Donald Trump nagy tervekkel kezdi meg második ciklusát, és ezúttal mindent meg fog tenni, hogy olyan örökséget építsen, amit nem tud lerombolni a következő elnök.
Donald Trump évek óta készül arra, hogy visszatérjen a Fehér Házba, és befejezze, amit 2016-ban elkezdett. Amikor 2022 novemberében bejelentette, hogy újra elindul az elnökségért, a támogatóin kívül kevesen hittek abban, hogy lehet esélye. Azonban minden várakozást felülmúlva elképesztő visszatérést produkált; novemberi elsöprő győzelme után a demokrata pártiak sem próbálták magyarázni a diadalát. Trump ma már nem ugyanaz az ember, aki 2016-ban maga is meglepődött a győzelmén, és felkészületlenül érkezett a Fehér Házba. Csapatot toborzott, tagjait alaposan megválogatva, és várhatóan minden minisztériumban és intézményben olyan emberek kerülnek majd a fontos pozíciókba, akik nem akadályozzák, hanem segítik az elnök munkáját.
Győzelme óta már nem emlegeti Donald Trump, hogy egyetlen nap alatt véget vet az orosz–ukrán háborúnak. Azonban az európai vezetőkkel ellentétben nem a demokrácia és az autokrácia harcaként tekint a fegyveres konfliktusra, hanem azt mondja, hogy soha nem szabadott volna kirobbannia. A megválasztott elnök szinte minden nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy elkerülhető lett volna a háború. Január 7-én tartott sajtótájékoztatóján például a hatalmas pusztításról beszélt. „Ez katasztrófa. Nap mint nap nézem a számokat, rengeteg katona meghalt, és teljes városok pusztultak el. Ez Biden kudarca, aminek soha nem szabadott volna megtörténnie. Ha igazi elnökünk lett volna, aki tudja, mit tesz, akkor Oroszország sose vonult volna be. De bement, és most itt ez a zűrzavar. A katonák olyan mértékben ölik egymást, amilyenre a második világháború óta nem volt példa” – mondta, hozzátéve: meg kell oldani a helyzetet, de nem lesz könnyű.
Miként nézne ki a Trump-féle megoldás? Erre a választ Keith Kellogg különleges megbízottnál kell keresni, akit azért nevezett ki a megválasztott elnök, hogy segítsen az orosz–ukrán konfliktus kezelésében. Tavaly Keith Kellogg és a szintén korábbi Trump-tisztviselő Fred Fleitz felvázoltak egy tervet az ukrajnai háború lezárására. A The Wall Street Journal beszámolója szerint az Egyesült Államoknak szüneteltetnie kellene a fegyverjuttatásokat, amíg Ukrajna bele nem egyezik, hogy asztalhoz ül az oroszokkal. A terv szerint diplomáciai úton kell lezárni a konfliktust. A két korábbi tisztviselő elképzelései alapján határozatlan időre el kellene halasztani Ukrajna NATO-csatlakozását, helyette biztonsági biztosítékkal ellátott békemegállapodást kellene kötni.
A január 7-ei sajtótájékoztatón egy riporter megkérdezte, Trump a tárgyalások során hajlandó lenne-e elkötelezni magát, hogy továbbra is támogatni fogja az ukránokat. A politikus így felelt: „Ha ez lenne a helyzet, azt nem magának mondanám el.” Kifejtette: az oroszok mindig egyértelművé tették, nem akarják, hogy Ukrajna NATO-tag legyen, és ő ezt megérti; arról viszont nem beszélt, hogy ő maga mit gondol az ukrán csatlakozásról. Közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „szeretne vele találkozni”. Trump megismételte az európai országokkal kapcsolatos panaszát is: szerinte többet kellene költeniük a védelemre, és kijelentette, a NATO által megszabott 2 százalékos védelmi költségvetést fel kellene emelni 5 százalékra.
Nyolc évvel ezelőtt a republikánusok közül kevesen akartak együttműködni Trumppal mint jelölttel, majd amikor nyert, nehéz volt eldöntenie, hogy kiben bízhat meg. Most már az alelnöki pozícióért is nagy volt a tülekedés: Donald Trump egyik legfontosabb döntése J. D. Vance kiválasztása volt. Nagy szerepet játszott benne Donald Trump Jr., az elnök fia, aki Vance legnagyobb támogatója volt. A fiatal, 1984-es születésű politikust sokan a Make America Great Again (MAGA) mozgalom trónörökösének tekintik. J. D. Vance kiválasztása után nem sokkal Joe Biden elnök bejelentette visszalépését a jelöltségtől, és Kamala Harris alelnök folytatta a demokrata kampányt, ezért mindkét oldalon az volt a nézet, hogy Vance rossz döntés volt, inkább egy nőt vagy egy mérsékeltebb jelöltet kellett volna kiválasztani. Erre azonban rácáfolt: sikeres vitaszereplése hozzájárult ahhoz, hogy októberben Trump javára fordult át a kampány. Vance-nek nincs nagy politikai múltja, hiszen csak 2022-ben választották meg Ohio szenátorának, viszont a következő négy évben tapasztalatot gyűjthet. Az alelnök szerepe a kormányzás szempontjából jelentéktelen, viszont Vance a republikánusok 2028-as jelöltje lehet, így várhatóan sokkal nagyobb figyelmet fog kapni.
Mivel
nyolc éve Trump még nem ismerte Washingtont, és nem tudta, kikre számíthat,
sok esetben a családtagjai adtak neki tanácsot. A konzervatív republikánusok egyik panasza Trump első ciklusa alatt az volt, hogy a liberálisabb Ivanka Trumpnak túl nagy befolyása volt apja politikájára. Ivanka és férje, Jared Kushner azonban ezúttal távol marad a Fehér Háztól. A családból most Donald Jr. bír a legnagyobb befolyással, hiszen nagy szerepe volt Vance kiválasztásában, és a hírek szerint abban is, hogy Mike Pompeo, Trump korábbi külügyminisztere nem kapott szerepet az új kabinetben. Az ifjabbik Donald novemberben úgy nyilatkozott a Fox Newsnak: „Ezúttal valóban tudjuk, mit teszünk. Olyan emberekkel vesszük körül az apámat, akik nemcsak kompetensek, hanem lojálisak is.” Hasonlóan fogalmazott már a választás előtt is. „Sokkal gyorsabban lesznek eredményeink, azt hiszem. (…) Apám már tudja, kiben bízhat, és így hatékonyabban dolgozhat” – mondta a nyáron lapunknak adott interjújában.
Mivel Trumpot széles koalíció támogatja, elkerülhetetlenek lesznek a konfliktusok.
A támogatók között vannak MAGA-lojalisták, hagyományosabb republikánusok, akik beálltak Trump mellé, sőt liberálisok, korábbi demokrata pártiak is. Ezek a csoportok nem feltétlenül értenek egyet. Az első kisebb belharc a lojalisták és Trump viszonylag új, de annál befolyásosabb támogatója, Elon Musk között alakult ki. Az, hogy Musk megvette a Twittert, és ezzel gyakorlatilag felszabadította a konzervatívokat a cenzúra alól, nagyban hozzájárult Trump győzelméhez. A kampányhoz viszonylag későn csatlakozott, de példát adott más liberálisoknak, hogy átállhatnak a republikánus oldalra.
Musk érdekei azonban nem egyeznek Trump jelentős munkásosztálybeli bázisa, valamint a Kínát a legnagyobb ellenfélnek tekintő republikánusok érdekeivel sem. Az egyik első vita a MAGA-tábor és Musk között annak kapcsán robbant ki, hogy az üzletember nagy támogatója annak a programnak, amelyben az amerikai munkáltatók bizonyos szakmákban speciális vízummal alkalmazhatnak külföldi munkásokat, szakembereket. A techcégek előszeretettel élnek ezzel, a konzervatívok közül azonban sokan ellenzik. Steve Bannon, Trump korábbi tanácsadója kiakadt Elon Muskra, amiért bár alig fél éve csatlakozott a mozgalomhoz, már ő akarja meghatározni az irányát. Egy keresztény hasonlattal élve „friss megtértként” jellemezte Muskot. „Szeretjük a megtérőket. De a megtértek hátul ülnek, és évekig tanulnak, hogy biztosan megértsék a hitet, megértsék a hit árnyalatait, és megértsék, hogyan lehet a hitet internalizálni. Ne menj előre és állj ki a szószékre már az első héten, és ne kezdd el kioktatni az embereket arról, hogy miként fognak alakulni a dolgok. Ha ezt teszed, letépjük az arcodat” – üzente meg Bannon. A vita elcsitult, de várhatóan lesznek még konfliktusok Musk és Trump támogatói között. Az elnök kénytelen lesz egyensúlyozni a csoportok között.
Donald Trumpra első elnöksége során is jellemzők voltak a váratlan kijelentések. Most azzal az ötletével borzolja a kedélyeket, hogy megvenné Grönlandot Dániától, valamint visszavenné Panamától a Panama-csatornát. Vannak, akik azonnal birodalmi hozzáállásról beszéltek, mások szerint Trump csak tárgyalási alapnak használja a meghökkentő ötleteket.
Egyes elemzők szerint a megválasztott elnök kijelentései figyelmeztetések Európának is. Aris Roussinos brit elemző az UnHerdön például arról írt, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió viszonya lényegében ugyanolyan, mint Oroszország és Fehéroroszország viszonya: ha az EU védelmet szeretne, akkor kénytelen azt tenni, amit az USA mond. „Egy olyan világban, amelyet az Oroszországhoz és Kínához hasonló »civilizációs államok« csupasz hatalmi politikája ural, Európa ősi civilizációjának kudarca, hogy állammá váljon, végső soron egy nagy állam, az USA kényének szolgáltatta ki.” Roussinos idézi a francia külügyminisztert, akit arról kérdeztek, vajon Trump képes lenne-e elfoglalni Grönlandot. Jean-Noël Barrot úgy fogalmazott: „Ha azt kérdezi, azt gondolom, hogy az Egyesült Államok megszállja-e Grönlandot, akkor a válaszom nem. De ha a kérdés az, hogy beléptünk-e abba a korba, amelyben csak a legerősebbek maradnak életben, akkor a válaszom: igen, beléptünk.”
A megválasztott elnök részletes tervvel érkezik a Fehér Házba, és mindent meg fog tenni, hogy átvigye a legfontosabb pontokat. Húsz nagy ígéretet tett az Agenda 47-nek nevezett programjában. Az első két pont a bevándorlást érinti: az első a határ lezárása, valamint az illegális bevándorlás megállítása, a második az illegális migránsok tömeges kitoloncolása.
A határhelyzet kezelhető néhány elnöki rendelettel, a kitoloncolás viszont egy árnyalattal bonyolultabb. A megvalósítás Tom Homan feladata lesz, aki Trump első hivatali ciklusa alatt a bevándorlási és vámügyi hivatal megbízott igazgatója volt, most pedig a Fehér Ház „határcárjának” nevezték ki. Homan a régi westernfilmek sztoikus seriffjeire emlékeztető figura, aki kőkeményen be fogja tartatni a törvényeket.
A deportálással kapcsolatban elmondta: először a bűnözőket kapják el és toloncolják ki. „Több ezer illegálisan bevándorolt bandatagot fogunk megkeresni. Ha illegálisan tartózkodsz az országban, ne helyezd magad kényelembe!”
A nagyszabású akció ellenállásba ütközhet, különösen a demokrata párti kormányzók és a demokraták által kinevezett bírók részéről. Trump már az első elnöksége idején is küzdött azzal, hogy a bíróságok blokkolják a rendeleteit. Ahhoz, hogy sikert érjen el a bevándorlás területén, szüksége lesz a kongresszusra. Donald Trump
az első hetekre száz elnöki rendelettel készül,
jelentős részük a bevándorlásra fog koncentrálni, ilyen például a határfal építése. Másrészt több olyan kultúrharcos lépés van, amelyhez nincs szükség a törvényhozásra. Egyik ígérete az, hogy elveszi minden olyan iskola szövetségi támogatását, amely kritikai fajelméletet vagy radikális nemi ideológiát erőltet a gyerekekre. Egy másik fontos terület, ahol az új elnök változást hozhat a rendeletekkel, az energiapolitika: a tervek szerint olaj- és gázfúrási engedélyek tömegét fogja kiadni.
Trump választási sikerének egyik titka az volt, hogy az amerikaiak nosztalgiával gondolnak vissza a 2017 és 2020 közötti gazdasági helyzetre, azonban nagy kérdés, hogy ezt meg tudja-e ismételni az elnök. Azt már elismerte, hogy az inflációt nem lesz könnyű levinni. Bár Trump alapvetően USA-központú programmal érkezik, néhány külpolitikai kérdéssel természetesen kiemelten fog foglalkozni az adminisztrációja. Ilyen az orosz–ukrán háború lezárása.
Bár sok elnöki rendelettel készül a kormányzat, Donald Trump tudja jól: ha nem akarja, hogy egy eljövendő elnök mindent visszavonjon, akkor a kongresszuson is át kell vinnie a tervezeteit. 2017-ben hamar kisiklatta a kongresszus az elképzeléseit: több republikánus tagja a párt azon szárnyához tartozott, amely mindent megtett, hogy ne ő legyen az elnökjelölt. Ezúttal kevesebb a belső ellenfél, viszont a többség mindkét házban csekély. Mike Johnson, a képviselőház elnöke elkötelezte magát az elnök programjának megvalósítása mellett, ami azonban nem lesz könnyű feladat. Johnson újraválasztása is majdnem elbukott, Trump kérésére szavazták meg végül a lázadók.
Az Egyesült Államokban lassú és bonyolult folyamat a törvényalkotás. Egy tervezetnek mindkét házon át kell mennie, és ha a 100 fős szenátusban nincs 60 fős többsége az egyik pártnak, akkor a kisebbség gyakorlatilag bármilyen tervezetet blokkolhat a filibuster néven ismert obstrukció révén. Ben Shapiro kommentátor a műsorában kifejtette, hogy a republikánusok két nagy csomagot szeretnének átvinni: egy határra vonatkozó, valamint egy adócsökkentési tervezetet. A kis többségű pártnak egy költségvetési ügyeknél használt folyamat ad kiskaput, lehetővé téve, hogy évente egy vagy két alkalommal kikerülje a blokkoló kisebbséget. Mivel azonban mindkét házban szűk a republikánusok többsége, a sikerhez a két csomagból egy nagy tervezetet gyúrhatnak össze, mert így nagyobb eséllyel megy át. Ez minden oldalról kompromisszumokat igényel, ugyanis egy ilyen törvénybe várhatóan sok olyan dolog is bekerül, ami egyik vagy másik csoportnak nem tetszik. A szűkös többség miatt viszont ha két külön tervezetet próbálnak elfogadtatni, akkor lehet, hogy egyik sem megy át. Ha valóban az a republikánusok prioritása, hogy teljesítsék a választók akaratát, akkor be kell állniuk Trump programja mögé; ha nem teszik meg, az amerikaiak már két év múlva megbüntethetik őket.
Mutatjuk, kiknek a tanácsára és szakértelmére támaszkodhat az elnök második ciklusában.
J. D. VANCE
alelnök
A pozíció jellege: választott
A Yale-en végzett jogász, kockázatitőke-befektetőként dolgozott a Szilícium-völgyben, viszonylag új szereplő a politikában. 2016-ban vált híressé, amikor megjelent a Vidéki ballada az amerikai álomról című könyve, amely appalache-i családi gyökereiről szól.
STEPHEN MILLER
kabinetfőnök-helyettes
A pozíció jellege: kinevezett
Az első Trump-kormányban az elnök beszédírói csapatát vezette. Politikai tanácsadóként számos migrációval kapcsolatos szakpolitikai javaslat köthető a nevéhez.
PETE HEGSETH
védelmi miniszter
A pozíció jellege: kinevezett
A Fox News műsorvezetője, az iraki és az afganisztáni háború veteránja. Trump első elnöksége idején alkalmi tanácsadó volt.
TULSI GABBARD
a nemzeti hírszerzés igazgatója
A pozíció jellege: kinevezett
Volt demokrata képviselő, 2020-ban elnökjelöltként indult, majd kilépett a pártból. A 2024-es választáson rövid ideig Trump lehetséges alelnökjelöltjeként is felmerült a neve. Szolgált Irakban, tartalékos alezredes.
ELON MUSK
a hatékonysági minisztérium vezetője
A pozíció jellege: kinevezett
Milliárdos befektető és vállalkozó, a Tesla, a SpaceX és a Neuralink vezérigazgatója, az elektromos járművek, a megújuló energiaforrások és az űrkutatás terén is kiemelkedőt alkotott. A világ leggazdagabb embere.
ROBERT F. KENNEDY JR.
az egészségügyi és szociális minisztérium vezetője
A pozíció jellege: kinevezett
A nagy múltú politikai dinasztia sarja visszalépett az elnökjelölti versenytől, és beállt Trump mögé. Környezetvédelmi jogászként jelentős elismerést vívott ki magának, oltásellenes kijelentései miatt azonban fennakadhat a szenátus szűrőjén.
DONALD TRUMP JR.
az elnök legidősebb fia
Donald Trump második elnökválasztási kampányának egyik fő támogatójaként kiemelkedő szerepet játszott a konzervatív politika népszerűsítésében és a szavazók mobilizálásában.
SUSIE WILES
kabinetfőnök
A pozíció jellege: kinevezett
Veterán politikai tanácsadó, a Reagan-korszak óta dolgozik republikánus kampányokban és kormányzatokban szövetségi és állami szinten egyaránt. Ő az egyetlen kampánymenedzser, aki túlélt egy teljes Trump-kampányt.
SCOTT BESSENT
pénzügyminiszter
A pozíció jellege: kinevezett
Milliárdos befektető és kockázatialap-kezelő, a globális piacok és makrogazdasági elemzések egyik legnagyobb szakértője. A múlt évben Trump központi gazdasági tanácsadójává vált.
PAM BONDI
főügyész
A pozíció jellege: kinevezett
Első vádemelése idején Trump jogi csapatában dolgozott, jelenleg az America First Policy Institute jogi részlegét vezeti. Korábban a floridai főügyészi posztot is betöltötte.
MARCO RUBIO
külügyminiszter
A pozíció jellege: kinevezett
Korábbi elnökjelölt, a szenátus külügyi, valamint hírszerzési bizottságának tagja. Széles körű külpolitikai tapasztalattal rendelkezik.
KEITH KELLOGG
Ukrajnáért és Oroszországért felelős különleges megbízott
A pozíció jellege: kinevezett
Nyugalmazott altábornagy, Mike Pence alelnök nemzetbiztonsági tanácsadója volt az első Trump-kormányzatban.
KRISTI NOEM
belbiztonsági miniszter
A pozíció jellege: kinevezett
Dél-Dakota kormányzója. Egyike Trump korai elkötelezett híveinek, a kampány elején potenciális alelnökjelöltként is számontartották.
Nyitókép: Mandiner-grafika
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
Célba ért Orbán Viktor és Szijjártó Péter terve.
Nagy a kétségbeesés, immár van ellenfél is a pályán.
A Tisza Párt elnöke saját maga alatt vágja a fát.
Mi az orosz minimálprogram, ami még a háborús győzelmet demonstrálja? George W. Bush elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadójával beszélgettünk.
Egységben az erő! – üzente a világbajnok magyar MMA harcos.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
