A jobboldali elhajlásokkal nehezen vádolható CBS felmérte, mit gondoltak a nézői az alelnökök – JD Vance és Tim Walz – összecsapásáról, mutatjuk a megdöbbentő eredményt.
Nyitókép: alelnökjelölti vita, JD Vance és Tim Walz. Forrás: Nathan Morris / NurPhoto / NurPhoto via AFP
***
A CBS-re hunyorítva sem lehetne ráfogni, hogy a republikánusoknak, pláne hogy Donald Trumpnak szurkolna. Emlékezetes, nemrég felmérték, hogy az elméletileg független média hogyan viszonyul Kamala Harriszhez és Donald Trumphoz, az eredmény pedig még a vártnál is egyoldalúbb kampányolást leplezett le a demokrata jelölt mellett.
Ezt is ajánljuk a témában
Begyújtották a kampányrakétákat a balos médiumok, és olyan szépeket írnak Harrisről, hogy el sem hinné, ha nem mutatnánk meg.
Mindezzel együtt JD Vance és Tim Walz, vagyis Donald Trump és Kamala Harris alelnökjelöltje is elfogadta, hogy a CBS rendezze meg az alelnöki vitát (noha egyébként a szintén független ABC-vel Trumpéknak már igen rossz tapasztalatuk volt az elnökjelölti vita kapcsán).
Ezt is ajánljuk a témában
Szakértők mutatták be, mennyire egyértelmű volt, hogy Harrisnek szurkolnak az ABC vitát levezénylő újságírói.
A vita eredményeiről, összefoglalójáról korábban már írtunk; most arra voltunk kíváncsiak, hogyan látták mindezt a CBS nézői.
Ezt is ajánljuk a témában
New Yorkban csapott össze Tim Walz minnesotai demokrata kormányzóval J. D. Vance.
Ugyanis a televízió a vitát közvetlenül megelőzően, illetve rögtön a vita után felmérést készített a(z alkalmi) közönségéről (pontosabban abból mintegy 1600 emberről, akik azt mondták, valószínűleg elmennek majd szavazni), ezáltal azt is mérni tudták, hogyan változott az emberek véleménye a két alelnök-jelöltről.
Bár a felmérés közlése elején azzal magyarázták az egyenlőtlenségeket, hogy valószínűleg „a demokraták jobban rajongtak Walzért a vita előtt, mint a republikánusok Vance-ért”, a magyarázat ennél feltehetőleg sokkal egyszerűbb: a demokrata irányultságú televízió alapközönsége is eleve demokrata irányba tolódhatott, a vita által idekanyarodó republikánus nézőktől függetlenül.
Erről az is árulkodik, hogy a vitát megelőzően Walzot 52 százalék tartotta támogathatónak, míg Vance-et csak 40 százalék; míg az elutasítottsága Walznak 41 százalék volt, Vance-nek meg 54,
(a maradék azt mondta: nem ismeri eléggé az adott jelöltet), vagyis az arányok viszonylag egyértelműek voltak.
Ugyanez egyértelműen kijött az egyes ügyek tárgyalásánál. Amikor azt kérdezte a CBS a közönségétől, hogy ki beszélt hitelesebben az egyes témákról, két dolog rajzolódott ki:
Walzot hozta ki jobbnak a közönségszavazás 62-38 arányban az abortusz, 59-41 arányban az egészségügy kapcsán, míg Vance 51-49-re „nyerte” a gazdasági, 52-48-ra a bevándorlási témákat szerintük. A közel-keleti konfliktusoknál 50-50 volt az arány, talán az billentette ide, hogy Walznak a vita elején egy Biden-i fordulattal sikerült összekevernie Izraelt és Iránt.
Az a cseppet tendenciózus toposz is előkerült a felmérésben, hogy a republikánusok csak kritizálni tudnak – és le is csapta a feladott labdát a közönség, a többségük (54 százalék) szerint míg Walz a saját álláspontját mutatta be inkább, mintsem a másikét bírálta, Vance ellenben inkább csak kritizált a többség (55 százalék) szerint – ebben benne lehetett az is, hogy Vance sikeresen mutatott rá a vita során, amikor Walz a demokrata ígéreteket sorolta, hogy
egyébként négy éve ők kormányoznak, miért is nem léptek akkor ezekben az ügyekben?
A meglepő azonban nem is ez. Hanem hogy a demokrata nézői túlsúly ellenére úgy tűnik, Vance volt a meggyőzőbb, ő nyert többet az egész vitán.
Egyrészt a nyilvánvaló aránytalanságok ellenére a közönség a kérdésre, hogy ki nyerte a vitát, mindössze egy százalékban adott többet Walznak mint Vance-nek: 42 százalék a 41-el szemben. A maradék szerint a vita „döntetlenre” végződött.
Ráadásul, mivel a CBS mérte az egyes választói attitűdök változását a vita előtthöz képest, az is kiderült, hogy ebben bizony Trump alelnökjelöltje teljesített jobban.
Míg a vita előtt 40 százalék tartotta támogathatónak Vance-et, a vita után az arányuk 49 százalékra nőtt, vagyis 9 százalékkal; ezzel párhuzamosan az őt elfogadhatatlannak tartó 54 százalék 47-re olvadt, vagyis 7 százalékkal.
Ennél valamivel rosszabb számok jöttek ki Harris jelöltje esetében: a Walzot támogathatónak gondolók aránya 52-ről 60 százalékra nőtt, vagyis 8 százalékkal, az őt elfogadhatatlannak vélők aránya 41-ről 35 százalékra csökkent, vagyis 6 százalékponttal.
Persze jó kérdés, mennyiben befolyásolja egy alelnökjelölti vita a választás végkimenetelét, illetve, hogy lesz-e végül még egy Trump-Harris vita, vagy utóbbiról véglegesen le lehet tenni, de ettől függetlenül
ezt a csatát a jelek szerint a republikánusok nyerték.
„Az amerikai nép nevében bocsánatot kérek ezért a viselkedésért” – mondta Bryan E. Leib.
A LIBE sajnálatos döntése tiszteletlen a Tanáccsal, mint az Európai Unió intézményével szemben és súlyosan sérti a lojális együttműködés elvét.
„Mintha büdös koldusok lennének, akik betévedtek egy menő bulira, ahonnan nem merik őket kidobnii”– Rod Dreher egyedüli konzervatívként a Nexus Intézet amszterdami fórumán járt.
Úgy tűnik, az amerikai liberálisok a poklok poklát kénytelenek elszenvedni, így inkább Európába menekülnének Trump elől.
A rögtönzött dal hamar népszerűvé vált.
Nem véletlen, hogy Donald Trump hivatalba lépését követően szeretné helyre rakni a cenzúra ügyét.
Optimistán látja a jövőt a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője.
A terv totálisan ellentmond a Magyarországon hatályos törvényeknek.
Kapcsolódó cikkek a Amerikai elnökválasztás 2024 aktában.
Megszólalt Amerika egyik legjobb közvélemény-kutatója.
„Négymillió kormányzati alkalmazottra nincs, és nem is lehet szüksége az országnak” – húzta alá Trump embere.
Könnyebb lenne, ha Kassa Nevadában volna, Dunaszerdahely meg Michiganben.
