Ferenc pápa kimondta azt, amit eddig csak Orbán Viktor mert szóba hozni

Ferenc pápa kerekesszékben ülve nyitotta meg a Szent Péter-bazilika szent kapuját, és ezzel kezdetét vette a jubileumi szent év, amelynek legelső eseménye az ünnepi mise, amelyet az egyházfő a bazilikában vezet szenteste.

Bíborosok, püspökök és a papság tagjai követték, valamint ötven hívő a világ keresztény közösségei képviseletében. Ez volt az első alkalom, hogy a szent kapu megnyitásakor egy kínai katolikus is áthaladt a kapun a pápát követve.

Ferenc pápa kerekesszékben nyitotta meg a szent kaput

A 88 éves, influenza miatt gyengélkedő pápa kerekesszékben nyitotta meg a szent kaput. Nem érintette meg az ajtószárnyakat, ahogyan a 2015-ös szentév megnyitásakor tette, hanem most a szentkapu megnyílt előtte. A pápa néhány másodpercig egyedül ült a szent kapu küszöbén, majd áthaladt rajta. A sötétbe borult bazilikában akkor kapcsolták fel a fényeket, amikor a pápa a főoltárhoz ért. Megszólaltak a bazilika harangjai is.

A legfontosabb üzenet

Többször rögtönzött beszédében az egyházfő a gyermek Jézus születéséhez kötődő reményről beszélt, amely egyben a szentév központi üzenete is.

A csodálkozó pásztorok és az éneklő angyalok kíséretében egy szegény jászolban született gyermek azt hirdeti, hogy a „remény nem halt meg, a remény él, és örökre övezi életünket!” – hangoztatta a pápa hozzátéve, hogy „ez az éjszaka, amelyen Isten mindannyiunknak azt mondja, számodra is van remény!”

Mindannyiunknak szüksége van a remény ajándékára azzal a kötelezettséggel, hogy oda is elvigyük, ahol elveszítették: oda, ahol az életet megsebezték, a várakozást elárulták, az álmokat megtörték” – mondta a pápa.

Megjegyezte, a remény arra buzdít, hogy ne tétlenkedjünk mindennapi megszokásainkban, ne tétovázzunk a középszerűségben és lustaságban. Szent Ágostont idézve azt kérte, az emberek azon háborodjanak fel, ami nem jól megy, és legyen bátorságuk megváltoztatni.

nem hamis óvatosság vezérelte őket, amely azokra jellemző, akik kizárólag saját számításaikat követik, a pásztorok élete összeegyeztethetetlen volt annak nyugodt életével, aki nem emeli fel hangját a rossz ellen és a szegények bőrén elkövetett igazságtalansággal szemben.

A pápa a nyereség logikájától kizsákmányolt anyaföldet említette, a szegény, igazságtalan adósság terhét viselő országokat, mindazokat, akik a régi és az új rabszolgaság rabjai. Azokról beszélt, akik belefáradtak és nem bírják tovább, a magányosok keserűségéről, a bebörtönzöttek üres napjairól, a szegények hideg szobáiról, a háború és erőszak megszentségtelenített helyszíneiről.

„A jubileumi év azért kezdődött, hogy mindenki részesüljön az evangélium reményében, a szeretet reményében, a megbocsátás reményében (..) a remény nem okoz csalódást” – fejtette ki Ferenc pápa.

A földrészek képviseletében tíz kisgyerek helyezett el virágot a főoltárnál jászolban fekvő gyermek Jézus szobránál: Ausztriát, Dél-Koreát, Egyiptomot, a Fülöp-szigeteket, Indiát, Mexikót, Nigériát, a Szamoa-szigeteket, Nigériát, Szlovákiát és Venezuelát képviselték. Ferenc pápa és a gyerekek a mise végén a Jézuskát a bazilika betleheme jászlába fektették be.

(MTI)

***

Nyitókép: Vatican Media / CPP / HANS LUCAS / Hans Lucas via AFP