Egy friss javaslat szerint további EU-s forrásokat is megvonhatnak Magyarországtól.
Nyitókép: MATTHIAS BALK / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
A Népszava értesülése szerint a finn és svéd kormány közös levélben javasolja, hogy az Európai Unió támogatásainak szélesebb körét – beleértve a mezőgazdasági kifizetéseket is – a jövőben kössék a jogállamiság betartásához. Eddig a mezőgazdasági forrásokat nem érintette a kifizetések visszatartása, azonban a két ország illetékes miniszterei szerint
szükség van az uniós jogállamisági mechanizmus továbbfejlesztésére.
Kiemelik, hogy szigorúbb feltételekre van szükség a közösségi pénzügyi források odaítélésében és folyósításában. A Vera Jourová bizottsági alelnöknek és Didier Reynders biztosnak címzett levélben a finn és svéd EU-miniszterek azt is javasolják, hogy ne csak a felzárkóztatási forrásokat, hanem az uniós támogatások szélesebb körét tegyék függővé attól, hogy a tagállamok tiszteletben tartják-e a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető emberi jogokat.
Magyarország eddig függetlenül kapta meg a mezőgazdasági támogatásokat, annak ellenére, hogy a kohéziós források egy részét, valamint a helyreállítási alap kifizetéseit felfüggesztették.
A finn és svéd kormány felvetése szerint az Európai Unió a jövőben szélesebb körben alkalmazhatná a pénzek visszatartását a közös politikákra. Az elképzelés egy olyan mechanizmus továbbfejlesztésére vonatkozik, amely lehetővé tenné, hogy Brüsszel felfüggessze a kifizetéseket, ha egy tagállam megszegi az alapvető uniós értékeket. A javaslat elfogadásához az Európai Parlament többségének támogatása is szükséges.
Jelenleg Magyarország ellen többek között az akadémiai szabadság, a menekültek jogainak és az LMBTQ-közösség jogainak megsértése miatt érvényben van egy szankció, amely 2,6 milliárd eurót zárol. Ez a költségvetési mechanizmus – amelyet az uniós zsargonban „horizontális feljogosító feltételnek” neveznek – nem azonos a korrupció miatt elindított eljárással, amely során Magyarország 6,3 milliárd eurótól esett el.
Az Európai Unió tagállamai kedden vitatják meg a jogállamiság kérdését, amelynek témája a miniszteri ülésen kerül napirendre. Az eseményt a soros elnökség képviseletében Bóka János magyar EU-miniszter vezeti, aki egy magas rangú diplomata szerint „tisztességes közvetítőként” fog fellépni, nem pedig a magyar álláspontot fogja képviselni.
A finn és svéd kormány levelében egyúttal üzent az Orbán-kormánynak is, hangsúlyozva, hogy a tagállamok közötti bizalom nélkül nem lehetséges a versenyképesség erősítése. „Ahhoz, hogy ez a bizalom fennmaradjon és erősödjön, minden tagállamnak ragaszkodnia kell a közös értékekhez, mint a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok.”
***
Ezt is ajánljuk a témában
2025-ben mintegy 3000 milliárd forint tőke- és kamatkifizetés terheli majd az államkasszát, amelyből 1800 milliárd forintot csak a prémium állampapírokra kell fordítani.
A magyar kormány nem enged a nyomásnak.
Így igyekeznek fellépni az Európai Bizottság ellen, amely többek között arra készül, hogy elvegye a területalapú támogatásokat a gazdáktól.
„A háborúpártiak Amerikában és Brüsszelben is mindent megtesznek, hogy eszkalálják és kiterjesszék a háborús konfliktust” – jelentette ki a politikus.
Éppen kedden derült ki, hogy korlátozhatják a nemzeti kisebbségek jogait a háborúban álló országban.
Szóval akkor miről szól ez a milliárdos – konzultációnak becézett – baromság?
Egy jelentésből kiderül, Brüsszel mégis elvenné a 13. havi nyugdíjat.
Kiderültek a hároméves bérmegállapodás legfontosabb részletei.
A reform 2025 májusától lép életbe.
