Németh Zsolt: Kína nem próbálja leválasztani Magyarországot a Nyugattól, de ki kell találnunk, hogyan tudunk együttműködni

Nyitókép: az Egyensúly Intézet Facebook oldala

***

Mint már beszámoltunk róla, az Egyensúly Intézet a NATO Nyilvános Diplomácia részlegével közösen szervezett kétnapos rendezvénysorozatot Budapest Energy and Security Talks (BEST) címen. Az eseményt záró beszélgetést Piotr Gulczyńsk, a Nobel-békedíjasok világtalálkozójának szponzorációs tanácsosa moderálta, míg a meghívottak: Robert Benjamin, a National Democratic Institute vezető munkatársa és Közép- és Kelet-Európáért felelős regionális igazgatója; Matthew G. Boyse, a Hudson Institute Európai és Eurázsiai Központjának vezető munkatársa és volt külügyi helyettes államtitkár; és Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke voltak.

Matthew G. Boyse, a panel első előadója kifejtette, hogy az Egyesült Államok és Magyarország közötti kétoldalú kapcsolat az elmúlt években jelentős kihívásokkal szembesült. Az Obama-adminisztráció idején kezdődött visszaesés a jelenlegi kormányzat alatt tovább romlott, bár Magyarország politikája sem volt mentes a feszültségeket szító döntésektől. Míg a Trump-kormányzat alatt szoros együttműködés alakult ki, a Biden-adminisztráció alatt a kapcsolatok ismét megromlottak, főként politikai és külpolitikai kérdések miatt. 

Szerinte Magyarország ugyanakkor szorosabbra fűzte kapcsolatait Kínával és Oroszországgal, ami aggodalmat keltett az Egyesült Államokban. Különösen Kína esetében vált éles kérdéssé a Huawei és a Fudan Egyetem befektetéseinek támogatása, miközben az USA fokozott nyomást gyakorol a kínai és orosz befolyás visszaszorítására. Ezek az eltérő geopolitikai irányvonalak tovább feszítették a kétoldalú kapcsolatokat, és nehézségeket okoznak a szövetség fenntartásában.

A jövőbeli kapcsolatok nagyban függenek az amerikai belpolitikai változásoktól, különösen a következő elnökválasztástól. Egy Trump-győzelem valószínűleg helyreállítaná a barátságosabb kapcsolatokat, míg egy demokrata győzelem további feszültségeket hozhat. Magyarországnak viszont döntő lépéseket kell tennie a Nyugat és a keleti nagyhatalmak közötti egyensúly kérdésében, hogy megtartsa szövetségeseit, és megerősítse pozícióját a nemzetközi színtéren.

A kerekasztal második előadója, Robert Benjamin hangsúlyozta Közép-Európa demokratikus fejlődésének fontosságát. Szerinte Madeleine Albright, az USA volt külügyminisztere és John McCain szenátor vezető szerepe nélkülözhetetlen volt a régió NATO- és EU-integrációjában. 

A szakértő úgy véli, hogy az USA támogatása nem csupán biztonsági kérdés, hanem közös értékeken alapul, úgy mint: demokrácia, emberi jogok és az állampolgári méltóság tisztelete. Bár az elmúlt évek közép-európai politikai fejleményei bizonyos kritikákat váltottak ki, ez nem befolyásolja az Egyesült Államok hosszú távú elkötelezettségét a régió iránt. 

A NATO és az Egyesült Államok közötti szövetség kulcsfontosságú, és az USA belpolitikai rendszere lehetőséget biztosít arra, hogy a külpolitikai konszenzus fennmaradjon. Az együttműködés és a közös értékek hangsúlyozása biztosítja, hogy Közép-Európa továbbra is erős kapcsolatot ápoljon az Egyesült Államokkal, túlmutatva a politikai különbségeken és az adminisztrációs váltásokon – zárta gondolatait a térségünkért felelős regionális igazgató.

A panel utolsó felszólalója Németh Zsolt volt. Beszédének fő motívuma a közép-európai út kérdése, különösen Magyarország szerepe ennek kialakításában. A  Külügyi Bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy 

Azonban, ha ezek az államok nem ugyanabba az irányba mutatnak, akkor nincs közös közép-európai út. Oroszország geopolitikai érdekei például az, hogy Közép-Európa ne alakuljon ki politikai egységként, kivéve, ha Moszkva felé vezet az út.

Németh kiemelte, hogy Kína kérdése szintén meghatározó a magyar stratégiai vitákban. Magyarország gazdasági helyzete az elmúlt évtizedekben Kína segítségével stabilizálódott, és a kínai pénzügyi támogatás nélkül az ország mélyebb válságba kerülhetett volna. A dilemma abban áll, hogy Magyarország hogyan használhatja ki Kína gazdasági támogatását anélkül, hogy elfordulna a Nyugattól. 

Végül, Magyarország számára a legfontosabb kérdés az, hogy a kínai pénzügyi háttérre építve hogyan lehet megőrizni a nyugati típusú fejlődést. Orbán Viktor miniszterelnök egykor azt mondta: