Európát hibáztatják a világméretű szegénységért a friss Nobel-díjasok

2024. október 16. 09:28

A kritikusok szerint ez a díj ismét politikai döntés eredménye, nem a tudományos eredmények elismerése.

2024. október 16. 09:28
null

Nyitókép forrása: A Firstpost Youtube-oldala

Egyre több kritikus véli úgy, hogy a tudományos érdemek helyett sokkan nagyobb súllyal vetik latba a politikai szempontokat a közgazdasági Nobel-díj odaítélésében. Ezt a tendenciát erősítheti a svéd bizottság legutóbbi döntése is, ugyanis három olyan amerikai közgazdásznak adta a díjat, akik arra a következtetésre jutottak, hogy az ötszáz évvel ezelőtti gyarmatosítás máig hatóan befolyásolja a szegénységet – írta meg a The European Conservative.

A bizottság indoklása szerint a világ népességének legszegényebb fele a globális jövedelem alig egytizedét keresi és az összvagyon mindössze kettő százalékát birtokolja, ez pedig megalapozza a díjazottak azon megállapítását, hogy ezért Európa a felelős.

A díjazott közgazdászok, Daron Acemoglu, Simon Johnson és James A. Robinson, kutatásaikban ugyanis ezt a világban tapasztalható egyenlőtlenséget a gyarmatosítás örökségével magyarázzák.

A folyóirat szerint sokan úgy látják, hogy nem azért kapták meg a díjat, mert tudományos szempontból kiemelkedőt alkottak, hanem mert magyarázatot adnak az egyik legismertebb baloldali toposzra, a világban tapasztalható „jövedelmi egyenlőtlenségre”. A kritikusok szerint ez a díj ismét politikai döntés eredménye, nem a tudományos eredmények elismerése. A díj bizottságának négy tagja ugyanakkor védelmébe vette döntésüket, részletes indoklással alátámasztva választásukat.

Tavaly például Claudia Goldin kapta meg a díjat, akit egyesek azzal vádoltak, hogy a „marxista feminizmust” népszerűsítette a közgazdaságtan nevében. Ezt megelőzően pedig Ben Bernanke, a Federal Reserve korábbi elnöke kapta meg a kitüntetést, akinek döntései sokak szerint hozzájárultak a rekordmagas inflációhoz az Egyesült Államokban.

Bár a három közgazdász munkája tiszteletreméltó, módszertanuk több ponton is hibásnak tűnik az EC szerint. A kritikusok szerint ugyanis nem veszik figyelembe a gyarmatosító országok különböző intézményi hagyományait, és nem elemzik az intézményeken kívüli tényezőket sem, mint például az Egyesült Államok gazdasági sikereit. 

A kutatások középpontjában a gyarmatosítás áll, miközben Európa saját intézményi fejlődése alig kap figyelmet.

A Nobel-díj bizottság továbbra is a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentésére összpontosít, amely célkitűzés mögött egyesek szerint Jakob Svensson, a bizottság elnöke áll. Svensson karrierjét a szegény országok tanulmányozásának szentelte, különös figyelmet fordítva Ugandára, és ezt a személyes erkölcsi álláspontot sokan vitatják a díj objektivitását illetően. A folyóirat szerint összességében a közgazdasági Nobel-díj „politikai beszennyeződése” egyre inkább aggasztó, ugyanis a díj odaítélésének politikai motiváltsága hosszútávon veszélyezteti a Nobel-díjak – különösen a természettudományok – hitelességét is. 

Összesen 100 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
krisz09
2024. október 16. 12:33
Mégis mi folyik itt a tudomány terén is?! Már a tudománnyal is az európai ember ellen akarják fordítani, hergelni a fél világot?! Gyarmatosítás, azaz a fejlettebb területet szerzett a fejletlenebbtől, ez evolúció! Hibáztatjuk az evolúciót?! Akkor minden nép, amelyik valaha bármilyen háborút megnyert, azonnal kérjen bocsánatot és adja vissza a területet, a kincseket, amiket szerzett?! Meddig menjünk vissza, az ókorig, vagy az ősi törzsekig?! Ez már tényleg abszurd, és tudósok adják ehhez a nevüket... Ki fizeti ezeket a díjakat, ki rendelte meg ezeket a munkákat???
kailniris
2024. október 16. 11:28
Az benne van a tanulmányban, hogy a bangladesi targoncás miért a 10%-át keresi egy német targoncásnak?
2024. október 16. 10:50 Szerkesztve
Nagy Sándor, a törökök, a kínaiak, a perzsák, az egyiptomiak, a rómaiak, a szovjetek, igazából a II világháborúban a szövetségesek is meghódították az akkor ismert fél világot.... Rövidebb, hosszabb ideig, ilyen - olyan hatással az ott élőkre.... Igen, ebből biztosan sok, örökbecsű közgazdaságtani tézis származik.... Hát tán csak az az egy, hogy talán jobb mindig a hódítónak lenni... Jaj nem, inkább pontosítok, a hódítók mögött állni, finanszírozni és a vége előtt a haszonnal lelépni....
Dixtroy
2024. október 16. 10:33
Felfedeztétek, hogy franciaország még mindig a volt gyarmatai vérét szívja? Ügyesek vagytok.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!