A területet Moszkva saját befolyási övezetének tekinti, Ukrajnához hasonlóan, Románia meg értelemszerűen a sajátjának, lévén a lakosság jelentős többsége román nemzetiségű.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Szergej Gunejev
***
EU-s népszavazással kapcsolta össze a moldvai kormány az Ukrajna és Románia között elhelyezkedő kis országban az elnökválasztást – és a jelen felmérések szerint a papírforma alapján maradhat az eurokrata beállítottságú Maia Sandu elnöknő. A voksolás október 20-án lesz – egyébként öt héttel korábban, mint a testvéri-baráti Romániában.
Ezt is ajánljuk a témában
A közelgő moldovai elnökválasztás és EU-s népszavazás tétje: vége lesz a kelet-európai kis ország egyensúlyozásának, és elkötelezi magát az egyik irány mellett?
Moldova nem gazdag ország. A Magyarország egyharmadának megfelelő területen élő alig 2,5 millió ember éppenséggel tengődik, a rendszerváltás óta eltűnt a lakosság 40 százaléka, és már most feleannyi a moldovai egyetemisták száma, mint akár csak 2010-ben volt.
Az ország ettől még fontos kvázihadszíntér – a szomszédjában zajlik az orosz-ukrán háború, ráadásul a területéből az oroszok lecsípett de facto népköztársaságban konkrétan orosz katonák állomásoznak.
A területet Moszkva saját befolyási övezetének tekinti, Ukrajnához hasonlóan, Románia meg értelemszerűen a sajátjának, lévén a lakosság jelentős többsége román nemzetiségű. És persze az EU is szeretné kitessékelni a szovjet idők elhúzódó emlékeként megmaradt orosz befolyást, és kiterjeszteni rá a sajátját, így nemrég maga Ursula von der Leyen járt a fővárosban, Kisinyovban (magyarul: Kisjenő, és nem holmi Kpooenhága-Kappanhágó jelleggel, hanem tényleg volt a térségben erős magyar jelenlét a középkorban). Az EB elnöke valóságos földi kánaánt és rengeteg pénzt ígért a moldávoknak, csak ne az orosz orientációt válasszák.
Ezt is ajánljuk a témában
Bukarest konkrétan vádolja Oroszországot.
Ha Transznyisztria nem lenne elég, Moldovában van egy Gagauzia nevű autonóm terület, ahol török nyelvű gagauzok élnek, akik erős orosz behatásoknak voltak kitéve, ami az orientációjukra is rányomja a bélyegét. Kormányzójuk, Evghenia Guțul rendszeresen látogat Oroszországba,
volt Vlagyimir Putyin orosz elnök vendége is, aki von der Leyenhez hasonlóan támogatást ígért a területnek.
De nem csak ők oroszpártiak: mivel az ország alig két évtizedig volt Románia része (leginkább a két világháború között), az idősebbekben él a Szovjetunió emléke, amin erősít a függetlenedett Moldova megélt nyomora. A fiatalok inkább nyugatosabbak. Sok a kettős állampolgár – a többségnél ez román állampolgárságot jelent, de sokaknál oroszt. Az előbbi a munkavállalást is segíti Európában, az utóbbi inkább érzelmi kérdés.
Az elnökválasztás nem csak de facto népszavazás is az EU mellett vagy ellen: ügydöntő népszavazás is lesz arról is, támogatja-e a lakosság a csatlakozást, amiről nyár óta – amúgy a magyar elnökség támogatásával – tárgyalnak.
A regnáló Sandu a jelek szerint a legnépszerűbb jelölt; négy éve váltotta az oroszbarát szocialista Igor Dodont, pártja pedig 2021-ben nyerte meg a parlamenti választásokat, a Gazprom jól meg is fenyegette a renitens vezetést, hogy elzárja a gázcsapokat. Majd jött a háború, ami értelemszerűen a bekebeleződés rémét hozta el Moldovának, bár az orosz támadás lelassulása végül inkább egyfajta ideges lövészárok-nyugalom állt be.
Közben a moldávoknak sikerült még bekapniuk egy orosz diverzáns akciót az izraeli-moldáv oligarcha, Ilan Șor, részéről, aki korábban egymilliárd dollárnak megfelelő összeget nyúlt le az országból, majd pártot alapított, amellyel az oroszbarát vonalat kívánta erősíteni, a gagauzok körében végtére is saját emberét ültette a kormányzói székbe, illetve tüntetéseket szervezett Sanduék ellen. Ők pedig szintén nem kimondottan alkotmányos eszközökkel kiszorították a kormányból a gagauz kormányzót, és betiltották Șor pártját, amely új néven alakult újjá a közelmúltban.
Időközben aztán előkerült minden: állítólagos orosz kenőpénzek, Kisinyov szerint Moszkva 100 millió dollárt szán a projektre; az orosz befolyásolási kísértletet az EP is elítélte, némiépp ironikus módon nem sokkal azelőtt, hogy von der Leyen is megtette a maga tétjeit.
Egyébként a lakosság mintegy kétharmada már EU-párti, ugyanakkor ennél kevesebben, de így is az abszolút többség, 51 százalék támogatja Sandut, mint jelöltet; mellette a Sanduék által leváltott Alexandr Stoianoglo volt főügyész (14 százalék) és a moldovai Balti város polgármestere, a két erő között lavírozó Renato Usatii (11 százalék) rúghat elméletileg labdába. A NATO-t és a háborút már kevesebben óhajtják, így ez nem is lett kampánytéma.
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
Több fontos területen lehet komoly változás.
Akármilyen ígéretek is hangzottak el a kampány során, a következő időszakban a Tisza valódi irányát az általa az Országgyűlésben elfogadott törvények fogják megmutatni.
A La Croix szerint már csak néhány vezető ellenzi Ukrajna EU-csatlakozását.
Andrij Jermak pere egészen abszurd fordulatot vett, amikor egy titkos kommunikáció részletei kiszivárogtak.
Beszédes számokat közöltek.
Egy biztos, Oroszországban komoly tárgyalópartnerként tekintenek a volt magyar miniszterelnökre.
A sport világában nem fogadták egyöntetű lelkesedéssel a lehetséges kinevezést.
A volt helyettes államtitkár kifejtette, fizetésének hat havi összege jár neki juttatásként, amit elvár Magyar Pétertől, hogy kifizessen.
