A jobboldali elhajlásokkal nehezen vádolható CBS felmérte, mit gondoltak a nézői az alelnökök – JD Vance és Tim Walz – összecsapásáról, mutatjuk a megdöbbentő eredményt.
Nyitókép: alelnökjelölti vita, JD Vance és Tim Walz. Forrás: Nathan Morris / NurPhoto / NurPhoto via AFP
***
A CBS-re hunyorítva sem lehetne ráfogni, hogy a republikánusoknak, pláne hogy Donald Trumpnak szurkolna. Emlékezetes, nemrég felmérték, hogy az elméletileg független média hogyan viszonyul Kamala Harriszhez és Donald Trumphoz, az eredmény pedig még a vártnál is egyoldalúbb kampányolást leplezett le a demokrata jelölt mellett.
Ezt is ajánljuk a témában
Begyújtották a kampányrakétákat a balos médiumok, és olyan szépeket írnak Harrisről, hogy el sem hinné, ha nem mutatnánk meg.
Mindezzel együtt JD Vance és Tim Walz, vagyis Donald Trump és Kamala Harris alelnökjelöltje is elfogadta, hogy a CBS rendezze meg az alelnöki vitát (noha egyébként a szintén független ABC-vel Trumpéknak már igen rossz tapasztalatuk volt az elnökjelölti vita kapcsán).
Ezt is ajánljuk a témában
Szakértők mutatták be, mennyire egyértelmű volt, hogy Harrisnek szurkolnak az ABC vitát levezénylő újságírói.
A vita eredményeiről, összefoglalójáról korábban már írtunk; most arra voltunk kíváncsiak, hogyan látták mindezt a CBS nézői.
Ezt is ajánljuk a témában
New Yorkban csapott össze Tim Walz minnesotai demokrata kormányzóval J. D. Vance.
Ugyanis a televízió a vitát közvetlenül megelőzően, illetve rögtön a vita után felmérést készített a(z alkalmi) közönségéről (pontosabban abból mintegy 1600 emberről, akik azt mondták, valószínűleg elmennek majd szavazni), ezáltal azt is mérni tudták, hogyan változott az emberek véleménye a két alelnök-jelöltről.
Bár a felmérés közlése elején azzal magyarázták az egyenlőtlenségeket, hogy valószínűleg „a demokraták jobban rajongtak Walzért a vita előtt, mint a republikánusok Vance-ért”, a magyarázat ennél feltehetőleg sokkal egyszerűbb: a demokrata irányultságú televízió alapközönsége is eleve demokrata irányba tolódhatott, a vita által idekanyarodó republikánus nézőktől függetlenül.
Erről az is árulkodik, hogy a vitát megelőzően Walzot 52 százalék tartotta támogathatónak, míg Vance-et csak 40 százalék; míg az elutasítottsága Walznak 41 százalék volt, Vance-nek meg 54,
(a maradék azt mondta: nem ismeri eléggé az adott jelöltet), vagyis az arányok viszonylag egyértelműek voltak.
Ugyanez egyértelműen kijött az egyes ügyek tárgyalásánál. Amikor azt kérdezte a CBS a közönségétől, hogy ki beszélt hitelesebben az egyes témákról, két dolog rajzolódott ki:
Walzot hozta ki jobbnak a közönségszavazás 62-38 arányban az abortusz, 59-41 arányban az egészségügy kapcsán, míg Vance 51-49-re „nyerte” a gazdasági, 52-48-ra a bevándorlási témákat szerintük. A közel-keleti konfliktusoknál 50-50 volt az arány, talán az billentette ide, hogy Walznak a vita elején egy Biden-i fordulattal sikerült összekevernie Izraelt és Iránt.
Az a cseppet tendenciózus toposz is előkerült a felmérésben, hogy a republikánusok csak kritizálni tudnak – és le is csapta a feladott labdát a közönség, a többségük (54 százalék) szerint míg Walz a saját álláspontját mutatta be inkább, mintsem a másikét bírálta, Vance ellenben inkább csak kritizált a többség (55 százalék) szerint – ebben benne lehetett az is, hogy Vance sikeresen mutatott rá a vita során, amikor Walz a demokrata ígéreteket sorolta, hogy
egyébként négy éve ők kormányoznak, miért is nem léptek akkor ezekben az ügyekben?
A meglepő azonban nem is ez. Hanem hogy a demokrata nézői túlsúly ellenére úgy tűnik, Vance volt a meggyőzőbb, ő nyert többet az egész vitán.
Egyrészt a nyilvánvaló aránytalanságok ellenére a közönség a kérdésre, hogy ki nyerte a vitát, mindössze egy százalékban adott többet Walznak mint Vance-nek: 42 százalék a 41-el szemben. A maradék szerint a vita „döntetlenre” végződött.
Ráadásul, mivel a CBS mérte az egyes választói attitűdök változását a vita előtthöz képest, az is kiderült, hogy ebben bizony Trump alelnökjelöltje teljesített jobban.
Míg a vita előtt 40 százalék tartotta támogathatónak Vance-et, a vita után az arányuk 49 százalékra nőtt, vagyis 9 százalékkal; ezzel párhuzamosan az őt elfogadhatatlannak tartó 54 százalék 47-re olvadt, vagyis 7 százalékkal.
Ennél valamivel rosszabb számok jöttek ki Harris jelöltje esetében: a Walzot támogathatónak gondolók aránya 52-ről 60 százalékra nőtt, vagyis 8 százalékkal, az őt elfogadhatatlannak vélők aránya 41-ről 35 százalékra csökkent, vagyis 6 százalékponttal.
Persze jó kérdés, mennyiben befolyásolja egy alelnökjelölti vita a választás végkimenetelét, illetve, hogy lesz-e végül még egy Trump-Harris vita, vagy utóbbiról véglegesen le lehet tenni, de ettől függetlenül
ezt a csatát a jelek szerint a republikánusok nyerték.
Elnöksége során először Donald Trump fegyvereket küldött Ukrajnába.
Több civil szervezet támogatta olyan ügyészek kampányait, akik enyhe büntetést kérnek súlyos bűncselekményekre. Ők most Trump célkeresztjébe kerülhetnek.
A britek kiterítik a vörös szőnyeget az amerikai elnöknek. Keir Stamer tanácsadói ugyanis abban bíznak, hogy Károly király tud úgy hatni az elnökre, ahogy az európai politikusok nem.
Több republikánusnak már viszket a keze, hogy odacsaphassanak Oroszországnak.
Az amerikai elnök szerint nélküle nem jöhet létre a személyes tárgyalás.
Az ukrán elnök egyenesen Donald Trumptól kért segítséget.
A vámok kivetése mellett zsidó tisztviselők is listára kerülhetnek.
Elnöksége során először Donald Trump fegyvereket küldött Ukrajnába.
Kapcsolódó cikkek a Amerikai elnökválasztás 2024 aktában.
A független-objektív Politico szerint „megbocsátható”, hogy így mentheti ki egy „republikánus koncepciós perből” az adócsaló és drogfüggőként fegyvert vásárló Hunter Bident. Ám van egy kis bökkenő.
Zuckerberg korábban mindent bevallott, ugyanis úgy cenzúráztak, ahogy a demokraták kérték.
Az ügyet a hivatalban lévő elnökök elleni vádemelést tiltó szabályok miatt zárták le, de Trump második ciklusa után újranyithatják.
