Didier Reynderst akár öt év szabadságvesztésre is ítélhetik.
Nyitókép: Dursun Aydemir / Anadolu Agency / AFP
Didier Reynders, az Európai Bizottság december 1-jén leköszönt igazságügyi biztosa, aki az elmúlt években vezető szerepet vállalt Magyarország bírálatában és az uniós források visszatartásában, most súlyos vádakkal néz szembe. Ahogy azt lapunk is megírta, a belga ügyészség pénzmosás gyanúja miatt nyomoz ellene, ami újabb árnyékot vet Brüsszel kettős mércéjére.
Ezt is ajánljuk a témában
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Didier Reynders 2019 óta rendszeresen bírálta Magyarországot, különböző, gyakran alaptalannak tartott jogállamisági problémákra hivatkozva. Egyike volt azoknak az uniós vezetőknek, akik évek óta akadályozzák a hazánknak járó uniós források folyósítását. Legutóbb áprilisban jelentette ki Brüsszelben, hogy a Magyarországgal szembeni, úgynevezett 7-es cikk szerinti eljárást mindaddig nyitva kell tartani, amíg az érintett kérdések meg nem oldódnak. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig hangsúlyozta, hogy az uniós forrásokhoz való hozzáférés a közös értékek tiszteletben tartásától függ.
A belga politikus pályafutását eddig is korrupciógyanús ügyek sora kísérte, amelyek közül több a kongói csúszópénzbotrányhoz, kazah bűnözők kimentéséhez és Moammer Kadhafi egykori líbiai diktátor zárolt vagyonának jogszerűtlen felhasználásához kötődik. Bár korábban sikerült tisztáznia magát, most a belga ügyészség újabb vizsgálatot indított ellene, amely során már házkutatásokat is végeztek otthonaiban. A gyanú szerint Reynders a 2007 és 2011 közötti időszakban
a Nemzeti Lottótársaságot felügyelve, majd később, uniós biztosként, a lottójátékokat használta tisztázatlan eredetű pénzek legalizálására.
A hatóságok szerint összesen mintegy egymillió eurónyi tranzakció érintett lehet. Reynders lottószámlákon keresztül elektronikus utalványokat vásárolt, majd a lottónyeremények révén tisztára mosott összegeket utalt bankszámlájára. A belga közmédia szerint készpénzes lottójátékokat, például kaparós sorsjegyeket is használt, amelyek magasabb megtérülési aránnyal kecsegtetnek – számolt be a Magyar Nemzet.
Az ügy érdekessége, hogy 2024 májusában az uniós szabályozás módosításával a nemzeti lottójátékokat kivonták a pénzmosás elleni szigorúbb szabályozás hatálya alól. Bár Reynders ekkor már nem felügyelte a pénzmosás elleni küzdelmet, a módosítás idején még mindig igazságügyi biztos volt. A szabályozásról szóló tárgyalásokat Mairead McGuinness pénzügyi stabilitásért felelős biztos vezette, és eddig nincs bizonyíték arra, hogy a két biztos összejátszott volna.
Ezt is ajánljuk a témában
Az EU úgy alakította át a pénzmosás elleni szabályozást, hogy az kedvezzen Didier Reyndersnek.
Ha Didier Reynderst bűnösnek találják pénzmosásban, akár öt év szabadságvesztésre is ítélhetik. Az ügy ismét rávilágít arra, hogy a Magyarországot rendszeresen bíráló brüsszeli politikusok sem mentesek a korrupciógyanútól. Reynders példája pedig azt a kérdést is felveti, hogy Brüsszel valóban objektíven jár-e el az uniós források elosztásakor.
Bár Brüsszel valóban szigorúbban lép fel az cupertinói vállalattal szemben, a tényleges következményeket végső soron az európai felhasználók szenvedik meg. Drágább szolgáltatások, rosszabb felhasználói élmény és kevesebb választási lehetőség az Apple-nél.
A tények makacs dolgok.
Magyarország több mint 7 milliárd eurós folyóáras keretet kap erre az időszakra. Ezzel a térségben a középmezőnyben szerepel.
A miniszterelnök emlékeztetett, már egy éve annak, hogy Mario Draghi megkongatta a vészharangot az Unió versenyképessége kapcsán, és a helyzet azóta csak rosszabb lett.
Az összes fontos kérdésről beszámolt a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
„Az én Fehér Házamban ezek a szélsőséges nézetek nem voltak jelen.”
„A közszférában és az elit körökben a helyzet sokkal inkább Róma hanyatlására és a rossz császárok korszakára emlékeztet.”
