Öt éven belüli szerb EU-csatlakozásban reménykedik a bővítési biztos

Nyitókép: FILIP STEVANOVIC / ANADOLU / ANADOLU VIA AFP

Belgrádban járt Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztosa,

Szerbia 2009-ben nyújtotta be az Európai Unióhoz csatlakozási kérelmét, és 2012 óta tagjelölti státuszban van – ugyanakkor azóta az Euronews szerint csekély előrehaladást sikerült elérnie.

A médium felhánytorgatja, hogy az országot gyakran „az autoritarizmus irányába való elcsúszással” vádolják, s tavaly két májusi lövöldözés után tömegtüntetések zajlottak az országban, melyeknek résztvevői kezdetben a fegyverviselés szabályainak szigorítását követelték, de kisvártatva általános kormányellenes üzenetekre váltottak. Vučić kormányát korrupcióval, a szervezett bűnözéshez fűződő kapcsolatokkal, valamint autoriter tendenciákkal vádolták.

Várhelyi az eseményen azt mondta: nagyon örül annak, hogy az elmúlt öt év munkája végre termőre fordul, és reméli, hogy

Hozzátette: számára világos, hogy „a következő Bizottságnak bővítési Bizottságnak kell lennie”.

Beszélt arról is, hogy az EU Növekedési Tervét, melynek keretében reformokért cserébe uniós pénzt kapnak a tagjelöltek, hamarosan elkezdik megvalósítani Szerbiában, s a program végpontjaként kilátás van arra, hogy

Emellett Szerbia részt kap a harmincmilliárd eurós Gazdasági és Befektetési Tervből is, amely Várhelyi szerint „segélyintenzitásban, ahogy azt Brüsszelben hívjuk, összehasonlítható a jelenlegi kohéziós és strukturális alapokkal”. Ennek köszönhetően Szerbia 2,2 milliárd eurót kapott a Belgrád-Niš nagysebességű vasút fejlesztésére, valamint kaptak pénzt az új belgrádi gyermekkórházra és az ország elektromos hálózatának fejlesztésére is.

Végezetül kommentálta az ENSZ előtt heverő határozati javaslatot a srebrenicai vérengzéssel kapcsolatban. „Szeretném kifejezni abszolút egyet nem értésemet azokkal, akik a népirtásban való bűnösséget egy egész népre szeretnék ráterhelni. A kollektív büntetés sosem volt értékeink része, és soha nem is lehet az. Nem hiszem, hogy járható út a szerb nemzet egészének kollektív bűntudattal való stigmatizálása” – mondta Várhelyi.