Egy fiatal felvidéki jogász Genfben azt is a világ szemébe mondta, mit kíván a magyar nemzet a Kárpát-medencében.
Nyitókép: Kena Betancur / VIEWpress
***
„A Kárpát-medencében több mint 12 millió magyar él, akik közül mintegy két és fél millióan a trianoni békeszerződés következtében kényszerültek hazájuk határain kívülre”
– mutatott rá beszédében Kartai Gergő. A felvidéki jogász az ENSZ Kisebbségügyi Fórumának 17. ülésszakán szólalhatott fel (itt egyébként Szijjártó Péter is a nemzeti kisebbségek jogvédelmére szólított fel), amely csütörtökön és pénteken ülésezett Genfben a szervezet Emberi Jogi Tanácsának összehívására.
Kartai igyekezett a kapott két percben összefoglalni a határon túli magyarságot érő joghátrányok lényegét, kiemelve: ma félmillió őslakos magyar állampolgárt képvisel, akik jogilag Szlovákiában, az úgynevezett Felvidéken élnek.
A jogász, aki az Esterházy Akadémia képviseletében volt jelen, rámutatott: az őshonos felvidékiekhez hasonlóan a világ számos részén élő őshonos nemzeti közösségek kulturális és nyelvi jogaikért, valamint a területi és gazdasági autonómia jogáért küzdenek, hiszen a kisebbségvédelmi alapon alapuló kollektív jogok hiányában az őshonos nemzeti közösségek védelmére nincs garancia.
Azt is a figyelmükbe ajánlotta, hogy ez a helyzet „kevésbé szerencsétlen esetekben társadalmi egyenlőtlenségekhez és a szabadság értékeinek megsértéséhez vezet. Szerencsétlenebb esetekben ezt úgy hívják: casus belli” – vagyis háborús ok.
Kartai emlékeztetett, hogy az ENSZ azért jött létre, hogy békét teremtsen a világban, ennek ellenére konfliktusok vagy akár lehetséges háborúk magvai ott vannak az etnikai kisebbségek jogainak és jogos követeléseinek ignorálásában.
„Hogyan érhetnénk el hosszan tartó és fenntartható békét, ha alapvető szükségleteiket figyelmen kívül hagyják?”
Mint fogalmazott, a nemzetközi közösségnek meg kell értenie: „a kisebbségek szenvedése mindig fenyegetést jelent a globális béke ügyére nézve”. Azt is leleplezte, hogy az állítólagos egyenlő bánásmód nem érvényesül, rendszeresen különbséget tesznek az egyébként hasonló helyzetben lévő őshonos nemzeti közösségek között a döntéseik során.
Kiemelte: „egyszerűen azt kérjük, ami alapvető: a jogot, hogy saját magunk határozzuk meg sorsunkat, hogy méltósággal éljünk, és megőrizhessük kultúránkat és örökségünket. Legyünk egyértelműek: minden őshonos kisebbségnek eredendően jár az önrendelkezési jog!” – fogalmazott.
Majd így zárta beszédét: „Hirdessük bátran:
autonómiát minden őshonos kisebbségnek. Autonómiát a Kárpát-medence őshonos nemzeti közösségeinek, autonómiát Felvidéknek!”
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Az ENSZ előrejelzései alapján hazánk kiemelkedő pozícióból várhatja az elkövetkezendő éveket.
A magyar országgyűlés elítélte a a kollektív bűnösség elvét.
Washingtonból üzent a volt brit nagykövet: a Közel-Kelet konfliktusainak hátteréről, az ENSZ Izraellel szembeni elfogultságáról, Irán szerepéről és Európa iszlamizációs kihívásairól. Kemény állítások Gázáról, a Hamászról és az EU jövőjéről.
A Politico szerint az elnök „többi hiúsági projektjéhez hasonló”, a nagy országok pedig igazából ott sincsenek.
Az fáj neki, hogy Európát kihagyják a béketárgyalás is folyamat újabb fordulójából.
Újabb öles léptekkel halad ez Európai Unió a progresszív utópia felé, miközben a kontinens tényleges problémáira továbbra sincs gyógyír.
„Nem következett be újabb mohácsi vész, csak defektet kaptunk.”
Moszkvának kártérítést kell fizetnie Kaja Kallas szerint.
