Amerika megbukott a Közel-Keleten? – Mandiner Stratéga extra
A Közel-Keleten minden konfliktus menekülthullámot indíthat el, de a konfliktusok begyűrűzése Európába sem kizárható. Az amerikai elnökválasztás eredménye komoly hatással lesz a térségre.
Robert C. Castel szerint minden azon múlik, hogy Oroszország rendelkezik-e a szándékkal és a képességgel, hogy a szíriai forgatókönyvet alkalmazza Ukrajnában.
Nyitókép: Alapjogokért Központ
Interjút adott a Magyar Nemzetnek Robert C. Castel, az Alapjogokért Központ új biztonságpolitikai tanácsadója. A szakértő kitért arra, hova futhat ki az ukrajnai konfliktus, de beszélt arról is, milyen szakaszban zajlik éppen a közel-keleti háború. Castel vallja:
az orosz–ukrán háborút lezáró jövőbeli békéhez Magyarország legfontosabb hozzájárulása az volt, hogy le mert tenni az asztalra egy B tervet ott, ahol addig csak A+ tervekről volt szabad beszélni.
Ezt is ajánljuk a témában
A Közel-Keleten minden konfliktus menekülthullámot indíthat el, de a konfliktusok begyűrűzése Európába sem kizárható. Az amerikai elnökválasztás eredménye komoly hatással lesz a térségre.
A szakértő a Magyar Nemzetnek kifejtette: több jel utal arra, hogy az az életerő, amely az ukrán adminisztrációt eddig fenntartotta, fokozatosan gyengül. Az első ilyen jel a nyugati médianimbusz fokozatos elpárolgása volt. A második a formális legitimitás elvesztése, idén májusban. A harmadik jel pedig az egyre kétségbeesettebb próbálkozások fekete hattyú-események generálására a harctereken, amikkel az ukrán vezetés megpróbálja megváltoztatni a háború dinamikáját, vagy legalábbis időt nyerni.
„Ha a jelenlegi trendek lineárisan folytatódnak, és nem látunk jelentős ellentrendeket,
akkor Ukrajnának a jelenlegi adminisztrációt, s talán a háborús ellenállást is fel kell áldoznia az állami lét megmentése érdekében”
– fogalmazott.
Castel szerint Oroszországnak sikerült egy olyan attríciós háború logikáját rákényszerítenie Ukrajnára, amit az nem nyerhet meg, és amikor minden lineáris projekció Ukrajna vereségét jósolja közép- vagy hosszú távon, az ukránok kénytelenek fekete hattyúkat generálni. A szakértő megjegyzi: az egyik ilyen fekete hattyú a Krynkynél történt partra szállás volt.
„Ehhez is éppakkora reményeket fűztek, mint a jelenlegi kurszki betöréshez. A Liddell Hart-féle »indirekt megközelítés« stratégiája, amely az oroszok figyelmének elterelésére alapoz, alapvetően jó gondolat, de ahhoz, hogy sikerrel járjon, létfontosságú orosz érdekeket kellett volna fenyegetnie Kurszknál.
Ez a zöldmezős beruházás azonban csupán arra vezetett, hogy Oroszország magas harcértékű ukrán csapatokat kötött le alacsony harcértékű orosz csapatokkal”
– mondta a portálnak a szakértő.
Castel szerint minden azon múlik, hogy Oroszország rendelkezik-e a szándékkal és a képességgel, hogy a szíriai forgatókönyvet alkalmazza Ukrajnában. „Úgy gondolom, Oroszország rendelkezik azokkal a képességekkel, hogy a tél küszöbén a kritikus infrastruktúra lerombolásával lakhatatlanná tegyen ukrán városokat, és a kialakuló menekülthullámot stratégiai fegyverként alkalmazza. Rafah példája bebizonyította, hogy mindaz, amiről komoly nyugati szakértők magabiztosan azt állították, hogy lehetetlen – másfél millió ember evakuálása –, néhány nap alatt megoldható” – magyarázta.
Ezt is ajánljuk a témában
Sokaknak nem tetszik a kijevi kormányátalakítás.
Castel a portál kérdésére leszögezte:
a békepártiság nem hasadóanyag, hogy pontosan kvantifikálni lehessen a kritikus tömegét.
„Viszont ha elfogadjuk azt, hogy a politikai siker mindent igazol, akkor azt is el kell fogadnunk, hogy a kézzelfogható kudarc a politikai legitimitás halála. A háború egyik nagy előnye, hogy más területekkel ellentétben a katonai kudarcot nem lehet szétmagyarázni. Egy GDP- vagy munkanélküliségi statisztikát meg lehet hamisítani, de egy orosz páncéloshadosztály a Dnyepernél, bárhonnan nézzük, pontosan úgy néz ki, mint egy orosz páncéloshadosztály a Dnyepernél” – tette hozzá.
A szakértő kifejtette: a háborúra elpazarolt nyugati erőforrásokat még valahogy meg lehet magyarázni, de az ukrán lakosság növekvő szenvedését egyre nehezebb lesz. Mint fogalmaz: „Az emberi szenvedés fokozásával Oroszország a haladó Nyugat legfontosabb morális értékét, a gyengébbek megóvását fogja a Nyugat ellen fordítani.
Csak idő kérdése, hogy felismerjük: megvédeni az ukránokat ettől a szenvedéstől nem vagyunk képesek, és a jelenlegi politikánkkal csupán meghosszabbítjuk ezt a szenvedést.”
Castel úgy véli: minden állam a geopolitikai gondolkodás önálló laboratóriuma kell legyen. Ezek a laboratóriumok pedig olyan termékeket kell előállítsanak, amelyek szabadon versengenek egymással a gondolatok piacán. Majd feltette az egyik legfontosabb kérdést: „Ehelyett mit kaptunk az elmúlt két és fél évben? Egy chaplini gépezetet, futószalaggal és kényszeretetővel. Ezt a dinamikát törte meg Magyarország békekezdeményezése.”
Ezt is ajánljuk a témában
Az amerikai nagykövet szerint Magyarországnak ugyanazt kell gondolnia Ukrajna kapcsán, mint az Egyesült Államoknak, hiszen szövetségesek vagyunk.
A Magyar Nemzet az izraeli háború jelenlegi állásáról is kérdezte a biztonságpolitikai szakértőt, aki szerint a háború jelenlegi szakasza az első cél, a Hamász által jelentett katonai fenyegetés felszámolása. Ez a szakasz a vége felé közeledik.
A katonai fenyegetés felszámolása azt jelenti, hogy megfosztjuk a Hamászt attól a képességtől, hogy egy második, október 7-i mészárlást hajtson végre többdandárnyi szervezett katonai erővel.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a terrorfenyegetés megszűnik” – mondta ennek kapcsán.
Kapcsolódó cikkek a Háború Ukrajnában aktában.
Mindent és mindenkit föláldozna az ukrán vezetés a kilátástalan harcban.
A Fox News egykori műsorvezetője Moszkvába ment.
Nincs direkt korreláció a gazdaság nagysága illetve a katonai hatékonyság között.