Behódolás helyett nemzeti érdekérvényesítés
Nagyon is indokolt a Fidesz új kommunikációs stratégiája Magyar Péterrel szemben.
Több mint 200 ezren kaptak tavaly német állampolgárságot.
Nyitókép: Michael Bahlo / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Kiadta a német statisztikai hivatal, a Destatis éves közleményét a német állampolgárságot szerzők számáról és demográfiai összetételéről. Az adatokból igen sok új tendencia olvasható ki.
Összesen 200 100 fő kapott a 2023-as évben német állampolgárságot; ez rekord,
huszonnégy éve, mióta felveszik ezt az adatot, nem tapasztaltak hasonlóan nagy számot.
A tavalyelőtti évhez képest 19 százalékkal és 31 ezer fővel nőtt tavaly az állampolgárságot szerzők száma, s már a tavalyelőtti szám is 28 százalékkal, 37 ezerrel haladta meg a 2021-es számot.
Az új állampolgárok összetételében már egyértelműen megfigyelhető a 2015-ös merkeli határnyitás hatása:
38 százalékuk, bő 75 ezer fő szír származású.
Utánuk szűk 11-11 ezer fővel a törökök és az irakiak jönnek, de állampolgárságot kapott 7500 román és 6500 afgán is. Ez az öt nemzetiség teszi ki a tavaly állampolgárságot szerzettek abszolút többségét. A szírek száma egyébként egyenesen kilőtt: tavalyelőtthöz képest 56 százalékkal nőtt az állampolgárságot szerzett szírek száma, amely már 2022-ben is az előző évi duplája volt, 2021-ben pedig a 2020-as évinek hétszerese.
Érdekesség, hogy az új állampolgárok átlagéletkora 29,3 év, s 55 százalékuk férfi – azaz lecsapódik a statisztikában az, ami a 2015-ös migránsválság képeiből látszott: hogy jelentős részben fiatal férfiak érkeztek.
Ez a szírekre különösen igaz, közöttük az átlagéletkor 24,5 év, a férfiak aránya 64 százalék.
Az állampolgárságot szerzett szírek átlagosan 6,8 évet töltöttek honosításuk pillanatáig Németországban, azaz jelentős részük teljesítette a nyolcéves elvárt tartózkodási idő 7, illetve 6 évre való csökkentéséhez szükséges feltételek valamelyikét. Az állampolgárok feleségei és gyermekei elvárt tartózkodási nélkül válhatnak állampolgárrá.