Az 1967-es hatalomra jutásával Ceaușescu megkezdte hosszú és félelmetes uralmát, amely 1989-ig tartott.
57 évvel ezelőtt, 1967. december 9-én vette át a Román Államtanács elnöki tisztségét Nicolae Ceaușescu, s lépett elő Románia első számú vezetőjévé.
Ceaușescu már 1965 óta a Román Kommunista Párt főtitkára volt, Gheorghe Gheorghiu-Dej halála után ugyanis megkaparintotta a párt vezetését. Az 1967-es év végén – amikor az 1917-es „nagy októberi szocialista forradalom” ötvenedik évfordulóját ünnepelték a kommunisták, s a világ figyelme a moszkvai ünnepségekre és a marxizmus elemzésére irányult – Ceaușescu egy jelentős lépést tett karrierjében: kísérletet tett a pártvezetői és az államfői pozíciók egyesítésére.
Ceaușescu hatalomra jutása nem volt véletlen. A Román Kommunista Párt decemberi konferenciáján – ahol 1150 delegált és 1500 meghívott vett részt – Chivu Stoica (az Államtanács korábbi elnöke) lemondott tisztségéről és javasolta, hogy a párt főtitkára vegye át az államfői szerepet is. Ez a lépés lehetővé tette Ceaușescu számára, hogy megszilárdítsa hatalmát és egyesítse a párt és az állam vezetését, ami a későbbi személyi kultuszának alapját képezte.
Ceaușescu hatalomra jutása után azonnal elkezdte „modernizálni” az országot és csökkenteni a szovjet befolyást a román politikában. Az új vezető célja az volt, hogy Románia függetlenebb legyen a Szovjetuniótól és országa kedvezőbb színben tűnjön fel a nyugati demokratikus országok előtt. Ennek érdekében különböző stratégiákat alkalmazott, beleértve a „gazdasági reformokat” és a nemzetközi kapcsolatok erősítését.
Az 1967-es hatalomra jutásával Ceaușescu megkezdte hosszú és félelmetes uralmát, amely 1989-ig tartott.
Az ő vezetése alatt a belső elnyomás és a gazdasági nehézségek fokozódtak, az erdélyi magyarság asszimilációjára tett kísérlet addig még sosem látott mértéket öltött. A diktátor uralma alatt a Securitate (titkosrendőrség) széleskörű megfigyelést és elnyomást gyakorolt, ami jelentős emberi jogi visszaélésekhez vezetett. Ceaușescu hatalomra jutása és az általa működtetett rezsim számos történelmi és politikai elemzés tárgyát képezi. A korszak hatásai a mai napig érezhetők Románia politikai és társadalmi életében.
A szerző az NKE Nemeskürty István Tanárképző Kar munkatársa.
***
A nyitókép illusztráció. Fotó: PASQUINI Cedric / Hemis.fr / hemis.fr / Hemis via AFP
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Már a szomszédban sem hisznek az ukrán csodában.
Futsalválogatottunk a botrányos Eb-pótselejtező után újra legyőzte Romániát.
A szakszervezetek a bérek és nyugdíjak befagyasztásával, a közszférát érintő létszámleépítésekkel, az ingatlan- és gépjárműadó két-háromszoros emelésével is elégedetlenek.
Fekete-Győr András volt Momentum-elnök politikai pályafutása során számos mulatságos vagy épp szánalmas mondattal ajándékozta meg a magyar közéletet. Összeszedtünk Fekete-Győr András eme mondataiból egy csokrot.
Funkcionális analfabetizmus és tanárhiány sújtja az oktatást.
Megpróbálják újraéleszteni...
Egységben az erő! – üzente a világbajnok magyar MMA harcos.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
