A kormányok mindegyike tett erőfeszítéseket a területi különbségek csökkentésére. Az elmúlt tizennégy évben úgy tűnt, hogy ezek a folyamatok kezdik meghozni eredményüket.
(Nyitókép: MTI)
Közhelyszerű a megállapítás, miszerint egy ország versenyképességének nemcsak az aktuális gazdasági fejlettsége a meghatározó összetevője, de a kohéziós szintje is.
Minél kisebbek a nemzetgazdaságon belüli területi és társadalmi különbségek, annál több forrás és energia jut a versenyképesség további javítását szolgáló lépésekre és újításokra.
A társadalmi méltányosságon túl már csak ezért sem mindegy, mekkora erőfeszítéseket teszünk az országban fellelhető területi különbségek csökkentéséért.
Hazánk ebből a szempontból szinte kettészakadt: Budapest a maga 158 százalékos mutatójával lényegesen fejlettebb nemcsak a magyarországi átlagnál, de az unió átlagos fejlettségű térségeinél is, az utána következő második legfejlettebb régió, a közép-dunántúli térség 71 százalékkal
a fővárosi fejlettségnek kevesebb mint felét tudja felmutatni.
A nemzeti statisztikákat tekintve Budapest az egy főre eső hazai össztermék több mint kétszeresével magaslik ki, csak Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom vármegye éri el az egy főre eső össztermék átlagát. A harmincöt év tapasztalatai alapján szomorú következtetés, hogy úgy látszik, Budapest közigazgatási és gazdasági értelemben is a nemzet fővárosa, azonban egyáltalán nem érzi feladatának, hogy
a gazdasági életére jellemző dinamizmust az ország többi részére is kisugározza.
A kormányok mindegyike tett erőfeszítéseket a területi különbségek csökkentésére. Az elmúlt tizennégy évben úgy tűnt, hogy ezek a gyakran sokkal korábban megalapozott folyamatok kezdik meghozni eredményüket: a magyar térségek felzárkózása a koronavírus-járvány okozta megtorpanás ellenére is folyamatos,
ám sebessége még mindig hagy kívánnivalót maga után.
A Modern városok és a Magyar falu program jelentős fejlesztéseket hozott megyei jogú városainkba, és új életet lehelt falvaink hétköznapjaiba, az európai uniós források is jelentős beruházásokat tettek, tesznek lehetővé, ám kis- és középvárosaink, valamint a várostérségek okkal panaszolták, hogy ők eddig kimaradtak a központi erőfeszítésekből.
Az Európai Unióban a magyar az egyik legtöbbet ingázó nemzet.
Az ország lakosságának közel fele Budapesten dolgozik úgy, hogy többségük nem ott lakik, hanem a környező városokból és falvakból kel útra. Egy-egy nagyobb ipari központunk – Debrecen, Győr, Székesfehérvár – a vármegyei határokon túlnyúló vonzerővel bír, valóságos nagytérségi központként éli életét. A kis- és a középvárosok között is jócskán ismerünk olyanokat – Esztergom, Gyula, Keszthely –, amelyek vonzó munkavállalási vagy iskolai célpontok a környékbelieknek. Ebből adódóan a fejlesztéspolitikát ma már nem lehet csupán települési szinten megfogalmazni.
Egy város nem csupán közigazgatási egység, de térségi központ is – lehetőségeit és kötelezettségeit tekintve is.
A Versenyképes járások program ennek jegyében fogalmazódott meg. A kistérségi együttműködés jelenti a területi felzárkózás új sebességét. Ehhez a kormány a maga módján nem csupán technikai segítséget, de pénzügyi támogatást is ad. Azokban a járásokban, ahol az iparűzési adó 2025. évi növekménye nem éri el a 250 millió forintot, ott erre az összegre kiegészíti, így téve lehetővé, hogy nagyobb összegre pályázhassanak, mint amekkora egyébként bevételük alapján jutna nekik. Amennyiben a járás központja egyben a vármegye székhelye, a kormány az összeget 500 millió forintra egészíti ki.
Ennek következtében a 174 járásból 141 kap garantáltan több fejlesztési forrást, mint amennyit az éves növekménye lehetővé tenne. A többi 33 járás sem jár rosszul. Ők a 250, illetve 500 millió forintos határ fölötti növekménnyel rendelkeznek, így erre a nagyobb összegre pályázhatnak 2025-ben térségi fejlesztésekre vagy üzemeltetésre.
A program jó, a célkitűzés helyes.
Már csak a kivitelezésnek kell jól sikerülnie. Ehhez együttműködésre van szükség. Rajtunk nem fog múlni.
A szerző közigazgatási és területfejlesztési miniszter.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
A külpolitikai szakértő szerint az Európai Unió egyre nehezebben tudja összeegyeztetni a Szerbiával szembeni elvárásait a térség valóságával, az idő pedig nem az EU bürokratáinak dolgozik.
Az Euractiv beszámolója szerint Budapest eddig 16,2 milliárd euróra pályázott, de a Bizottság még nem hagyta jóvá a magyar tervet.
Július közepéig tartó munkálatok és módosított menetrend várja az utasokat.
Véget vetünk a gyűlöletpropagandának és a reklámerdőknek!
Kiderült, mikor dönthet a NOB a tíz év múlva sorra kerülő játékok helyszínéről.
És az lesz mindig is!
Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat!
A szakmai ajánlást jóváhagyva a mai naptól Magyarország terrorfenyegetettségi fokozatát az eddigi 2-es (magas) szintről 3-as (közepes) szintre mérsékeltem.
