Aki Manfred Weberrel lép szövetségre, attól nem sok jót várhat a szuverén Magyarország

(Nyitókép: Magyar Nemzet/Teknős Miklós)

Magyar Péter nem unatkozik.

konditeremben videóztatja magát gyúrás közben, párt keres a Facebookon vagy épp tüntetést hirdet, ahol százezer főnek néz háromezer érdeklődőt.

Virtigli influenszer, morális hiányosságokkal, ám ez a „teljesítmény” arra épp elegendő, hogy víz alatt tartsa a 2022-es összefogás ellenzéki pártjait,

Minapi Magyar Narancs-interjújában el is árulta, ő maga tanácsolta Ursula von der Leyennek és Manfred Webernek, hogy „beszéljenek közvetlenül a magyar emberekhez”, és örül annak, hogy ezt meg is tették. Szerintünk ez inkább volt kellemetlen szereptévesztés az érintettek részéről, de hát nem vagyunk egyformák. Sőt.

Magyar Péter Official The Man eközben továbbra sem árul el érdemben semmit arról, pontosan milyen kormányzást is képzel el a jelenlegi helyett, azon túl, hogy minden is jobb lesz, ha ő, no meg

Rajtuk, illetve a Webernek mindenben igazat adó Tarr Zoltánon és a rezsicsökkentés ellen szavazó Gerzsenyi Gabriella EP-képviselőkön kívül mást nem is nagyon ismerünk a Tisza Párt részéről.

ami a kormánnyal korábban is elégedetlen szavazókat szólítja meg. Akik amúgy a felmérések szerint annyira nem szívelik a telefonlopás és az aggályos diákhiteles szerződések miatt is magyarázkodni kényszerülő balos messiást, de egyelőre ez a körülmény túlzottan nem izgatja őket. Más kérdés, ha éles választási helyzet lesz, mivé változik a most még tét nélküli kétely.

Magyar Péter egyelőre a Fővárosi Közgyűlésben is elodázza, hogy bármiért felelősséget vállaljon, egyértelmű döntéseket hozzon, noha a rövid pórázon tartott Tisza-frakció tíz főt számlál a széttagolt testületben. A jelek – és Karácsony Gergely – szerint Vitézy Dávidot ugyan maga mellé állította, de sokkal többet arról sem tudunk, milyen Budapestet képzel el a politikai formációja.

Ugyanakkor a Tisza-vezérnek valahol éppen ez is az elemi érdeke, mármint az egyértelmű válaszok és állásfoglalások kikerülése. Lazán bemondja egy interjúban, hogy nem számolná fel a magyar határvédelmet, mégis állva tapsolja az Európai Bizottság erről egészen mást gondoló elnökét.

Igaz, a Néppárt egyik illetékese korábban a Politicónak elkotyogta, ezt elnézik Magyarnak, mondván, biztos belpolitikai érdekből mond ilyeneket, amúgy velük fúj egy követ.

Volt ő már ugyebár virtigli liberális a Spinoza házban, de elárulta azt is, egy icipici szuverenitásról lemondana még az EU javára.

Kulcskérdéshez érkeztünk. Hiába hablatyolnak, a Tisza Párt brüsszeli és strasbourgi mozgása ugyanis épp azokban a sorskérdésekben mehet szembe gyökeresen és önleleplező módon a magyarok nagyobb részével,

Ha Magyar Péterék kvázi feloldódnak a Magyarországot csuklóztató és igaztalanul büntető brüsszeli felvilágban, vagyis még inkább egyértelművé válik, hogy tényleg egy követ fújnak a kinti elittel, az elhozhatja az igazság pillanatát számukra. Nevezetesen azt, hogy a Tisza nem más, mint a magyar jobboldal külföldi ellenlábasainak sokadik projektje az Orbán-kormány megbuktatására, akármilyen áron. 

Ne feledjük, Manfred Weber nemrég még így nyilatkozott hazánkkal kapcsolatban: „Engedjék meg, hogy mindenkit emlékeztessek, hogy a hetes cikkes jelentés elfogadásával az ország ellen szavaztam. Nem a Fidesz ellen, nem Orbán Viktor ellen. Az egész ország ellen.”

Ha a Tisza Párt desszantos mivolta még egyértelműbb lesz itthon, az jócskán csökkenti az esélyeit, hiszen a magyarok nem honorálják az efféle magatartást – elég csak a Momentum és a DK hasonló próbálkozásaira gondolni.

Mindezt tetézik, illetve kiegészítik a trónkövetelő pártelnök egyéb botrányai, vállalhatatlan személyisége és összeférhetetlensége. Az már csak hab a tortán, hogy a testvére csatornáján

ami szintén ismerős az úgynevezett óbaloldal holdudvara felől. Vakvágány a javából!

Hogy ez mire lesz mégis elég nekik, legkésőbb 2026-ban kiderül, ám ha ez a projekt is befullad, megint nagy lesz a sírás-rívás az Orbán-ellenesek táborában. A szellemi munka ugyanis újfent elmaradt, helyette itt van nekünk egy önimádó influenszer a „független” sajtó és a közösségi média által pajzsra emelve, továbbá néhány színész meg kételyek sora a valós szándékokat illetően.

A rajongók pedig talán ráunnak majd a banánra is – és marad megint a narancs.

***