A német közmédia portálja összeszedte, mi következik ezután – hiszen mindenki azt gondolta, még csaknem egy éve van hátra a 2025. szeptember 28-ra tervezett választásokig, szóval némi kapkodás is elképzelhető.
Meg hát vannak még itt kellemetlen ügyek, például Scholz egy nyugdíjcsomag elfogadásáról, az új uniós menekültügyi törvények keretein belüli törvénykezésről és egy komolyabb segélycsomagról beszélt a német gazdaság kisegítésére – idézik fel – ugyanakkor ehhez pótköltségvetést kellene elfogadni, ami kisebbségi kormányzás keretein belül, mondhatni, nehézkesen fog menni, főleg úgy, hogy a kancellár az ellenzék vezető erejét jelentő CDU elnökével, Friedrich Merzcel tervezett erről egyeztetni, azzal a Merzcel, aki minél előbbi előrehozott választásokat követelt, amihez viszont le kellene zárni a lezáratlan ügyeket...
Scholz abban reménykedik mégis, hogy csak jövőre kell bizalmi szavazást tartani a Bundestagban.
A német alaptörvény szerint ugyanis a kancellárnak indítványt kell benyújtania, amelyben kéri, hogy a Bundestag tagjai nyilatkozzanak támogatásáról. Ezután a parlamentnek 48 órája van konzultálni, mielőtt szavaznak – Scholz szeretné, hogy ez január 15-én legyen.
Ha a Bundestag többsége megtagadná a kancellár támogatását, ahogyan az Scholz esetében várható, ez szabaddá tenné az utat az előrehozott választások előtt. Nem jó hír a kancellárnak, hogy a hat alkalomból, amikor bizalmi szavazást kért a kancellár, négyben megbuktatták.
Ezután, ha nincs meg a Scholz melletti többség, jön a Bundestag feloszlatása, amit a szövetségi elnök, Frank-Walter Steinmeier indítványozhat, ha nem lát lehetőséget egy stabil kormány létrehozására. neki ezt 21 napja van eldönteni, mielőtt elrendeli a parlament feloszlatását és az előrehozott választások kiírását.
Steinmeier csütörtökön bejelentette, hogy kész erre, szóval ebben sok kétség már nincs.
Ha a parlamentet sikerült feloszlatni, ezután az alaptörvény szerint 60 nap van új választások megtartására.