Amerikai sztárparádén vett részt Orbán Balázs: igazi diplomáciai nagyüzem volt (VIDEÓ)
A miniszterelnök politikai igazgatója találkozott Donald Trumppal, Robert F. Kennedyvel, Tucker Carlsonnal és Jordan B. Petersonnal szintúgy.
Ha ő nem volt hős, akkor ki hős egyáltalán?
(Nyitókép forrása: Wikipedia)
Talán nincs még egy történelmi esemény, amelyről olyan sok könyv íródott, és amellyel annyi történész foglalkozott, mint a második világháború. Ezen belül is számtalan életrajzot írtak Sir Winston Churchillről.
Churchill az Egyesült Királyság hőse, aki szembeszállt Hitlerrel, és aki már akkor látta, milyen irányban halad a náci Németország, amikor az egész világ becsukta a szemét. Az utóbbi években a brit baloldalon divatossá vált befeketíteni az alakját. Erről a jelenségről Douglas Murray brit szerző is írt Háború a Nyugat ellen című könyvében. Nem arról van szó, hogy ne lehetne Churchill tévedéseiről beszélni, ezt megtették a saját életrajzírói is. Murray leírása szerint nem egyszerű kritikáról van szó, olyan dolgokkal vádolják Churchillt, amelyek vagy nem is igazak, vagy összességében nem vesznek el abból, hogy milyen fontos szerepe volt Németország legyőzésében. Mint írja: a Churchill elleni támadás a Nyugat pozitív történelmi szerepét akarja kétségbe vonni: „Ezért kell hadjáratot folytatni Churchill ellen: amíg a hírneve kitart, addig a Nyugatnak van hőse.” Az egykori brit miniszterelnök kritikájából még a történelmi revizionisták szeretnek karriert csinálni, akik azzal igyekeznek hírnévre szert tenni, hogy a hitleri Németországot mentegetik, Churchillt pedig negatívan festik le.
Nem csoda, hogy felkavarta a konzervatív köröket, amikor szeptember elején Tucker Carlson műsorvezető egy Darryl Cooper nevű podcasterrel beszélgetett, aki az interjúban azt állította, Churchill volt a második világháború főgonosza, mert szerinte Churchill felelős a háborús eszkalációért: „Elsősorban ő volt a felelős azért, hogy a háború azzá vált, amivé vált. Hogy valami más lett, mint csak Lengyelország lerohanása” – jelentette ki. Számtalan történész reagált Cooper állításaira. A felháborodásnak egyszerű oka volt: a történelem átírása nem népszerű gyakorlat a konzervatívok között.
A brit The Spectator az interjú kapcsán megszólaltatta Andrew Roberts történészt, aki könyvet írt Churchillről. Roberts megjegyezte: abszurd azt állítani, hogy Churchill akarta volna a háborút. Churchill aznap lett miniszterelnök, amikor Hitler megtámadta Nyugat-Európát. Niall Ferguson brit történész Ben Shapiro amerikai politikai kommentátor műsorában Cooper és Carlson beszélgetésére reagálva kijelentette: „Ez nem valami hihetetlen kihívást jelentő revizionizmus, amely megdönti egy korábbi nemzedék elfogadott eszméit. Cooper egyszerűen feléleszti azokat a dolgokat, amiket a nácik hangoztattak, például hogy Churchill háborús uszító vagy hogy »furcsa és gyanús kapcsolatok« fűzték a zsidókhoz.” Megjegyezte, nem érti, hogy egy olyan konzervatív műsorvezető, mint Tucker Carlson, miért adott teret egy ilyen embernek. Shapiro azt mondta: Carlson a beszélgetésben kijelentette, zavarja az a jelenség, hogy a második világháború mítoszait a modern külpolitika kontextusába helyezik. Ez szerinte is jogos panasz, hiszen a politikusok mindenkit Hitlerhez hasonlítanak, minden politikus Churchill akar lenni, aki megállítja a következő Hitlert. Shapiro szerint rá kellene mutatni, hogy ez szinte minden esetben hamis összehasonlítás.
Azonban nem megoldás azt állítani, hogy pont a második világháború szereplői és eseményei lennének mindenki által félreértve. Ha van valami, ami jól feltárható és könnyen kutatható, az pont a második világháború. Nem minden történelmi narratíva hamis, s különösen nem hamis az a narratíva, hogy Winston Churchill pozitív szerepet játszott a második világháborúban. Ha ő nem volt hős, akkor ki hős egyáltalán?