A brit szakértők attól félnek, hogy az atomenergia kiesésével az Egyesült Királyság túlságosan függőségbe kerül a francia energiaexporttól.
Nyitókép: Boris Johnson brit miniszterelnök látogatása a Sizewell B atomreaktornál 2022. szeptember elsején / fotó: CHRIS RADBURN / POOL / AFP
Az első atomerőművet az 1950-es években helyezték üzembe, négy évtizeddel később, az 1990-es években a brit áramszükséglet negyedét az atomenergia biztosította, mára azonban a szektor túl van a csúcson, 2028-ra már csak egy atomerőműve marad a szigetországnak,
a brit energiamixben az atom csupán 15 százalékos részesedéssel bír
– írja elemzésében a Politico.
Az európai lap emlékeztet: az energiabiztonság és a tiszta energia kettős követelménye miatt a brit energiamix stabil része az atomenergia, de a munkáspárti kormány választási ígéreteivel szemben a tettek azt mutatják, hogy a brit baloldal elengedte a szektort, pedig a kiesés komoly energia-utánpótlási problémákat okozhat. Az atomenergia mostoha gyermek lett, és a pártpolitika játékszere: a konzervatív és a munkáspárti kormányok évtizedek óta egymásra mutogatnak a szektor elhanyagolása miatt felelősség ügyében, miközben a költséges technológiai újításokat egyikük sem lépte meg.
És van még egy probléma:
a jelenleg még működő öt brit atomerőmű többségi tulajdonosa egy francia vállalat, az EDF.
Külföldi tulajdonlás, ráadásul négy ezek közül kifutotta működési idejét, biztonsági okokból 2028-ig lekapcsolják őket. A durhami Hartlepool, a Lancashire-i Heysham 1 és Heysham 2, valamint az East Lothian-ban fekvő Torness lehúzza rövidesen a rolót. Marad tehát egy: a suffolki Sizewell B erőmű, de ha 2029-ben a karbantartási munkálatok eredményeképpen a hatóságok úgy döntenek, hogy biztonsági okok miatt azt is ki kell vonni a forgalomból, akkor
az Egyesült Királyság a 2030-as évekre újra atomenergia-mentes országgá válik.
Az EDF ugyan elkezdett építeni egy új nukleáris reaktort Somersetben, de a Hinkley Point C projekt hat éves csúszásban van és költségei folyamatosan emelkednek – a francia cég a brit költségvetésből kér támogatást, de nem kap. Egyes elemzők pedig felhívják a figyelmet, hogy a londoni kabinet nem szeretné, ha a brit atomszektor teljesen a franciák kezébe kerülne, ugyanakkor nagyon problémásnak érzik, hogy ugyanez
a kormány nem veszi kézbe, és nem finanszírozza ezt a stratégiai üzletágat.
Az elmúlt évtizedek brit kormányai az olcsó gáz és a frissen felfedezett északi-tengeri olaj miatt elhanyagolták az atomenergiát, az erőműveket privatizálták, és ezt azzal indokolták, hogy a magántőke beáramlása a modernizáció garanciája, de ez nem egészen így történt.
Ezt is ajánljuk a témában
Milyen érvek szólnak az atomenergia mellett, és mik ellene? Miért szereli le reaktorait Németország, és miért építi azokat Franciaország? Hogyan áll a magyar energiabiztonság, és ebben mi a szerepe Paks 1-nek és Paks 2-nek? A Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatóját kérdeztünk podcast-műsorunkban.
--
A megbeszélés fő témája Washington Ukrajnára vonatkozó békejavaslatának megvitatása lesz.
A diplomata megemlékezett arról, hogy 176 éve, 1849 november 20-án adták át a Lánchidat, mely számára nem csak egy híd, hanem „a két ország közötti kapcsolat szimbóluma is”.
Megreformálják a vendégmunkásokra vonatkozó szabályokat.
A leghevesebb kardcsörtető britek is megtalálták, mi a legégetőbb gondjuk akkor, ha az orosz medvével akarnak kikezdeni: a nőgyűlölet a hadseregen belül.
Van-e visszaút a katasztrofális döntésekből? Boris Kálnoky írása.
A britek célja az volt, hogy az Egyesült Királyság álláspontja közvetlenül jusson el az oroszokhoz.
A tervezet szerint a NÉBIH tartaná nyilván az állatokat, a NAV pedig a behajtást végezné.
Ha eladod a lakásodat, az árnak akár közel 40 százalékát is elvenné az állam. Ezt tartalmazza legalábbis az Index által megszerzett állítólagos Tisza-csomag. Ez olyan, mintha a 75 négyzetméteres otthonodból 30-at egyszerűen einstandolnának. Ez már nem adópolitika, hanem a kommunista rendszer visszatérése.
