Románia schengeni csatlakozásával mi leszünk az EU legfontosabb védvonala

Románia idén sok erőfeszítést és tárgyalást követően a schengeni övezet tagországává vált, amit széleskörű nemzetközi elismerés és eufórikus hangulat kísért. Ez valóban történelmi mérföldkő, amely egyszerre hordozhat magában lehetőségeket és kihívásokat.

2025. január elsején kulminálódott a folyamat, amely már régóta érőben volt: Románia schengeni csatlakozása, amellyel megszűnt az ellenőrzés a magyar-román határon. Az alapvetően pozitív, és a soros európai magyar elnökség által erősen támogatott lépés hatása azonban veszélyeket is hordozhat magában, hiszen nemcsak kulturális és gazdasági összekapcsolódást hozhat, de aggasztó kérdéseket vethet fel a migráció és a kábítószer-kereskedelem szempontjából. Románia földrajzi helyzete – mint a balkáni útvonal egyik kulcspontja – eddig is kiemelkedő szerepet játszott a nemzetközi drogkereskedelemben.

Kelet felől: A csempészet új útvonalai

Amikor Magyarország felépítette a déli határkerítést, a brüsszeli szalonokban – és a folyamatokat gyorsan lekövetve a belbudai kocsmaértelmiség és a hazai ellenzék körében is – azonnal megindult a liberális emberjogi fanyalgás. Azóta kiderült, hogy a kerítés nélkül ma már talán nem is beszélhetnénk a klasszikus Európáról.

De mi a helyzet Románia schengeni csatlakozásával? Egy kis kerülővel az embercsempészek szinte akadály nélkül hozhatják be az illegális migránsokat. Már 2023-ban is a Romániában elfogott illegális migránsok közel kétharmada Magyarország felé tartott. A nyitott magyar-román határszakasz miatt a kerítés jelentősége csökkenhet, miközben új kihívásokkal nézünk szembe:

akik Románia irányából próbálják megkerülni az eddig statisztikailag is hatékonynak mondható rendszert.

Románia és a kábítószer-kereskedelem: balkáni átjáró

Románia nemcsak az illegális migrációban, hanem a kábítószer-kereskedelemben is kulcsszerepet játszik. Az országon keresztül ugyanis illegális tudatmódosító szerek áramlanak Európába – mostantól talán még nagyobb mértékben. Nézzük sorra:

• Heroin: Az Afganisztánból a Balkán-útvonalon érkező mákalapú narkotikumok gyakran Románián keresztül jutnak el Nyugat-Európába. Az illegális áruforgalomban kulcsszerepe van az internet sötét oldalán (darkweb) elérhető, webáruház-szerű platformoknak is, amelyek bárki számára könnyen hozzáférhetőek.
• Kokain: A fekete-tengeri kikötők révén Dél-Amerikából érkező kokain és egyéb aktivitásnövelő szerek forgalma is egyre jelentősebbé válik. 

A hatóságok hazai és nemzetközi szinten is próbálják megfékezni ezt a jelenséget, rendszeresen tájékoztatnak hatalmas szállítmányok lefoglalásáról, bűnbandák lekapcsolásáról, de Románia schengeni csatlakozása láthatóan ismét újabb kihívást hordoz magában ezen a téren. A határellenőrzések hiánya megkönnyíti a bűnözői hálózatok dolgát, és még több illegális szállítmány áramolhat be Magyarországra és az Európai Unió más részeibe.

Az embercsempészek által használt útvonalak sok esetben egyszerre a drogszállítmányok 

tranzitútjait is jelentik. Románia schengeni csatlakozása után ezeket az útvonalakat még könnyebben használhatják, hiszen az ellenőrzések gyengülése megkönnyíti a szállítást és terjesztést.

Megoldás: van-e kiút?

A kérdés világos: hogyan néz szembe Magyarország a schengeni bővítés által jelentett új kihívásokkal – és persze a lehetőségekkel? Az embercsempészet és a kábítószer-kereskedelem egyre nagyobb fenyegetést jelent, miközben Brüsszel és az európai döntéshozók szemmel láthatóan nem ezzel vannak elfoglalva.

Mi, magyarok régóta tudjuk, hogy magunkra vagyunk utalva. Ahogy eddig is, úgy most is nekünk kell aktív szerepet vállalnunk Európa határainak megvédésében,

Az Európai Unió a csatlakozási folyamat során nem mutatott különösebb hajlandóságot és érdeklődést arra, hogy valódi megoldást találjon, így valóban kulcsfontosságú lehet a magyar-román, valamint a balkáni együttműködés: kapcsolatfelvétel, tárgyalások, megvalósítás. Magyarország jó kapcsolatot ápol a Balkán országaival, és a magyar-román feszültség is feloldódni látszik. Mindez pedig még jobban felértékeli Magyarország konnektivitás-stratégiáját.

Nyitókép: AI-illusztráció