Románia: Domnul Mélyállam közbelép

„Még az erdélyi születésű, a román közélettel hivatásszerűen foglalkozó kutatót, Pászkán Zsoltot is elképesztették a romániai köztársasági elnökválasztás váratlan fordulatai. Kezdődött azzal, hogy az Alkotmánybíróság októberben kizárta az elnökjelöltek sorából Diana Șoșoacă európai parlamenti képviselőt, az SOS Romania elnökét, arra hivatkozva, hogy nyilatkozataiban »szisztematikusan aláássa a román állam alkotmányos alapjait és garanciáit, nevezetesen Románia euroatlanti tagságát«.

Az újabb fejlemények fényében érdemes ezt a határozatot, amely egy olyan politikust sújtott, akinek hiányát amúgy kevesen könnyezték meg, jobban megvizsgálni. A kizárást Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság korábbi elnöke jogi megfontolásból élesen bírálta: »Amíg nincs elítélve a nyilvános kijelentései miatt, addig nem lehet elutasítani. Az a benyomásom, hogy először megszavazták, hogy eltávolítsák, csupán utána írták meg a határozatot«.

Andrei-Răzvan Lupu, a Bukaresti Egyetem munkatársa szerint »a hatóságok, amelyeknek objektívnek kellett volna lenniük, nem mutattak be bizonyítékot. Egyszerűen öt bíró úgy döntött, hogy Diana Șoșoacă nem érdemli meg, hogy induljon«.

Ilyen a jogállamiság állítólagos hiánya miatt rendszeresen a szőnyeg szélére állított Magyarországon aligha történhetne meg, miután nálunk a szólásszabadság alapjoga – éppen egy alkotmánybírósági határozat által megerősítve – a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi. A választásokon induló jelöltek előzetes zsűrizése nem az Európai Unió, hanem az Iráni Iszlám Köztársaság sajátossága, amelynek jogrendszere más filozófiát követ, s ahol a Szakértők Tanácsa megrostálhatja a jelölteket.

Pászkán Zsolt politikai érveket hozott fel a döntéssel szemben: ha az EP-választásnál nem volt probléma sem az SOS Romaniával, sem Șoșoacă »alpári kofaasszony módra« kiélt protesthangjával, és a pártot a december 1-i parlamenti választásból sem zárták ki, akkor valójában semmi nem indokolta a politikusnő elleni lépést. A parlamenti pártok többsége is tiltakozott az Alkotmánybíróság döntése ellen, mert azt a román politikai rendszer egésze szempontjából veszélyes precedensnek tartották.”

Fotó: YouTube-képmentés