A világ vesztésre áll a nemzetközi bűnbandák elleni küzdelemben

A világ a legdurvább kereskedelmi háborúval néz szembe a harmincas évek óta. A nemzetközi tőkeáramlások csökkenésével a határokon átnyúló kereskedelem és befektetések stagnálásával szemben egyetlen ipar van, amely virágzik a globalizáció hanyatlásának korszakában: a nemzetközi és szervezett bűnhálózatok.

Az Economist tanulmánya szerint ezek a bűnszervezetek árukat mozgatnak a határokon át, országokat átfogó ellátási láncokat építenek ki, és nemzetközi munkaerőt alkalmaznak.

Az Interpol egykori főtitkára (november elején tíz év urán felmondott) Jürgen Stock véleménye sok bizakodásra nem ad okot.

Első olvasatra, az állítás nem tűnik túl hihetőnek, hiszen a világ békés országaiban több a törvénytisztelő, erőszakot kerülő állampolgár.  A XXI. század első húsz évében a gyilkossági arány a világon körülbelül negyedével csökkent, 6,9-ről 100 000 főre 5,2-re.

Mégis, Mark Shaw, a Global Initiative against Transnational Organised Crime igazgatója szerint a 21. század elejétől egy globális szervezett bűnözési hullám indult el. 

Ennek három új tényezője van: a titkosított alkalmazások és kriptovaluták elterjedése, amelyek lehetővé teszik a bűnözők számára, hogy összekapcsolódjanak és világkörüli módon mozgatják a pénzt; a szintetikus drogok elterjedése, amelyek olcsóbbak és erősebbek, mint a növényi alapú drogok; valamint a hajlékony, diverzifikált multinacionális bűnszervezetek felemelkedése.

 A darkweb lehetővé teszi számukra, hogy csempészárut áruljanak, a kriptovaluták elterjedése pedig azt jelenti, hogy az illegális áruk vagy akár váltságdíjak ellenértékeként végrehajtott tranzakciók alig követhetők. A digitális technológia új bűnügyi műfajt is teremtett: a kiberbűnözést.

A Covid-19 járvány miatti lezárások is tovább növelték az emberek online jelenlétét, miközben az internetes felhasználók nem voltak tisztában a veszélyekkel, így könnyebben át tudták verni őket.

A második tényező a droghasználat robbanásszerű növekedése, amelyet részben a szintetikus drogok terjedése táplál, mivel ezek mentesítik a bandákat a földrajzi korlátok alól.

A harmadik tényező, hogy a bandák egyre mozgékonyabbá válnak.  Korábban a bűnözői csoportok hajlamosak voltak arra, hogy ragaszkodjanak ahhoz, amihez a legjobban értenek, ami megkönnyítette a rendőrség számára a nyomozást. Ma ugyanaz a csoport például a drogok, a kalóz szoftverek és a vadállat-kereskedelem mellett új üzleti vonalakat is képviselhet. Néhányan új üzleti lehetőségek felé mozdultak el, amelyeket a migráció vagy a menekültek növekvő száma hozott, és ez embercsempészet robbanásszerű növekedéséhez vezetett. 

A globalizáció haldoklásával párhuzamosan erősödnek a nemzetállamok, és a szuverenitásra való igény. A többpólusú világrendben fel fognak értékelődni a kormányok által hozott biztonsági intézkedések, legyen az fizikai-földrajzi ( mint a magyar határzár, vagy Németország részéről a schengeni övezet kvázi felmondása, és a határellenőrzés visszaállítása), illetve a kulturális identitás megőrzésére, megmentésére irányuló kísérletek.

Nyitókép: AIZAR RALDES / AFP