Balhé a stúdióban: kifütyülték a románok Kelemen Hunort az élő választási műsorban
A műsorvezetőnek kellett közbeavatkoznia.
A kisebbik rossz.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség azt javasolja az erdélyi magyaroknak, hogy a romániai államfőválasztás vasárnap tartandó második fordulójában „a kisebbik rosszat”, Elena Lasconit válasszák – jelentette be Kelemen Hunor RMDSZ-elnök sajtótájékoztatón hétfőn este, Kolozsváron.
Kelemen Hunor azután nyilatkozott a sajtónak, hogy az RMDSZ döntéshozó fóruma, a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) elemezte a parlamenti választások utáni helyzetet, és döntött az államfőválasztás második fordulójával kapcsolatos álláspontjáról.
A szövetségi elnök a román alkotmánybíróságnak az államfőválasztás első fordulóját érvényesnek nyilvánító döntése után közölte: az RMDSZ, az erdélyi magyar közösség soha nem támogatott magyarellenes, szélsőséges vagy magyarellenes alakulatokkal szövetkező pártokat. Most is azt ajánlják választóiknak:
a fasiszta és legionárius eszmékkel nyíltan szimpatizáló Calin Georgescu helyett Elena Lasconira, a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) jelöltjére szavazzanak.
Emlékeztetett: Georgescut a magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és a szintén magyarellenes, parlamenti botrányairól híres Diana Sosoaca pártja, az SOS Romania is támogatja, „egy tőről fakadnak”. Aláhúzta, a szövetség nem tud támogatni olyan jelöltet, aki magyarellenesekkel szövetkezik, legionárius eszméket vall.
Azt kérem azoktól, akik bíznak bennem, ismernek engem, szívleljék meg ezt az ajánlást. (…) Az én szavazatom december 8-án a kisebbik rosszra, Elena Lasconira fog menni”
– fogalmazott Kelemen Hunor.
Ezt is ajánljuk a témában
A műsorvezetőnek kellett közbeavatkoznia.
A parlamenti választások hivatalos részeredményeinek ismeretében bejelentette: az RMDSZ a parlamenti választásokon a szavazatok 6,4 százalékát, több mint 580 ezer voksot szerzett. Ez 22 képviselői és 10 szenátori mandátumot jelent, mindkét házban eggyel többet a jelenleginél. Az, hogy mely megyékben jutnak mandátumhoz, még nem ismert, de Hargita és Kovászna megyében minden mandátumot „visznek” – mondta.
Felidézte, hogy Hargita megye rekordrészvétel mellett első helyen végzett, és a többi magyarlakta megye is az élvonalban volt, ami nagy felelősséget mutat a közösségért és az egész országért.
Kijelentette: a parlamenti választásokon a magyar közösség győzött, mert megértette, hogy a szélsőséges, magyarellenes erők ellen egyféleképpen, sok leadott szavazattal lehet fellépni. Megmutatta: az erdélyi magyarokkal, az RMDSZ-szel számolni kell, és szükség is lesz a szövetségre az újonnan alakuló felaprózódott román parlamentben. A nagy pártok eltűntek, közepes és kis pártokból kell összerakni egy működő koalíciót – mondta az elnök.
Rámutatott: az RMDSZ azon lesz, hogy egy erős parlamenti többség és kormánykoalíció alakuljon, és ehhez szerinte a fragmentált új román parlamentben valamennyi demokratikus párt részvétele szükséges. Úgy vélte, egy kisebbségi kormány nem bírná ki jövő év végéig, és Románia Bulgária sorsára jutna. Egy négypárti nagykoalíció lenne a legstabilabb, ugyanakkor a legnehezebben működtethető is – ismerte el.
Ezt is ajánljuk a témában
Rekordszámú voksot kapott a romániai magyar párt, viszont riasztó a magyarellenes soviniszták előretörése.
Kelemen Hunor újságírói kérdésre elmondta: a támogatásért cserébe az az elvárás Elena Lasconi felé, hogy az USR által beterjesztett közigazgatási törvénytervezetet vissza kell vonni, vagy el kell utasítani.
Ebből nem lesz törvény, megvédjük a magyar megyéket, közösségeket”
– húzta alá.
Közölte: az RMDSZ összeállítja programjának prioritásait, ezekkel készül a december 8-a után esedékes koalíciós tárgyalásokra, melyen magyarellenes pártokkal nem egyeztetnek. A szövetségi elnök szerint az új kormánytöbbségnek majd meg kell változtatnia az állam és polgárai viszonyát, javítani a szolgáltatásokat, kezelni a deficitet, visszaállítani a politikusok iránti bizalmat.
Az Elena Lasconinak egy korábbi kijelentésére – miszerint államfőként megakadályozná Orbán Viktor miniszterelnök romániai látogatását – vonatkozó újságírói kérdésre elmondta: a magyar kormányfőt nem lehet „persona non gratának”, azaz nem kívánatos személynek nyilvánítani, ha az RMDSZ a kormánytöbbség része lesz, erre nem kerülhet sor.
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Ezt is ajánljuk a témában
Robert Fico szlovák miniszterelnök, Aleksandr Vucsics szerb elnök esetében látható, hogy ki lehet alakítani pragmatikus együttműködést bizonyos területeken.
(MTI)