniós tagállamokat és Brüsszelt, hogy könnyítsék meg a befektetők dolgát. 2023-ban ugyanis a miniszter aláírt egy egyetértési megállapodást az Európai Bizottsággal, hogy elősegítse a grönlandi ásványok európai piacra jutását, de eddig kevés történt az ügyben.

A nehézség viszont az, hogy egy bánya megnyitása 16 évet vesz igénybe. Grönlandon a vállalatok nem csak ásnak – mindent a nulláról kell felépíteniük, beleértve az utakat és egy kikötőt, mivel nincs meglévő infrastruktúra. 16 évig finanszírozni valamit pedig egészen kockázatos: példának az Australian Energy Transition Minerals esetét hozta fel a lap, akik 

amikor 2021-ben a frissen megválasztott szocialista IA párt megnyerte a választásokat és fellépett az uránbányászat ellen – holott a projektnek csak mellékterméke volt az urán (elvileg), a fő cél akkumulátorokhoz szükséges ásványok kitermelése lett volna.

Grönlandon mindössze 57 000 ember él, többségük Nuuk környékén. A bányászat csupán 100 embert foglalkoztat – ez a munkaerő 0,4 százaléka.

Jelenleg Grönland közkiadásainak egyharmada Dániából érkező támogatásokból származik. Az új anortozit bánya ígért 13,4 millió eurós adóbevétele is kevesebb, mint 1 százalékát tenné ki a költségvetésnek.

Nyitókép: Pixabay