A közönség döntött: nagyot nyert Trump alelnökjelöltje a tévévitával
A jobboldali elhajlásokkal nehezen vádolható CBS felmérte, mit gondoltak a nézői az alelnökök – JD Vance és Tim Walz – összecsapásáról, mutatjuk a megdöbbentő eredményt.
Az alelnökjelölti vitát bizony Trump embere, JD Vance nyerte meg, s ezt még a demokraták is így érezték. Elemzés Csizmazia Gáborral.
Nyitókép: Trump és Harris szimpatizánsai a CBS New York-i stúdiója előtt gyűltek össze a két alelnökjelölt vitája alatt;
ez bizony az egyikük zászlaja. Forrás: Fatih Aktas / ANADOLU / Anadolu via AFP
***
Az alelnökjelölti vitának a CBS adott otthont október 1-jén.
A csatorna utóbb monitorozta is, hogy saját – általában inkább liberálisabb – közönségét melyik jelölt nyerte inkább meg, s arra jutott, hogy arányaiban Vance nyújtott jobb teljesítményt.
Ezt is ajánljuk a témában
A jobboldali elhajlásokkal nehezen vádolható CBS felmérte, mit gondoltak a nézői az alelnökök – JD Vance és Tim Walz – összecsapásáról, mutatjuk a megdöbbentő eredményt.
Az alelnökjelölti viták súlya általában kisebb, mint az elnökjelölteké – fogalmaz lapunk megkeresésére Csizmazia Gábor, az NKE John Lukacs Intézet tudományos munkatársa – ezért például a két fél akár gesztusokat is tehetett a másik felé, és élt is ezzel a lehetőséggel.
Az szakértő hozzáteszi: a vita bizonyos szempontból megfelelt a várakozásoknak: érdemi és tartalmi vita volt észérvekkel, néhány kisebb csörtét leszámítva – tegyük hozzá, a Trump-Harris vita sem volt civilizálatlan – mondja.
Hozzáteszi: vannak arra vonatkozó elemzések, hogy a két alelnökjelölt erősíteni tudta Trump és Harris kampányát, és bár egymás jó szándékát nem vonták kétségbe, arra mindketten rámutattak, hogy a másik oldal elnökjelöltje miért is alkalmatlan a feladatára.
Csizmazia szerint érdemi felmérések híján és az elektori rendszer, illetve a csatatérállamok ismeretében korai lenne bármit kijelenteni, a vita legnagyobb hatása ugyanakkor az lehet, ha meg tudja mozgatni érdemben a bizonytalanokat, akik még nem elkötelezettek egyik vagy másik elnökjelölt mellett. Ez egy nem túl nagy réteg, de a fenti rendszer ismeretében a két kampánynak nem is kell meggyőznie mindegyiküket a csatatérállam megfelelő körzeteinek megfordításához.
Ilyen értelemben, teszi hozzá, volt értéke, értelme a vitának még ha a nézettsége értelemszerűen alatta is maradt az elnökjelölti vitának.
Az, hogy a CBS felmérése szerint még demokrata elhajlású közönség előtt is jól szerepelt Vance, szintén nem volt meglepetés Csizmazia szerint, lévén tudvalevő volt róla, hogy jó vitázó; s még a demokrata elfogultságú portálokon is megemlítették, hogy vele szemben Walzon látszott, hogy kényelmetlenül érzi magát a vita elején. Ő sem volt rossz debattőr, de valamivel több hibát ejtett, mint Vance, Trump alelnökjelöltje viszont kevesebbet hibázott és több helyzetet kihasznált, amit Trumptól vártak volna sokan, jelesül, ügyesebben sulykolta, hogy jelenleg egy Biden-Harris elnökség irányítja az országot, így Harris is felelős az elmúlt négy évért.
A szakértő kiemeli: a republikánusok mindemellett újfent elégedetlenek lehettek a moderációval, mint a Trump-Harris vitánál, ahol egyértelműen kiviláglott, hogy a műsorvezetők kinek az oldala iránt részrehajlóbbak.
Ezt is ajánljuk a témában
Szakértők mutatták be, mennyire egyértelmű volt, hogy Harrisnek szurkolnak az ABC vitát levezénylő újságírói.
Ugyanakkor a CBS-es közegben egyrészt Walz is kapott keményebb kérdéseket, másrészt Vance vitába tudott szállni az úgynevezett factchecking részben a műsorvezetőkkel. Vance moderátorokkal szembeni határozott, de egyben higgadt kiállása azért lehet fontos, mert nemcsak a republikánus, hanem a bizonytalan szavazók körében is szimpátiát gerjeszthet, hiszen míg az előbbiek a konfliktus felvállalását, az utóbbiak nyugodt vérmérsékletet társíthattak személyével.
Ezt is ajánljuk a témában
Magyarbarátságán túl is számos izgalmas részlet van az amerikai szenátor életrajzában.