Az Európai Unió nem fordíthat hátat a regionális politikának.
Nyitókép: Navracsics Tibor Facebook-oldala
***
Jusson is, maradjon is: hogyan lehet méltányosan szétosztani a kohéziós pénzeket? Hogyan ne legyenek irreális elvárásaink? S mégis: mennyi pénzről van itt szó? –
erről és még sok érdekfeszítő dologról esett szó az Art of Cooperation (Az együttműködés művészete) című konferencián Budapesten, amit a Széchenyi Programiroda a Külgazdasági és Külügyminisztériummal és további társzervezetekkel (további információ: interreg.hu).
A konferencia csütörtöki napján a Bálnában felszólalt Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter is.
A politikus beszédében kijelentette, a területi kohézió továbbra is az Európai Unió egyik pillére, hiszen a regionális egyenlőtlenségek csökkentését és a harmonikus növekedést célozza. Az erre irányuló erőfeszítéseket jól mutatja a kevésbé fejlett uniós tagállamokban elért fejlődés – mondta Navracsics. A miniszter hangsúlyozta: Európa olyan sürgető kihívásokkal néz szembe, mint az éghajlatváltozás és a demográfiai problémák.
Ezekben az időkben az európai együttműködés kritikus fontosságú,
a szolidaritás és a megértés mellett a fenntartható gazdasági növekedés előmozdítása szempontjából is” – fűzte hozzá. Hozzátette: napjainkban az unión belüli és kívüli határokon átnyúló partnerségek mutatják meg, mit érhetünk el együtt. „Ezek az együttműködések elősegítik a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót – ezt az egyedülálló értéket Európának őriznie és védenie kell” – fogalmazott.
Navracsics Tibor arról is beszélt, hogy az EU egyes területein, különösen a határmenti régiókban az eddigi közös erőfeszítések ellenére továbbra is egyenlőtlenségek tapasztalhatók. Kitért arra, hogy a régiók közötti együttműködés különösen fontos a leszakadó határmenti régiók számára, mert az ezekre a területekre jellemző elvándorlás ma is jelen van. „Alapvető fontosságú, hogy méltányosan osszuk el a forrásokat, hogy minden régió, különösen a rászorulók, rendelkezzenek a fejlődéshez szükséges eszközökkel” – tette hozzá. A miniszter „a korlátozott költségvetése ellenére” is
kimagaslóan fontosnak nevezte az EU Interreg programokat,
hiszen azoknak segítségével Európa-szerte erősödik a regionális és városi együttműködés, illetve kiépülnek a határ menti területek közötti kapcsolatok. „Magyarország már az EU-csatlakozás előtt aktívan részt vett határokon átnyúló kezdeményezésekben. A rendszerváltás után az ország a gazdasági szerkezetátalakítás támogatására hozzáférést nyert a PHARE-alapokhoz, ami például az Ausztriával való partnerségünket is támogatta.” Az EU-csatlakozás óta továbbra is „aktívan részt veszünk ezekben a partnerségekben” – idézte fel Navracsics Tibor.
Az a tény, hogy Magyarország hét országgal határos, egyedülálló pozíciót biztosít számára a határon átnyúló együttműködésben.
Büszkék vagyunk arra, hogy az évek során különböző határon átnyúló programokat irányítottunk, többek között Szlovákiával, Ukrajnával, Romániával, Horvátországgal és Szerbiával. Az Interreg együttműködési programok felhasználási aránya átlagosan csaknem 95 százalékos, ami a partnerségek sikerét mutatja” – emelte ki Navracsics.
A miniszter beszélt arról, hogy Magyarország jelenleg három határon átnyúló és egy transznacionális Interreg programot irányít, és hat közös titkárságnak ad otthont.
Hozzátette, hogy Magyarország elkötelezett a tagjelölt országok EU-csatlakozási felkészítésében is. „A Széchenyi Programiroda a közelmúltban teljesítette az Európai Bizottság közvetlen irányítású finanszírozási megállapodásokra vonatkozó szigorú előírásait, ami lehetővé teszi, hogy a tagjelölt országok kapacitásépítési kezdeményezéseinek élére álljon” – emelte ki Navracsics Tibor.
Azt is elmondta, hogy a konferenciát felvezető szerdai napon két díjat is átadtak Budapesten, elismerve az európai nemzetek közötti, határokon átnyúló együttműködés és bizalomépítés érdekében kifejtett tevékenységet. Az egyik a 2011-ben alapított Pálfi-díj, a másik pedig a Régiók Bizottságának EGTC-díja.
Ezt is ajánljuk a témában
A kormányok mindegyike tett erőfeszítéseket a területi különbségek csökkentésére. Az elmúlt tizennégy évben úgy tűnt, hogy ezek a folyamatok kezdik meghozni eredményüket.
Szakács Áron, a Széchenyi Programiroda ügyvezetője köszöntő beszédében elmondta, a konferenciával egy időben elindítják az INTERREG 35 nyilatkozatot, amely kiemeli az regionális együttműködés fontosságát és azt a szerepet, amelyet az európai értékek előmozdításában játszik a határokon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködések fejlesztése révén. Szakács szerint az EU belső és külső határai mentén, a tagjelölt és szomszédos partnerországokkal közös kezdeményezések, valamint a transznacionális és interregionális programok bizonyítják, hogy
az Interreg a gazdasági, társadalmi és területi kohézió katalizátora.
A konferencián az Interreg-programok résztvevői, regionális fejlesztési szakértők, érdekelt felek, döntéshozók és kutatók a 2027 utáni programozási időszak legfontosabb témáit vizsgálták meg – mondta el az ügyvezető.
Az együttműködés a szolidaritás szíve és lényege,
amely elősegíti a közös megértést és a fenntartható gazdasági növekedést” – jelentette ki.
Elmondta, hogy a 2023-ban megrendezett első konferencia sikerére építve az ARTCO 2024 konferencia platformot biztosít a szakemberek számára az Interreg-programok jövőjének elemzésére. „Ahogyan figyelmünket az új programozási időszak felé fordítjuk, egyre intenzívebbé válnak a viták az olyan alapvető elemekről, mint a forráselosztás és a szabályozási keretek” – tette hozzá. Szakács szerint ezek a tényezők jelentősen befolyásolják, hogy az Interreg hogyan fog eredményeket elérni az elkövetkező évtizedben. A konferencia célja, hogy foglalkozzon ezekkel a kritikus kérdésekkel, hozzájárulva az Interreg-programok hatékonyabb generációjához és a társadalmi és gazdasági kohézió megerősítéséhez az EU határainál. Az EU belső és külső határai mentén, a tagjelölt és szomszédos partnerországokkal közös kezdeményezések, valamint a transznacionális és interregionális programok bizonyítják, hogy az Interreg a gazdasági, társadalmi és területi kohézió katalizátora.
Ezt is ajánljuk a témában
Ma még magától értetődőnek vesszük, hogy biztonságban élünk.
Karl-Heinz Lambertz, a kohéziós politika jövőjével foglalkozó magas szintű szakértői csoport tagja, a Régiók Bizottságának korábbi elnöke köszöntő beszédében elmondta, ahogy a konferencia neve is jelzi az együttműködés „művészet”, egy meglehetősen „bonyolult” művészet, amely leginkább az avantgárd stílusra hasonlít.
Szerinte a sikeres együttműködéshez, egyrészt nyitottság kell, hogy készek legyünk együttműködni, elkötelezettnek kell lenni az együttműködés iránt, és végre is kell tudni hajtani azt. „A legfontosabb azonban a felek közötti bizalom” – jelentette ki. Ezzel kapcsolatban arra is felhívta a figyelmet, hogy
az Európai Unión belül sokszor ütközik a felek álláspontja egyes kérdésekben, ugyanakkor nem szabad, hogy ez aláássa az egymás közötti bizalmat.
Azt is megemlítette, hogy fontos megvédeni a kohéziós forrásokat, mivel mindig vannak olyanok, akiknek van „jobb ötletük”, hogy mire kellene átcsoportosítani a forrásokat. Azonban azt is hozzátette, hogy a kohéziós politika „nemcsak pénzosztás, de pénzosztás is”. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy jelenleg a kohéziós források az uniós költségvetés negyedének 3 százalékát teszik ki, ez körülbelül egy csésze kávéra lenne elé egy évig minden nap az EU összes polgárának. „Egyértelmű, hogy ennyi pénzzel nem váltjuk meg az Európai Uniót” – jegyezte meg kritikusan.
Szerinte új eszközökre van szükség a kohéziós politikában, majd elismerően szólt a magyar elnökségről, amely kiemelt figyelmet fordított ennek a területnek. Lambertz szerint a kohéziós politikával lehet a legközelebb hozni az Európai Uniót az állampolgárokhoz.
Nemcsak Brüsszelben, Strasbourgban és Luxembourgban élnek emberek”
– fogalmazott. Az uniónak az állampolgárok szívét is meg kell nyernie, szerinte ezt a kohéziós politikával lehet a legjobban elérni.
Ezt is ajánljuk a témában
A közigazgatási és területfejlesztési miniszter hétfőn Budapesten beszélt.
A konferencián rendezett kerekasztal beszélgetésen Slawomir Tokraski, az Európai Bizottság, DG REGIO igazgatója szerint az tagországok büszkék lehetnek arra, amit elértek a regionális együttműködés keretében. Az Interreg együttműködés a közösségen belüli bizalomépítés immár 35 éves békeprojektje. Tokarski arról is beszélt, üdvözlendő, hogy a magyar soros elnökség kiemelten kezelte a regionális politika kérdését.
Csalagovits Imre, Interreg Duna Régió Program vezetője elmondta, hogy az Interreg programoknak biztos jövője van, azonban szükség lenne egy uniós szinten egységes Interreg alapra. Szerinte a regionális politika akkor lehet sikeres, ha régiók, a Bizottság, a Tanács és a tagállamok innovatívan működnek együtt.
Sanda Simic Stambolic, szerb európai integrációs miniszterhelyettes kiemelte, hogy az unión kívüli országoknak rendkívül fontos a regionális együttműködés az unióval, mivel ezáltal közvetlen tapasztalatot tudnak szerezni az emberek az uniós integrációval kapcsolatban.
Horváth Nikoletta a Külgazdasági és Külügyminisztérium Határ Menti Operatív Programok Főosztály szakmai vezetője elmondta, hogy a regionális együttműködés óriási fejlődésen esett át az elmúlt több mint három évtizedben. Ennek ellenére még rengeteg feladat áll az Interreg előtt. Azt is hozzáfűzte, hogy
gyakran irreális elvárásokat is támasztanak a regionális együttműködéssel szemben.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy kohéziós programok számos akadállyal néznek szemben, amelyek lebontása létfontosságú. Iulia Hertzog – az Interreg Fekete-tenger, Interreg Románia-Bulgária, Interreg NEXT Románia-Ukrajna programok vezetője elmondta, hogy a regionális programok az együttműködésen keresztül erősítik a közösségek kohézióját is. Arra is felhívta a figyelmet arra, hogy a döntéshozóknak bízniuk a kell programokban.
Susanne Scherrer, az Interreg Balti-tengeri program korábbi vezetője azonban aggodalmának adott hangot, hogy az Európai Unióban egyre „bonyolultabb” a politikai helyzet, mivel
az unió több országában is erősödnek a „nacionalista és idegengyűlölő” hangok,
amelyek a regionális együttműködések ellen hatnak.
Ezt is ajánljuk a témában
Budapesten gyűltek össze a régiós projekteken dolgozó szakemberek.
***
„Nem mondhatják el, mire készülnek, mert akkor buknának” – emlékeztették Ruszin-Szendi Romuluszt.
A tények makacs dolgok.
Gulyás Gergely a kormányinfón arra is kitért, hogy a kormány a jövőben is csak akkor támogat uniós szankciós döntéseket, ha azok nem sértik a magyar érdekeket.
Az Európai Néppárt ősszel javaslatot terjeszt az EP elé a belső égésű motorok 2035-ös teljes uniós betiltásának visszavonására, új irányt nyitva az európai autóipar jövőjéről szóló vitában.
Az összes fontos kérdésről beszámolt a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A vámok kivetése mellett zsidó tisztviselők is listára kerülhetnek.
Nem mindennapi jelenetek.
