Ukrajna számára a visszacsábítás nehéz lesz.
Nyitókép: Bodnár Boglárka / Világgazdaság. Illusztráció.
„Az ENSZ adatai szerint jelenleg több mint 6,8 millió ukrán állampolgár van Ukrajna határain kívül a világ különböző pontjain. A többség Európában, de nem kizárólag. Számszerűen a legtöbben Oroszországban vannak – 1,2 millióan, majd következik Németország (1,1 millió), Lengyelország (957 ezer), USA (közel félmillió menekült), Csehország (353 ezer), Kanada (közel 300 ezer), Egyesült Királyság (244 ezer) és Spanyolroszág (202 ezer). Az Európai Unióban így összesen több mint 4 millióan vannak. Magyarország elsősorban tranzit ország volt az ukrán menekültek számára, nálunk jelenleg 60 ezren tartózkodnak.
Az az igazság, bármennyire is rosszul hangzik, de bizonyos szempontból a nyugati országoknak jól jött a hasonló kultúrkörből származó, képzett ukrán munkaerő érkezése. Az Európai Unióban az elmúlt években munkaerőhiány alakult ki, az európai munkaerőpiacról 2023-ban több mint 6 millió munkavállaló hiányzott. Németországban 2022 elejére több mint 2 millió betöltetlen álláshely volt. Ehhez születtek korábban különféle (alapvetően rosszabbnál rosszabb) elképzelések, hogy ezt a munkaerőhiányt hogyan lehetne megoldani. Úgy tűnik lesz megoldása, bár ennek aligha örülhet hosszú távon Ukrajna, amelynek a háború után az egyik legfontosabb feladata lesz az emigrált lakosság visszavonzása, különböző ösztönzők révén.
Ehhez hasonlóan az európai nemzeti kormányoknak pedig legalább ennyire fontos lesz a képzett munkaerő megtartása. Az IMF adatai szerint a háború első két évében az Európai Unió 30-37 milliárd eurót költött az ukrán menekültek támogatására. Tekinthetjük ez valamiféle befektetésnek is, elsősorban persze befektetés az európai békébe és egy stabil, fejlődő Ukrajnába, de másodsorban befektetés az európai gazdaságokba is az ukrán munkaerő által. Márpedig az ukrán menekültek kétharmada felsőfokú végzettséggel rendelkezik, képzett emberekről van szó.”
Hont András keményen bekérdezett, de a kormányfő nem jött zavarba – ez volt az év egyik legjobban várt interjúja.
Az ukrán elnök arra is figyelmeztetett, hogy a jelek szerint Oroszország 60 ezer katonát vonultat fel Szumi közelében.
A Tisza Párt megkérdőjelezhető hitelességű közvélemény-kutatásáról is beszélt a kormányfő.
Zelenszkij pozíciója meginog, miközben Washington a fegyverszünet árát számolja. A háttérben titkosszolgálatok, globalista érdekek és nemzeti túlélési stratégiák feszülnek egymásnak.
Világos fenyegetést kapott Németország.
Ukrajna EU-csatlakozása és Magyar Péter mellett a miniszterelnök arról is beszélt, mi történne, ha reggel elütné a villamos.
Őszinte vélemény a 23-szoros Grand Slam-győztes Serena Williamstől.
Az MI-rendszerek energiaigénye 2030-ra a globális áramfogyasztás 3-4 százalékát is elérheti, miközben egy nagy nyelvi modell betanítása elképesztő mennyiségű CO₂-t termel.
