Így nyert a baloldal Franciaországban
Macron és a baloldal kiütötték Le Penéket a hatalom kapujából. De kérdéses, hogyan lesz kormányozható Franciaország az új, háromosztatú Nemzetgyűléssel.
Ragyogó recept: Michel Barnier egyszerre akar adót növelni és költségeket csökkenteni.
Nyitókép: Andrea Savorani Neri / NurPhoto / NurPhoto via AFP
***
Franciaországban aztán volt minden az elmúlt szűk fél évben. Egyrészt Emmanuel Macron és pártja brutálisan leszerepelt az EP-választásokon, mire húzott egy váratlant, és előrehozott választásokat írt ki abban a reményben, hogy így megelőzi azt, hogy a Nemzeti Tömörülés és más rivális pártok a Nemzetgyűlésben is beváltsák előnyüket. A taktikázás bejött, azonban Macron pártja kisebbségbe szorult, csak így éppen nem Le Penék, hanem az egyesült baloldal adja a legnagyobb frakciót.
Ezt is ajánljuk a témában
Macron és a baloldal kiütötték Le Penéket a hatalom kapujából. De kérdéses, hogyan lesz kormányozható Franciaország az új, háromosztatú Nemzetgyűléssel.
Aztán egy darabig ment a vacillálás, hogy ki is legyen a miniszterelnöke ennek az egésznek, mígnem a választás végül Michel Barnier volt uniós biztosra esett.
Aki nem is habozott meghirdetni a programját: keddi parlamenti beiktatási beszédében azt mondta, hogy
Franciaország költségvetési hiányának csökkentése érdekében.
„Az a célunk, hogy a hiányt a GDP 5%-ára csökkentsük 2025-ben, hogy 2029-ben sikerüljön 3 százalék alá kerülnünk”
– mondta Barnier.
Emlékeztetett: a 3200 milliárd eurót meghaladó államadósság több, mint Franciaország éves GDP-jének a 110 százaléka, ez pedig „igazi Damoklész kardjaként lóg Franciaország és minden francia feje fölött”.
Ugyanis „az adósság törlesztése a második legnagyobb tétel a kormányzati kiadásokban az oktatás után”, ezért feltette a kérdést:
„Elfogadható, hogy többet költsünk kamatfizetésre, mint védekezésre vagy kutatásra? A válaszom: nem.”
A 73 éves Barnier elmondta, hogy a francia kormány a 2025-re tervezett hiánycsökkentés „kétharmadát” a kiadások csökkentésével fogja megoldani.
Barnier kiemelte, hogy a közkiadások az ország GDP-jének 57%-át teszik ki, szemben az Európa többi részének 49%-os átlagával. A kormány azonban „különös figyelmet fordítana a legkiszolgáltatottabb emberekre, akik számára létfontosságúak az egészségügyi és oktatási szolgáltatások”.
Az új kormányfő elismerte: Franciaországban már „a világ egyik legmagasabb adókulcsát rója ki”, ugyanakkor „időben korlátozott erőfeszítésekre van szükség”, és arra is megkérné az úgymond nagy profitot termelő nagy cégeket, hogy – természetesen versenyképességük megtartásával – járuljanak hozzá ehhez a lépéshez.
Egy kis hangulatjavításként 2, azaz két százalékkal megemelték a minimálbért is.
Láthatóan Barnier lett kiszemelve arra is, hogy a kormány rendpárti arca legyen, ugyanis beszédében elismerte, hogy Franciaország már nem rendelkezik „kielégítő mértékű ellenőrzéssel” migrációs politikája felett, így „már nem teljesítjük kielégítő módon integrációs céljainkat”. S hogy mit ígért? Könyörtelenséget az embercsempészekkel szemben. Mindehhez persze a baloldalnak is lesz egy-két szava, volt is már – például egy tüntetéssorozat Franciaország-szerte már eleve Barnier személye miatt.
Ezt is ajánljuk a témában
A tiltakozók szerint Macron elnök a választói akarat figyelembe vétele nélkül egy centrista politikust nevezett ki a kormány élére, miközben a választásokat a baloldal nyerte.