Ugyanis a televízió a vitát közvetlenül megelőzően, illetve rögtön a vita után felmérést készített a(z alkalmi) közönségéről (pontosabban abból mintegy 1600 emberről, akik azt mondták, valószínűleg elmennek majd szavazni), ezáltal azt is mérni tudták, hogyan változott az emberek véleménye a két alelnök-jelöltről.
Bár a felmérés közlése elején azzal magyarázták az egyenlőtlenségeket, hogy valószínűleg „a demokraták jobban rajongtak Walzért a vita előtt, mint a republikánusok Vance-ért”, a magyarázat ennél feltehetőleg sokkal egyszerűbb: a demokrata irányultságú televízió alapközönsége is eleve demokrata irányba tolódhatott, a vita által idekanyarodó republikánus nézőktől függetlenül.
Erről az is árulkodik, hogy a vitát megelőzően Walzot 52 százalék tartotta támogathatónak, míg Vance-et csak 40 százalék; míg az elutasítottsága Walznak 41 százalék volt, Vance-nek meg 54,
(a maradék azt mondta: nem ismeri eléggé az adott jelöltet), vagyis az arányok viszonylag egyértelműek voltak.
Ugyanez egyértelműen kijött az egyes ügyek tárgyalásánál. Amikor azt kérdezte a CBS a közönségétől, hogy ki beszélt hitelesebben az egyes témákról, két dolog rajzolódott ki:
- az erős elfogultság szimbolikussá vált ügyekben (abortusz, egészségügy)
- és az elégedetlenség a demokrata kormányzattal szemben a gyakorlatibb dolgokban (gazdaság, bevándorlás).
Walzot hozta ki jobbnak a közönségszavazás 62-38 arányban az abortusz, 59-41 arányban az egészségügy kapcsán, míg Vance 51-49-re „nyerte” a gazdasági, 52-48-ra a bevándorlási témákat szerintük. A közel-keleti konfliktusoknál 50-50 volt az arány, talán az billentette ide, hogy Walznak a vita elején egy Biden-i fordulattal sikerült összekevernie Izraelt és Iránt.
Az a cseppet tendenciózus toposz is előkerült a felmérésben, hogy a republikánusok csak kritizálni tudnak – és le is csapta a feladott labdát a közönség, a többségük (54 százalék) szerint míg Walz a saját álláspontját mutatta be inkább, mintsem a másikét bírálta, Vance ellenben inkább csak kritizált a többség (55 százalék) szerint – ebben benne lehetett az is, hogy Vance sikeresen mutatott rá a vita során, amikor Walz a demokrata ígéreteket sorolta, hogy
egyébként négy éve ők kormányoznak, miért is nem léptek akkor ezekben az ügyekben?
A meglepő azonban nem is ez. Hanem hogy a demokrata nézői túlsúly ellenére úgy tűnik, Vance volt a meggyőzőbb, ő nyert többet az egész vitán.
Egyrészt a nyilvánvaló aránytalanságok ellenére a közönség a kérdésre, hogy ki nyerte a vitát, mindössze egy százalékban adott többet Walznak mint Vance-nek: 42 százalék a 41-el szemben. A maradék szerint a vita „döntetlenre” végződött.
Ráadásul, mivel a CBS mérte az egyes választói attitűdök változását a vita előtthöz képest, az is kiderült, hogy ebben bizony Trump alelnökjelöltje teljesített jobban.
Míg a vita előtt 40 százalék tartotta támogathatónak Vance-et, a vita után az arányuk 49 százalékra nőtt, vagyis 9 százalékkal; ezzel párhuzamosan az őt elfogadhatatlannak tartó 54 százalék 47-re olvadt, vagyis 7 százalékkal.