Nem finomkodott: Trump megnevezte, szerinte ki buktatta meg Aszad rendszerét Szíriában
Nyíltan beszélt a történtekről a megválasztott elnök.
A török elnök nem akármilyen ígéretet tett.
Nyitókép: MEHMET ALI OZCAN / AFP
Recep Tayyip Erdoğan hétfőn megerősítette Törökország elkötelezettségét Szíria területi egysége mellett, miközben
hangsúlyozta az ország harcát a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) ellen.
Beszédében, amely a kabinet 2025-ös első ülését követően hangzott el, Erdoğan kijelentette, hogy Törökország gyorsan lépni fog, ha fenyegetést érzékel, utalva a Szíriában működő kurd csoportokra – tájékoztat az Euronews.
Ezt is ajánljuk a témában
Nyíltan beszélt a történtekről a megválasztott elnök.
Erdoğan beszédében hangsúlyozta, hogy a PKK és annak szíriai szárnya, a Népvédelmi Egységek (YPG) elleni harc folytatódik. Kijelentette, hogy Törökország törekszik egy „terrormentes Törökország” megteremtésére, békés úton, ha lehetséges, de szükség esetén erő alkalmazásával. Emellett megemlítette az ultranacionalisták azon javaslatát, hogy a PKK vezetője, Abdullah Öcalan szabadon bocsátását a fegyveres csoport teljes feloszlatásával köthetnék össze.
A szíriai konfliktus során az északkeleti régióban a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) kurd dominanciájú fél-autonóm területet hoztak létre, amely nem állt teljesen sem az al-Aszad-rezsim, sem a lázadók oldalára. Törökország azonban az SDF-et a PKK szövetségesének tartja, ezért rendszeresen hajt végre csapásokat Szíria és Irak területén a kurd harcosok ellen.
Ankara álláspontja változatlan maradt al-Aszad bukása után is, amit jól példáz Hakan Fidan török külügyminiszter szíriai látogatása. Találkozóján Ahmad al-Sharaával, a lázadó Hay'at Tahrir al-Sham vezetőjével, Fidan megerősítette Törökország kemény álláspontját a kurd vezetésű csoportokkal szemben.
Ezt is ajánljuk a témában
Ha Trump második ciklusában követné Reagan példáját, ismét erővel kezdhetne, hogy nyomást gyakoroljon Kínára – olvasható a Foreign Affairs véleménycikkében.
A szírai konfliktus kapcsán Európa több országa szigorítja migrációs politikáját, különösen a szíriai menekültekkel kapcsolatban Bassár el-Aszad bukása után. Mint a Mandiner olvasói emlékezhetnek:
Németország például bejelentette, hogy szünetelteti a szíriaiak menedékkérelmeinek elbírálását, amely közel 47 ezer kérelmet érint. Nancy Faeser belügyminiszter szerint sok menekült számára lehetőség nyílhat a hazatérésre és Szíria újjáépítésére.
De Ausztria is hasonló lépéseket tett: hazánk nyugati szomszédja egy szervezett visszatelepítési programot készít elő.
A migrációval kapcsoldatos, merőben új hozzáállás egyik legfontosabb szereplője a holland kormány is lehetne, amely jelentős változtatásokat jelentett be. Ideértve például
a menekültstátusz időtartamának három évre korlátozását és a kitoloncolási eljárások felgyorsítását.
Mint a holland kormányfő a fentiek kapcsán ugyanis hangsúlyozta: az intézkedések célja az illegális bevándorlás visszaszorítása és azok hazaküldése, akik más EU-s országban már kérelmet nyújtottak be.
Az új szabályok részeként szigorítanák a családegyesítésre vonatkozó szabályokat és korlátoznák a migránsok lakhatási lehetőségeit.
Az Európai Unió bíróságának korábbi döntése ellenére, amely szerint nem lehet csak egyes régiókat biztonságosnak nyilvánítani, a holland kormány újabb jelentéseket vár a szíriai helyzetről.
A szigorúbb határellenőrzések Németország és Franciaország példáját követik, és kizárólag a gazdasági szállítások jelentenek majd kivételt az ellenőrzések alól.
Ezt is ajánljuk a témában
Jelentős változások jöhetnek a nyugat-európai országban.