Öt éven belüli szerb EU-csatlakozásban reménykedik a bővítési biztos
Tizenöt évnyi egy helyben toporgás után.
A lap szerzője szerint véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy csak úgy blokkolni lehet országok – például, mit ad Isten, Ukrajna – csatlakozási folyamatait az EU-ba.
Nyitókép: Diego Ravier / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP
„Oroszország ukrajnai inváziója felélesztette az EU bővítésének szükségszerűségét. A »bővítés« évek óta alacsony prioritást élvez – Horvátország volt az utolsó ország, amely több mint 10 évvel ezelőtt csatlakozott a klubhoz” – kezdi véleménycikkét Nathalie Tocci a Guardian publicistája. A szerző szerint azonban az utóbbi években megváltoztak a dolgok, és idézi Ursula von der Leyent, aki nemrég kijelentette, hogy Európa biztonsága attól függ, hogy tud-e tovább bővülni az Európai Unió.
Tocci szerint a bővítés újra stratégiai prioritássá lépett elő, ami lehetővé teszi, hogy új államok csatlakozzanak. A nyugat-balkáni államok csatlakozása azonban lassan halad.
„A balkán országoknak nincs szüksége az EU biztonsági garanciáira” – jelenti ki a szerző, utalva arra, hogy Albánia, Montenegró és Észak-Macedónia is mind a NATO tagjai, Koszovóban pedig fokozott a NATO jelenléte. Szerinte azonban Ukrajnának és Moldovának biztonsági garanciául szolgálna az Európai Unióhoz való csatlakozás.
A szerző elismeri, hogy az ukrán csatlakozás nem tetszik minden balkáni országnak, különösen mivel ők már évtizedek óta várakoznak.
Szerinte azonban Ukrajna miatt felgyorsulhat más országok csatlakozási folyamata.
Ezt is ajánljuk a témában
Tizenöt évnyi egy helyben toporgás után.
A szerző szerint nagyban befolyásolná a folyamatot, ha az EU megakadályozná, hogy az adott országok a saját nemzeti érdekeiket miatt vétózzák egyes országok csatalakozását. Szerinte túl sokáig engedte Brüsszel, hogy Ciprus és Görögország akadályozza Törökország csatlakozását, valamint Magyarország megakadályozza az ukrán csatalakozást.
Szerinte „mérgező” az, hogy az EU lehetővé teszi, hogy az államok minden szinten blokkolni tudják a csatlakozási folyamatokat.
Kijelenti: „Orbán Viktor Magyarországa meg sem próbálja titkolni a szándékait.”
A szerző megjegyzi: a korábbi bővítési körökben az országok csak a csatlakozás elején és végén adtak engedélyt, és jogilag és politikailag is lehetővé kellene tenni, hogy a köztes lépéseket a Bizottság felügyelje, és ne avatkozzanak be az államok. Németország és Szlovénia már javaslatot is tett a folyamat „tehermentesítésére.” Szerinte nem kell azzal foglalkozni, hogy Magyarország, Bulgária, Görögország és Ciprus esetleg tiltakozik majd.
„Ha az EU bővítés támogatói valóban hisznek a bővítésben, akkor itt az ideje, hogy ezt konkrét politikai lépésekkel, és ne csak szavakkal mutassák meg, még kevésbé olyan kétoldalú migrációs megállapodásokkal, mint amilyen például az Olaszország és Albánia között létrejött” – zárja a Guardian publicistája.
Ezt is ajánljuk a témában
„Gondolom, senki sem hiszi, hogy ezzel megváltoznak a viszonyok a harctéren” – mondta a szlovák kormányfő.