Így valósulhat meg a nagy orosz-ukrán béke, a tervek már rég Putyin és Zelenszkij asztalain hevernek

Nyitókép: Allison Bailey / AFP

Miközben a világ egyre súlyosabb orosz-ukrán háborús helyzettel néz szembe, egyre több ország és vezető próbálja megtalálni a konfliktus békés rendezésének útját. 

Most Orbán Viktor magyar miniszterelnök lépett, aki békemisszióival próbálja elérni a fegyvernyugvást. Vajon Magyarország kulcsszereplővé válhat a béke megteremtésében?  

A kelet-ukrajnai konfliktus rendezésére irányuló diplomáciai kísérletek egyik első mérföldköve a 2014. szeptember 5-én aláírt Minszki jegyzőkönyv volt. Az Ukrajna, Oroszország, az EBESZ és a szakadár Donyecki- és Luhanszki Népköztársaságok által kötött megállapodás célja az azonnali tűzszünet és a harci cselekmények csökkentése volt.

Bár a jegyzőkönyv ideiglenesen mérsékelte a harcok hevességét, a felek közötti bizalomhiány és a végrehajtás akadályai miatt a konfliktus továbbra is folytatódott.  

2015 februárjában újabb megállapodás, a Minszk II. született, amely részletesebb tűzszüneti intézkedéseket és politikai reformokat irányzott elő, például a régió autonómiáját és a nehézfegyverek visszavonását. 

A harcok újra és újra fellángoltak, a felek nem tudtak megállapodni a határ ellenőrzésének és a helyi választások lebonyolításának kérdéseiben. A megállapodások kudarcai világosan megmutatták, hogy az igazi béke eléréséhez nem elég a papírra vetett ígéret – politikai akarat és kölcsönös bizalom is szükséges.  

A normandiai négyek – Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország – 2019-ben, Párizsban próbálták újraéleszteni a minszki megállapodásokat. 

A párizsi csúcs a remény jeleit hordozta magában, a felek közötti alapvető nézetkülönbségek – például az autonómia kérdése és a határellenőrzés sorrendje – továbbra is akadályozták a tartós megoldás elérését.  

Recep Tayyip Erdogan török elnök az elmúlt években többször is felajánlotta közvetítői szerepét. Törökország közvetítésével 2022-ben megállapodás született az ukrán gabonaexport újraindításáról, amelyet azonban Oroszország 2023-ban felmondott. Erdogan egy béketervet is kidolgozott, amely a frontvonalak mentén befagyasztaná a konfliktust és demilitarizált zónát hozna létre Kelet-Ukrajnában. Bár a terv egyesek szerint közelebb áll a realitásokhoz, sem Kijev, sem Moszkva nem tartotta elfogadhatónak, mivel mindkét fél alapvető politikai és területi céljaival szemben állt.  

A kínai javaslat sok szempontból elméletileg támogatandó, Peking szoros kapcsolatai Moszkvával és az Ukrajna elleni invázió elítélésének hiánya miatt a Nyugat részéről visszafogott fogadtatásban részesült.  

A szándékot mindkét fél üdvözölte, érdemi előrelépés nem történt. A konfliktus mély megosztottsága és a politikai akarat hiánya a vatikáni közvetítési kísérleteket is ellehetetlenítette.  

Orbán Viktor magyar miniszterelnök az elmúlt időszakban több békemissziót is kezdeményezett az orosz–ukrán konfliktus megoldása érdekében. 2024 júliusában Kijevbe látogatott, ahol találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. 

A megbeszélés során Orbán javaslatot tett egy tűzszünetre, amely szerinte felgyorsíthatná a béketárgyalásokat. Zelenszkij azonban hangsúlyozta, hogy a béke csak Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának teljes helyreállításával érhető el, és nem támogatta a tűzszüneti javaslatot. 

Orbán különleges helyzetben van, mivel Magyarország egyike azon kevés európai országoknak, amelyek kapcsolatot tudnak fenntartani mindkét háborús féllel. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a béke érdekében határidőhöz kötött tűzszünetre és gyorsított tárgyalásokra van szükség. 

Később, 2024 decemberében Orbán Viktor újabb békeajánlattal élt, ezúttal egy karácsonyi tűzszünetet és nagyszabású fogolycserét javasolt. Zelenszkij elnök azonban ezt a kezdeményezést is elutasította, mondván, hogy a tűzszünet csak időt adna Oroszországnak a katonai erőinek újjászervezésére, anélkül, hogy valódi megoldást kínálna a konfliktusra. Orbán a közösségi médiában fejezte ki csalódottságát a javaslat elutasítása miatt, de hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is elkötelezett a béke előmozdítása mellett. 

Orbán Viktor békemissziója nemcsak a magyar diplomácia pozícióját erősíti, hanem reményt kelt arra is, hogy az orosz-ukrán konfliktusban újraindulhatnak a békefolyamatok. Magyarország egyedülálló helyzete és diplomáciai aktivitása lehetőséget teremthet arra, hogy valódi áttörést érjen el a béke érdekében.