A Deutsche Welle leírta, milyen forgatókönyv várható Scholz megbuktatása után; a szövetségi elnök lelkesen támogat egy előrehozott választást.
Nyitóképen a kancellár. Forrás: INA FASSBENDER / AFP
***
Miután Olaf Scholz kancellár szélnek eresztette liberális pénzügyminiszterét, Christian Lindnert, a német kormánykoalíció láthatóan megbukott. A jelzőlámpa színeivel is jellemzett szövetség kimúlása azonban elhúzódhat valameddig, hiszen Scholz bejelentette, hogy a Zöldekkel kisebbségi kormányzásra készül, amellyel legalább az év végéig folytatni kívánja a munkát – meglehetősen instabil politikai környezetben.
Ezt is ajánljuk a témában
Olaf Scholz német kancellár azáltal, hogy menesztve Christian Lindner pénzügyminisztert, koalíciós válságba sodorva Németországot, ami előre hozott választásokat vetít előre.
A német közmédia portálja összeszedte, mi következik ezután – hiszen mindenki azt gondolta, még csaknem egy éve van hátra a 2025. szeptember 28-ra tervezett választásokig, szóval némi kapkodás is elképzelhető.
Meg hát vannak még itt kellemetlen ügyek, például Scholz egy nyugdíjcsomag elfogadásáról, az új uniós menekültügyi törvények keretein belüli törvénykezésről és egy komolyabb segélycsomagról beszélt a német gazdaság kisegítésére – idézik fel – ugyanakkor ehhez pótköltségvetést kellene elfogadni, ami kisebbségi kormányzás keretein belül, mondhatni, nehézkesen fog menni, főleg úgy, hogy a kancellár az ellenzék vezető erejét jelentő CDU elnökével, Friedrich Merzcel tervezett erről egyeztetni, azzal a Merzcel, aki minél előbbi előrehozott választásokat követelt, amihez viszont le kellene zárni a lezáratlan ügyeket...
Scholz abban reménykedik mégis, hogy csak jövőre kell bizalmi szavazást tartani a Bundestagban.
A német alaptörvény szerint ugyanis a kancellárnak indítványt kell benyújtania, amelyben kéri, hogy a Bundestag tagjai nyilatkozzanak támogatásáról. Ezután a parlamentnek 48 órája van konzultálni, mielőtt szavaznak – Scholz szeretné, hogy ez január 15-én legyen.
Ha a Bundestag többsége megtagadná a kancellár támogatását, ahogyan az Scholz esetében várható, ez szabaddá tenné az utat az előrehozott választások előtt. Nem jó hír a kancellárnak, hogy a hat alkalomból, amikor bizalmi szavazást kért a kancellár, négyben megbuktatták.
Ezután, ha nincs meg a Scholz melletti többség, jön a Bundestag feloszlatása, amit a szövetségi elnök, Frank-Walter Steinmeier indítványozhat, ha nem lát lehetőséget egy stabil kormány létrehozására. neki ezt 21 napja van eldönteni, mielőtt elrendeli a parlament feloszlatását és az előrehozott választások kiírását.
Steinmeier csütörtökön bejelentette, hogy kész erre, szóval ebben sok kétség már nincs.
Ha a parlamentet sikerült feloszlatni, ezután az alaptörvény szerint 60 nap van új választások megtartására.
Ha Scholznak sikerül elérnie a megfelelő módokon az időhúzást, akkor az új választásokra körülbelül márciusban kerülhet sor, ha Steinmeier a bizalmatlansági szavazás napján elindítja a folyamatokat, akkor legkésőbb március 16-án. Persze mindez akkor igaz, ha Merz is belemegy Scholzcal az alkuba.
Ha lezajlottak a választások – aminek eredményeképpen az AfD kiközösítése mellett a legtöbben egy CDU/CSU-SPD-koalíciót várnak – még hátravan a fárasztó és nehézkes kormányalakítás.
A DW megjegyzi: ez a folyamat legutóbb 71 napig tartott.
Valakit vagy valamit mindenképpen betiltanának.
Gyűlöllek és szeretlek: így alakultak az államközi kapcsolatok Helmut Kohltól Friedrich Merzig. Németország kancellárjai és a magyar miniszterelnökök.
Itt a vége a gyorsított állampolgársági eljárásnak.
Mint kiderült, a cél az, hogy az Ukrán Védelmi erők hatékonyan tudjanak fellépni Oroszország ellen.
E mellett eltörpül a már megszokott „még több fegyvert Ukrajnának” mantra.
Sajnálják az ártatlanokkal kegyetlenkedő antifát.
A Ferencváros veretlen az alapszakaszban.
Deák Dániel szerint a vége mindig ugyanaz: az aktuális messiással együtt elbuknak.
