A tárgyalás olyan irányt vett, ahova Magyarország 2015 óta szeretne eljutni, hogy védjük meg a külső határokat, toloncoljuk vissza a származási vagy tranzitországba azokat, akiknek nincs joguk az Európai Unió területén tartózkodni, és működjünk együtt a harmadik országokkal azért, hogy azok a migránsok, akiknek erre nincs joguk, ne is jussanak el idáig.
A politikai egyetértés kihathat az Európai Unió Bíróságának az ügyére is, hiszen 200 millió, plusz napi egymillió euróra megbüntettek bennünket? – tette fel a kérdést a műsorvezető. „Nagyon szeretnénk, hogy kihasson, ez alapvetően hitelességi kérdés” – válaszolta a miniszter, s hozzátette, ezt a politikai kommunikációt akkor lehet komolyan venni, ha miközben valakik szeretnének eljutni valahova, akkor nem büntetik meg azt, jelesül Magyarországot, aki már eljutott oda.
Ezért kezdeményezni fogják a bizottságnál, hogy a bírságkalkulációt függessze fel,
legalábbis addig, amíg az új jogalkotás az Európai Unióban le nem zárul. A miniszter kijelentette, az Európai Bizottság részéről van elmozdulás, Ursula von der Leyen már olyan szavakat használt a legutóbbi levelében, amilyeneket korábban nem (illegális és nem szabálytalan migrációról írt), és előír visszatérési hotspotokat az unión kívül, amelyek a magyar követelések irányában mutatnak.
Egyébként az Európai Bizottságnak vannak eszközei, hogy behajtsa rajtunk a 200 millió eurós bírságot, a nekünk járó kifizetésekből ugyanis le tudja vonni. De Magyarország egyeztetéseket kezdeményez a Bizottsággal, ha ugyanis olyan jogalkotási javaslatai vannak, amelyek egyeznek a magyar állásponttal, akkor politikai és jogi értelemben összeegyeztethető-e, hogy az ezt megvalósító tagállammal szemben szankciókat alkalmaznak. „Szerintem nem” – fogalmazott határozottan Bóka János.