Nem vallottak szégyent a magyarok, de nagy a veszély – szakértő a román elnökválasztásról

Nyitóképünkön román szélsőjobbos tüntetők. Fotó: MTI, Bíró Zoltán

***

Vasárnap zajlott le a román elnökválasztás első fordulója, számos jelölttel, akik közül nem egy igen furcsa programmal kampányolt.

Most úgy tűnik, hogy a várt forgatókönyvek helyett (első helyen Marcel Ciolacu kormányfő, a kormányzó PSD jelöltje, ellenfele pedig vagy Elena Lasconi, vagy az AUR-os George Simion) borult minden, és

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) szerint

A második helyezett kiléte egyelőre ismeretlen, reggel még a PSD-s Ciolacu állt továbbjutásra 19,22 százalékkal, de szorosan a nyakában lihegett Elena Lasconi 19,13 százalékkal – ez szűk különbség, mindössze nyolcezer voks.

Hibát hibára halmozott a román centrum

„Ez egy nagyon furcsa, de tanulságos eredmény” – vélekedik lapunk megkeresésére Pászkán Zsolt erdélyi politikaelemző, aki szerint

De ennél jóval nagyobb hiba volt, hogy a bevett pártok nem vették komolyan eléggé a választást. „Azt hitték, hogy az establishment működik, sőt még a díszellenzék-AUR is megkapja a maga szeletét a tortából, ehhez képest kiderült, hogy van több mint kétmillió felhergelt polgár aki nem így gondolkodott” – fogalmaz Pászkán.

A mozgósításnál szúrhattak el nagyon valamit, így, hogy Ciolacu, a legnagyobb, ráadásul kormányzó párt jelöltje 20 százalékot sem kapott, a másik kormánypárt, a PNL jelöltje pedig tízet sem – vagyis

A szakértő szerint egyértelmű, mennyire megosztott a mezőny, hiszen öt éve még Klaus Iohannis jelenleg regnáló elnök 3,3 millió szavazata versengett a szocdem Viorica Dăncilă kétmilliójával, és messze leszakadva jött utánuk bárki más, most a kétmilliós első hely után három közel hasonló támogatottságú jelölt jött.

Georgescu sikere ugyancsak az anti-establishment, globalizációkritikus szövegében rejlik. S hogy az elégedetlenek végül hozzá mentek és nem az AUR-hoz, az annak köszönhető Pászkán szerint, hogy Georgescunak jobban elhitték, hogy ért is valamihez, mint Simionnak; noha

Legionarizmus és egy ügyészségi vizsgálat

Ugyanakkor kérdésünkre hozzáteszi a szakértő,

A programja inkább tartalmaz rengeteg, tetszetős lózungot, mint a „szuverenista, disztributív Románia keresztény alapokon”, ezek közül azonban a keresztényszocialista máz alól kibukkan némi legionarista alap, például a „visszatérés a román nemzet gyökereihez” és hasonlók. A szervezetének a neve is „Ősi Föld”, ami a Legionárius Mozgalom folyóirata volt, s amit a kommunista hatalomátvétel után még a hetvenes évekig nyomtattak az emigránsok Argentínában. A szuverenista álláspont ez esetben éppen nem az, aminek sokan látni szeretnék – teszi hozzá a szakértő, aki szerint egy kevéske esély még arra is van, hogy a legionárius mozgalom egyébként törvényellenes népszerűsítése miatt 2022-ben az ügyészség által már elővett Georgescut erre hivatkozva kizárják a versenyből.

Vajon ki lesz a kihívó?

A második helyezett személye ugyancsak érdekes. Pászkán szerint, mivel a diaszpóra szavazatait várjuk még – beszélgetésünk idején Kanadában még számolták reggel a voksokat, és vannak még az országban is lezáratlan szavazókörök, lesznek még szinte biztosan újraszámlálások is – valószínűleg ez átbillenti Lasconi javára a mérleget, Ciolacu pedig hoppon marad.

Ami nem feltétlenül baj a második forduló szempontjából.

Ha nem, akkor mérsékelt az esélye megverni Georgescut – fejtegeti.

Ciolacu ezzel szemben még kevésbé esélyes, hogy megmozgassa más pártok híveit. Még ha a kormánykoalíció logikájával Ciuca PNL-s szavazói átvándorolnának is hozzá, és még az USR-s voksokra is számíthatna, úgy is kérdéses lenne, hogy esélyes-e Georgescuval szemben.

A magyarok jól szerepeltek, de...

S végül itt a magyar kérdés is. Pászkán szerint Kelemen Hunor eredménye jónak mondható, sőt javított az öt évvel korábbin is. 

– mutat rá a szakértő, emlékeztetve, hogy az öt évvel ezelőtti 3,6-hoz képest a 4,5 százalék, s különösen a 350 ezer szavazathoz képest a mostani 420 ezer bizakodásra adhat okot, vagyis a magyarok nem vallottak szégyent, noha öt éve és most is tudták, hogy Kelemen elnökjelöltként esélytelen. Mindez pedig azt jelenti, kitartott a nyári lendület, s ez a december 1-jei parlamenti választásokra is biztató előjeleket ad.

Pászkán szerint még a legjobb forgatókönyv egy Georgescu-Ciolacu párharc lenne, mert Ciolacu a legkevésbé problémás magyar szemszögből (Lasconi a magyar kormány kapcsán nyilatkozott kritikusan, illetve nagy híve a Székelyföldet feldarabolni kívánó területi átrendezésnek).

S ha már parlamenti választások: Pászkán kiemeli, szerinte az is érdekes hogy vajon ez a fajta elmozdulás a populista-radikális irányba hogyan hat majd a parlamenti struktúrákra. Ugyanis, teszi hozzá,