A kritikusok szerint ez a díj ismét politikai döntés eredménye, nem a tudományos eredmények elismerése.
Nyitókép forrása: A Firstpost Youtube-oldala
Egyre több kritikus véli úgy, hogy a tudományos érdemek helyett sokkan nagyobb súllyal vetik latba a politikai szempontokat a közgazdasági Nobel-díj odaítélésében. Ezt a tendenciát erősítheti a svéd bizottság legutóbbi döntése is, ugyanis három olyan amerikai közgazdásznak adta a díjat, akik arra a következtetésre jutottak, hogy az ötszáz évvel ezelőtti gyarmatosítás máig hatóan befolyásolja a szegénységet – írta meg a The European Conservative.
A bizottság indoklása szerint a világ népességének legszegényebb fele a globális jövedelem alig egytizedét keresi és az összvagyon mindössze kettő százalékát birtokolja, ez pedig megalapozza a díjazottak azon megállapítását, hogy ezért Európa a felelős.
A díjazott közgazdászok, Daron Acemoglu, Simon Johnson és James A. Robinson, kutatásaikban ugyanis ezt a világban tapasztalható egyenlőtlenséget a gyarmatosítás örökségével magyarázzák.
A folyóirat szerint sokan úgy látják, hogy nem azért kapták meg a díjat, mert tudományos szempontból kiemelkedőt alkottak, hanem mert magyarázatot adnak az egyik legismertebb baloldali toposzra, a világban tapasztalható „jövedelmi egyenlőtlenségre”. A kritikusok szerint ez a díj ismét politikai döntés eredménye, nem a tudományos eredmények elismerése. A díj bizottságának négy tagja ugyanakkor védelmébe vette döntésüket, részletes indoklással alátámasztva választásukat.
Tavaly például Claudia Goldin kapta meg a díjat, akit egyesek azzal vádoltak, hogy a „marxista feminizmust” népszerűsítette a közgazdaságtan nevében. Ezt megelőzően pedig Ben Bernanke, a Federal Reserve korábbi elnöke kapta meg a kitüntetést, akinek döntései sokak szerint hozzájárultak a rekordmagas inflációhoz az Egyesült Államokban.
Bár a három közgazdász munkája tiszteletreméltó, módszertanuk több ponton is hibásnak tűnik az EC szerint. A kritikusok szerint ugyanis nem veszik figyelembe a gyarmatosító országok különböző intézményi hagyományait, és nem elemzik az intézményeken kívüli tényezőket sem, mint például az Egyesült Államok gazdasági sikereit.
A kutatások középpontjában a gyarmatosítás áll, miközben Európa saját intézményi fejlődése alig kap figyelmet.
A Nobel-díj bizottság továbbra is a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentésére összpontosít, amely célkitűzés mögött egyesek szerint Jakob Svensson, a bizottság elnöke áll. Svensson karrierjét a szegény országok tanulmányozásának szentelte, különös figyelmet fordítva Ugandára, és ezt a személyes erkölcsi álláspontot sokan vitatják a díj objektivitását illetően. A folyóirat szerint összességében a közgazdasági Nobel-díj „politikai beszennyeződése” egyre inkább aggasztó, ugyanis a díj odaítélésének politikai motiváltsága hosszútávon veszélyezteti a Nobel-díjak – különösen a természettudományok – hitelességét is.
Orbán Viktor és Donald Trump találkozója a Mar-a-Lagóban baráti kapcsolatot és közös békepolitikai célokat jelez, miközben gazdasági együttműködési lehetőségeket is megnyitott.
Friedrich Merz is előállt javaslatával.
Az új szíriai vezetés, amelyet a Hayat Tahrir al-Sham egykori dzsihadista csoport vezet, aggodalomra ad okot Európában.
A Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára szerint a kormányzati stabilitás az egyik előnyünk.
Ha polgárháború lesz, migrációs válság is lesz: ismét milliók indulhatnak el Európa felé. Mi történik Szíriában?
Egyikük megszúrta a feleségét és az anyósát, másikuk egy vitapartnerét próbálta megölni.
Egy felhasználó azt írta, „most már tényleg valakinek át kéne nézni miket posztol, mert ez a szavahihetősége kárára megy”.
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
