Újabb hatalmas izraeli légicsapás érte Bejrútot (VIDEÓ)
A belvárost ért támadásban legkevesebb 18-an életüket vesztették.
Demográfiai bomba Izraelben az egyre növekedő arab lakosság, miközben a zsidó államban a vallásos réteg nő a leggyorsabban.
Nyitókép: JOHN WESSELS / AFP
Mikor a modern Izrael állama 1948-ban megalakult a szomszédos országok azonnal lerohanták, azonban a világ meglepetésére megnyerte a háborút. Már akkor is sokan azt állították, hogy az arab tengerben fenntarthatatlan lesz az ország, ennek ellenére a zsidó állam a Közel-Kelet egyik legfontosabb katonai-gazdasági hatalma lett. A kihívás azonban nem változott – olvasható a portfolio.hu cikkében, amely demográfiai szempontból vizsgálja meg az izraeli-arab konfliktust.
Az ország a létrejötte pillanatában alig több mint egymilliós lakosságú volt, ma pedig megközelíti a 10 milliót.
A zsidó állam lakossága az alapítása óta folyamatosan nőtt, köszönhetően a magas születési számoknak, valamint a zsidó bevándorlók tömegének. Izrael lakossága egyáltalán nem homogén, számos nép él Jeruzsálem felügyelete alatt. A legnagyobb ezek közül a zsidó népesség, ők adják a lakosság körülbelül 73 százalékát, tehát több mint 7 millió főt. Ezen felül élnek még a területen arabok is, valamivel több mint kétmillióan (21 százalék).
A közel 6 százalékot kitevő, félmillió feletti lakosságot apai ágon zsidó felmenőkkel bíró, de törvény szerint már nem zsidó lakosság teszi ki (csak az számít zsidónak vallási szempontból, aki anyai ágon is zsidó).
A cikk leírja: Jeruzsálem kiemelkedő figyelmet fordít a népesedés kérdésére, nemzetbiztonsági ügynek tekinti. Az országban egzisztenciális félelmet kelt, hogy az arabok egyszerűen túlnőnek a helyi zsidóság létszámán.
A félelmek alapját az is adja, hogy az elmúlt évtizedben a zsidóság „csak” 18 százalékos emelkedést ért el, szemben az arabok 25 százalékával.
Izraelben folytatódik az alijázás támogatása, vagyis szeretnék elérni, hogy a nemzetközi zsidóság továbbra is igyekezzen áttelepülni Izraelbe. De a diaszpóra zsidóságának jelentős része az Egyesült Államokban él, ahonnan alacsony az eltelepülők száma.
Az országban erős szociális hálót építettek ki, amely a várandós anyák számára fedezi a felmerülő egészségügyi kiadásokat. A szülés után hosszú fizetett szülési szabadság jár, valamint az állam egyszeri támogatást is eljuttat a szülőknek. A családokat a későbbiekben is számos támogatás illeti meg, elsősorban adókedvezmények formájában.
Izraelben a szekuláris, „világi” zsidók körében az átlag házaspár is több mint két gyermeket vállal.
A Portfólió cikke szerint a trendek nem kedvezőek Jeruzsálem számára, az előrejelzések azt mutatják, hogy 2050-re a Jordán és a Földközi-tenger közötti területen többségbe kerülhetnek az arabok (egyes kutatások szerint ez már jelenleg is kijelenthető, az eltéréseket a palesztinok pontos számára vonatkozó eltérő becslések okozzák).
A lakosságszám viszont minden előrejelzés szerint tovább fog növekedni, az évszázad közepére majdnem 13 millióan élhetnek majd Izraelben.
Az is kihívást jelent, hogy Izraelben egyáltalán nem egyenlően oszlik meg a magas születési arányszám, különösen az ultraortodox (haredi) zsidóság létszáma emelkedhet meg: az Izrael Demokrácia Intézet (IDI) 2023-as jelentése szerint ők adják Izrael teljes lakosságának 18,6 százalékát, miközben az iskoláskorú gyerekek körében már 25 százalékos az arányuk. Az előrejelzések szerint a század közepére akár az egyharmados arányt is elérhetik. Az izraeli társadalom a szekuláris és vallásos lakosság mentén is egyre jobban szétválik, és ez már most számtalan konfliktust okoz.
Ezt is ajánljuk a témában
A belvárost ért támadásban legkevesebb 18-an életüket vesztették.