Hónapok óta forrong az európai gazdatársadalom. Ennek egyik oka a közös agrárpolitika (KAP) átalakítása. A KAP a kezdetek óta kiemelt fontosságú volt az európai integrációban, tekintve a mezőgazdaság stratégiai jelentőségét. A hidegháborúban elsősorban arra koncentrált a KAP, hogy fenntartsa az ellátásbiztonságot, s hogy megvédje a gazdákat a nemzetközi versenytől.
A 2000-es évek óta új hangsúlyok jelentek meg, mint amilyen a környezetvédelem. Ezt a 2010-es évektől az újbaloldali – elsősorban szocialista és zöld – mozgalmak arra használják fel, hogy minél jobban ellehetetlenítsék a gazdákat. A baloldali környezetvédelmi mozgalmak érdekes módon a nehézipar, a vegyipar, a bányászat helyett a mezőgazdaságot, azon belül is leginkább az állattenyésztést kiáltották ki bűnbaknak a klímaváltozásért. Az új KAP is egy sor intézkedést tartalmaz a környezetvédelem jelszava alatt, amely a gyakorlatban ellehetetleníteni igyekszik a mezőgazdasági termelést.
A brüsszeli és a berlini megszorítás együtt viszont már túl sok volt a német gazdáknak”
Ezen ötletek mögött a baloldali mozgalmak társadalomátalakító lázálmai sejlenek fel, amelyek többek között a középosztály és a gazdatársadalom önállóságának felszámolását, valamint az emberek életmódjának radikális átalakítását tűzik ki célul. Idesorolható a húsfogyasztás csökkentésével párhuzamosan az alternatív fehérjeforrások – műhús, rovarok – elterjesztése is.
Az új KAP intézkedései között szerepelnek olyan lépések, mint a folyamatosan szigorodó állatjóléti előírások, a bürokratikus terhek burkolt növelése, a szén-dioxid- és egyéb adók emelése, az üzemanyag drágítása, a növényvédelemmel kapcsolatos szabályok szigorítása, a termőterületek csökkentése, a családi gazdaságok erőszakos felszámolása, valamint a területalapú támogatások visszavágása és az azokhoz való hozzáférés megnehezítése.
Betelt a pohár
Németországban az utolsó cseppet a válságban lévő baloldali–liberális kormány megszorító intézkedései jelentették. Európa legnagyobb gazdaságában novemberben hatalmas költségvetési problémák jelentkeztek: kiderült, hogy a központi költségvetésből legalább 60 milliárd euró hiányzik. Mivel az alkotmánybíróság megtiltotta a források átcsoportosítását, a kormány a hiányt részben azzal próbálja meg pótolni, hogy a gazdáktól von el pénzt. A megszorító intézkedések – mint a mezőgazdasági gépek üzemanyagának áremelése – pedig nemcsak forrásnak jók, de rá lehet aggatni a klímavédelmi intézkedés címkéjét is. A brüsszeli és a berlini megszorítás együtt viszont már túl sok volt a német gazdáknak, így utcára vonultak.